[go: nahoru, domu]

„Vanuatu” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
hibajavítás
Telekommunikáció: Lásd még: Vanuatu hívójelkörzetei
(43 közbenső módosítás, amit 15 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor:
{{részben nincs forrás}}
{{Ország infobox
| teljes név = Vanuatui Köztársaság
14. sor:
| államforma = [[köztársaság]]
| vezető cím 1 = Államfő
| vezető név 1 = [[TallisNikenike Obed MosesVurobaravu]]
| vezető cím 2 = Miniszterelnök
| vezető név 2 = [[BobCharlot Loughman WeiburSalwai]]
| hivatalos nyelv = [[biszlama nyelv|biszlama]], [[angol nyelv|angol]], [[francia nyelv|francia]]
| szuverenitás típusa = függetlenség
48. sor:
| népszámlálás_éve = 2009
| népszámlálás = 243 304<ref name="2009_census">{{cite paper | url=http://www.spc.int/prism/country/vu/stats/P_releases/Adhoc/HH%20listing%20count%20release%20-%20071009.pdf | title=2009 Census Household Listing Counts | format=.PDF | publisher=Vanuatu National Statistics Office | author= | date=2009 | accessdate=January 6, 2010 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20101205053216/http://www.spc.int/prism/country/vu/stats/P_releases/Adhoc/HH%20listing%20count%20release%20-%20071009.pdf | archivedate=2010-12-05 }}</ref>
| megjegyzés = [[Fájl:Vanuatu-CIA WFB Map hu.png|250px265px]]
}}
 
'''Vanuatu''' (régebbi nevén: '''Új-Hebridák''') a [[Csendes-óceán]] délnyugati részén, [[Melanézia|Melanéziában]], [[Új-Kaledónia|Új-Kaledóniától]] északkeletre, a [[Korall-tenger]] keleti szélén található. A vulkanikus eredetű szigetvilág Ausztráliától kb. {{szám|1750|km}}-re északkeletre, [[Új-Guinea|Új-Guineá]]tól keletre, a [[Salamon-szigetek]]től délkeletre és a [[Fidzsi-szigetek]]től nyugatra fekszik.
 
Az európaiak által 1606-ban felfedezett szigetcsoport a következő évszázadban [[James Cook]]tól kapta az "Új-Hebridák" nevet. Ezt követően folyamatos [[gyarmatosítás]]t élt meg. 1980-ban függetlenné vált és az új „Vanuatu” név gyorsan felváltotta a korábbi, európai nevet.
 
Vanuatu tagja az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]]-nek, a [[Nemzetközösség]]nek, a [[Csendes-óceáni Közösség]]nek és a [[Csendes-óceáni Fórum]]nak.
 
== Etimológia ==
A Vanuatu név a ''vanua'' (= ''"föld"'' vagy ''"otthon"'') szóból származik,<ref>Hess, Sabine C. (2009). Person and Place: Ideas, Ideals and the Practice of Sociality on Vanua Lava, Vanuatu. Berghahn. {{ISBN|978-1-84545-599-6}}.</ref> amely számos [[Ausztronéz nyelvcsalád|ausztronéz nyelvben]] előfordul.
 
== Földrajz ==
[[File:New Caledonia and Vanuatu bathymetric and topographic map-fr.jpg|thumb|190px|left|Vanuatu és [[Új-Kaledónia]] térképe]]
=== Domborzat ===
Az ország egy szigetcsoport 12 nagyobb és több mint 60 kisebb, vulkanikus korallszigetén fekszik. A legészakibb és a legdélibbek között 850&nbsp;km a távolság. 1500&nbsp;km-re található Ausztráliától és 500&nbsp;km-re Új-Kaledóniától. Keletre a [[Fidzsi-szigetek]], északra a [[Salamon-szigetek]] határoljákhatárolja.
 
Több mint 75 szigetből áll. Egybetartozóbb három csoportjának nagyobb szigetei: [[Espíritu Santo]] (Marina), [[Malekula]] (Mallicollo) és [[Eromanga]] (Erromango).
A szigetek hegyei között van néhány működő tűzhányó is. Legmagasabb pontja a [[Mount Tabwemasana]] (1879 m).
 
=== Vízrajz ===
=== Éghajlat ===
[[trópusi éghajlat|Trópusi]] [[éghajlat]]át májustól októberig a délkeleti [[passzátszél|passzátszelek]] enyhítik.<ref name=pc/> Az évi átlagátlagos csapadék 23602350&nbsp;mm., Ade szárazaz évszakészaki júliusszigeteken akár a 4000&nbsp;mm-augusztust hónapokrais elérheti.<ref>"Water, Sanitation and Hygiene (Pacific Islands Applied Geoscience Commission)". SOPAC. Archived from the original on 1 August 2009.</ref> Szinte minden hónapban jelentős mennyiségű csapadék esik. A legcsapadékosabb és legmelegebb hónapok decembertől áprilisig tartanak, ami egyben a [[Trópusi ciklon|ciklonszezon]] is. A kevésbé csapadékos hónapok júniustól novemberig tartanak.<ref name="pc">{{cite web |url=http://www.peacecorps.gov/welcomebooks/vuwb461.pdf |title=The Peace Corps Welcomes You to Vanuatu |archive-url=https://web.archive.org/web/20080910005909/http://www.peacecorps.gov/welcomebooks/vuwb461.pdf |archive-date=10 September 2008 |publisher=[[Peace Corps]] |date=May 2007}}</ref> A középhőmérséklet egész évben 24 fok körül van.
 
==== Ciklonok ====
2015. márciusmárciusában 13-ána csapottPam lenevű ciklon Vanuatu nagy részét 5. mindenkategóriájú, időksúlyos talánkárokat legerősebbokozó viharaés magyarhalottakat időkövetelő szerint[[trópusi péntekciklon]]ként éjszakaérintette.<ref>{{cite web | url = https://index.hu/kulfold/2015/03/14/pusztito_vihar_legalabb_44_halott/ | title = Pusztító vihar: legalább 44 halott | date = 2015-03-14 | publisher=[[Index.hu|Index]]|.hu | quote = A távolabbi, legerősebben sújtott szigetekkel megszakadt az összeköttetés | accessyear = 2015 | language = magyar }}</ref>
 
2020 áprilisában a Harold nevű ciklon keresztülhaladt több szigeten és ''Espiritu Santo Luganville'' városán, nagy anyagi károkat okozva.<ref>{{Cite news|last=Ives|first=Mike|date=7 April 2020|title=Powerful Cyclone Rips Through Vanuatu, Cutting Communications|language=en-US|work=The New York Times|url=https://www.nytimes.com/2020/04/07/world/australia/cyclone-harold-vanuatu.html |archive-url=https://web.archive.org/web/20200407092859/https://www.nytimes.com/2020/04/07/world/australia/cyclone-harold-vanuatu.html |archive-date=2020-04-07 |url-access=subscription |url-status=live|access-date=10 August 2020|issn=0362-4331}}</ref>
 
=== Élővilág, természetvédelem ===
Trópusi [[esőerdő|esőerdei]] fajokban aránylag szegények. Nagytestű [[emlősök]] nem éltek itt az európaiak érkezéséig. Az aránylag gyorsan növekvő lakosság arra kényszerül, hogy túlhalássza a környező vizeket. Az erdőirtás is egyre több kárt okoz. A nagyobb településeken a szemét elhelyezése és a környezetszennyezés jelent gondot.
 
Az egyetlen eredeti szárazföldi emlős a [[denevérek]] 12 faja, amelyek közül 4 gyümölcsevő. Az összes többi [[Emlősök|emlős]]t ember hozta be: kutyák, sertések, patkányok, egerek, kecskék, szarvasmarhák, lovak, macskák.<ref>P. Siméoni, 2009, Atlas du Vanouatou .</ref> A polinéz kispatkányfajt [[Endemikus élőlény|endemikus]]nak tartják, de a közönséges patkányok az európaiakkal együtt honosodtak meg.
 
A [[hüllők]] között 19 gyíkfaj található, köztük 13 [[Vakondgyíkfélék|vakondgyík]] (3 endemikus) és 7 [[Gekkófélék|gekkó]]. Az endemikus hüllők között találjuk a „''[[Indotyphlops braminus]]''t” , amely csak Vanuatun él. A [[Leguánfélék|leguán]]fajt ([[Szalagos leguán|Brachylophus fasciatus]]) az 1960-as években telepítették be a Fidzsi-szigetekről, valamint két kígyófajtát, amelyek ártalmatlanok.
 
A természetvédelmet egy nemzeti park és 106 más védett terület szolgálja.
 
<!--
==== NemzetiKörnyezeti parkjaiártalmak ====
Az aránylag gyorsan növekvő lakosság arra kényszerül, hogy túlhalássza a környező vizeket. Az [[erdőirtás]] is egyre több kárt okoz. A nagyobb településeken a szemét elhelyezése és a [[környezetszennyezés]] jelent gondot.
==== Természeti világörökségei ====
 
-->
A [[Port Vila]] városközpontja és központi kórháza még 2019-ben sincs ellátva szennyvíztisztító teleppel és a [[Szennyvíz|szennyviz]]et közvetlenül a tengerparti területre és az Ekasup-öbölbe vezetik, ami szintén aggasztó környezetszennyezést okoz.<ref>{{cite web |langue=anglais |author=Adorina Massing |url=https://dailypost.vu/news/first-national-sanitation-board-launched/article_e825d49d-57d6-5e74-87fe-f62b6114bae6.html |title=First National Sanitation Board Launched |jour=4 |mois=jun |date=2019 |site=https://dailypost.vu}}</ref>
 
== Történelem ==
[[Fájl:The Landing at Tana one of the New Hebrides, by William Hodges.jpg|300px|bélyegkép|bal|James Cook partra száll a Tana szigeten 1774-ben]]
Kr. e. 2000 táján melanéziaiak népesítették be. A szigetet a portugál [[Pedro de Quirós]] fedezte fel [[1606]]-ban, [[1768]]-ban [[Louis Antoine de Bougainville|Bougainville admirális]] járt ott, majd [[1774]]-ben [[James Cook|Cook kapitány]] térképezte fel, és nevezte el a szigetcsoportot Új-Hebridáknak. [[1788]]-ban a francia [[La Pérouse expedíció]]t az utolsó emberig lemészárolták a közeli [[Vanikoro-sziget]] lakói. 1879-től néhány évig [[Efate]] szigeten létezett egy független köztársaság, [[Franceville]]. Ez volt a világon az első állam, ahol bevezették az általános választójogot nemre és fajra való tekintet nélkül, bár csak fehérek tölthettek be választott tisztséget. A brit és francia kereskedelmi érdekek a [[19. század]]ban közös ellenőrzéssel valósultak meg a szigeten. Egy [[1887]]-ben született egyezmény után [[Franciaország]] és [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] [[kondomínium]]a lett, s a két ország haditengerészetének tisztjeiből alakult bizottság irányította. A behozott betegségektől erősen esett a lélekszám. A [[második világháború]]ban a szigetek katonai támaszpontként szolgáltak. [[1975]]-ben belső önkormányzatot kapott. A szigetek [[1980]]-ban önállóvá váltak, de azóta is gondot okoznak a különféle elszakadási kísérletek, és a politikai nyugtalanság is. [[1980]]-ban az Espiritu Santo sziget akart elszakadni a Nagriamel frakció vezetésével, amelynek célja az ún. ''Vemerana Köztársaság'' kikiáltása lett volna. A Nagriamelt a franciák támogatták, de a vanuatui kormánynak pápua és salamon-szigeteki segítséggel sikerült legyőznie az espiritu santói szeparatistákat. [[1991]]-től a Mi Földünk Pártja vezetője, [[Donald Kalpokals]] volt a köztársaság elnöke.
 
== Államszervezet és közigazgatás ==
114 ⟶ 131 sor:
=== Védelmi rendszer ===
 
Vanuatu nem rendelkezik önálló hadsereggel. Védelmét, beleértve a rendőrséget is, Ausztrália látja el. Két rendőri szárny van jelen Vanuatun: a Vanuatu Rendőrség (VPF) és egy félkatonai szárny, a Vanuatu Mobil Erők (VMF). A két szárnynak összesen 547 tagja van két főparancsnokságban: az egyik Port Vila-banVilában, a másik pedig Luganville-ben található. A két fő rendőrparancsnokságon kívül létezik még négy másodlagos rendőrállomás és nyolc rendőrőrs. Ennek következtében sok a rendőri jelenlétet nélkülöző sziget és több napba is beletelik, mire elérnek egy rendőrséget az ott lakók. Az összesített katonai kiadásokról nem állnak rendelkezésre adatok.
 
== Népesség ==
[[Fájl:Central Port Vila, Vanuatu, 29 Nov. 2006 - Flickr - PhillipC.jpg|300px220px|bélyegkép|jobb|Port Vila]]
[[Fájl:Santo-island-living-2.jpg|thumb|left|200px220px|Iskolás gyerekek]]
[[Fájl:Central Port Vila, Vanuatu, 29 Nov. 2006 - Flickr - PhillipC.jpg|300px|bélyegkép|jobb|Port Vila]]
 
=== Általános adatok ===
A népesség 224 564 fő (2011-es adat). A lakosság nagy része vidéken lakik; összetétele: 98,5% [[melanéz]], a többi európai, ázsiai vagy a kontinens más részének őslakosa (például polinéz).
128 ⟶ 144 sor:
 
=== Legnépesebb települések ===
Főbb települések a 2009-es népszámlálás alapján: <ref>{{Cite web |title=Vanuatu Statistics |url=https://archive.wikiwix.com/cache/index2.php?url=http://www.governmentofvanuatu.gov.vu/index.php/publicationdocuments/vanuatu-statistics |work=archive.wikiwix.com |accessdate=2023-09-06}}</ref>
Luganville 12&nbsp;300 fő, Norsup 2900 fő, Port Olry 1300 fő, Isangel 1200 fő.
* [[Port Vila]] 44 ezer fő
* [[Luganville]] 13 ezer fő
* Norsup 3 ezer fő.
 
=== Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás ===
A három [[hivatalos nyelv]] az [[Angol nyelv|angol]], a [[Francia nyelv|francia]] és a [[Biszlama nyelv|biszlama]]. Ezeken kívül több mint száz helyi nyelvet beszélnek.<ref>Alexandre François, Michael Franjieh, Sébastien Lacrampe et Stefan Schnell, « The exceptional linguistic density of Vanuatu », dans A. François, S. Lacrampe, M. Franjieh & S. Schnell, The Languages of Vanuatu: Unity and Diversity [archive], Canberra, Asia Pacific Linguistics Open Access, coll. « Studies in the Languages of Island Melanesia » (no 5), 2015 ({{ISBN|9781922185235}})</ref> Mindezek a nyelvek az óceániai nyelvcsaládhoz tartoznak. Itt a legmagasabb az egy főre eső nyelvek száma a világon.
 
=== Vallási megoszlás ===
A domináns vallás a kereszténység amelyből a legnagyobb egyházak a [[Presbiterianizmus|presbiteriánus]] és a [[Római katolikus egyház|katolikus]].<ref>{{cite web |langue=en |title=Vanuatu Religions |url=http://www.indexmundi.com/vanuatu/religions.html |site=indexmundi.com |consulté le=10-04-2023}}.</ref><ref>{{cite web |title=Adherent Statistics of World Religions by Country |url=https://christianityfaq.com/religion-statistics-by-country-percentages-included/ |site=Christianity FAQ |consulté le=05-08-2020}}.</ref> Sok [[Protestantizmus|protestáns]] egyház van, amelyből még az [[Hetednapi Adventista Egyház|adventisták]] felekezete emelhető ki.
 
A hagyományos vallások és hiedelmek, amelyek például szorosan kapcsolódnak az [[Ősök tisztelete|ősök tiszteleté]]hez, még mindig élnek, különösen az elszigetelt közösségekben.
=== Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás ===
A hivatalos nyelvek az angol, a francia és a [[Biszlama nyelv|biszlama]]. Ezeken kívül több mint száz helyi nyelvet beszélnek. Itt a legmagasabb az egy főre eső nyelvek száma a világon. A vezető vallás a kereszténység (ebből több a protestáns egyház). 31,1%-a a lakosságnak presbiteriánus. Ezt követi az anglikán 13,4%-kal, a katolikus 13,1%-kal és az adventisták 10%-kal.
 
=== Szociális rendszer ===
140 ⟶ 164 sor:
Vanuatu gazdasága négy fő pilléren nyugszik, ezek a [[mezőgazdaság]], a [[turizmus]], az [[offshore]] pénzügyi szolgáltatások és a [[szarvasmarha]] tenyésztés. Fontos még a halászat is, bár ez nem annyira jövedelmező exporttevékenység. Főbb kiviteli cikkek a kopra, kakaó, marhahús, kava és fa, az országba pedig üzemanyagot, gépeket és berendezéseket illetve élelmiszert importálnak. A bányászat nem túl jelentős. 1978 ban álltak le a [[mangán]]bányászattal, majd 2006-ban elhatározták a már kibányászott mangánmennyiség exportját, de ez még nem történt meg napjainkig. Az országnak nincsen [[kőolaj]]tartaléka. Az adóbevételek zömét a behozatali vámok és a 12,5%-os áfa alkotja. A gazdaság fejlődésének főbb akadályai a viszonylag kevés exportcikk, a természeti katasztrófák, illetve a termelés helye és a felvevőpiacok közötti hatalmas távolság. 1999-ben egy [[földrengés]], majd az azt követő [[cunami]] ezreket tett hajléktalanná. Talán részben a rendkívül alacsony adók miatt is ez a világ egyik [[Happy Planet Index|legboldogabb]] országa.
 
A pénzügyi szolgáltatások a gazdaság fontos részét képezik. Vanuatu adóparadicsomnak számít, 2008-ig nem szolgáltatott pénzügyi információkat idegen kormányoknak és szervezeteknek. Nemzetközi - főleg ausztrál - nyomásra a vanuatui kormány azóta javított a pénzügyi átláthatóságon. Vanuatun nincs jövedelemadó, forrásadó, nyereségadó, örökösödési adó vagy árfolyam -szabályozás. Sok hajótársaság működteti hajóit vanuatui jelzésekkel, az adókedvezmények és a kedvező munkaügyi törvények miatt (Vanuatu a [[Nemzetközi Tengerészeti Szervezet]] teljes jogú tagja és betartja a szervezet nemzetközi egyezményeit). Vanuatu elismerten "szívességi lobogó" ország. Vanuatu külföldi segélyekben is részesűl, főleg [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] és [[Új-Zéland]] részéről.
 
A gazdasági növekedés 6%-os volt a 2000-es évek elején, sokkal nagyobb, mint a 90-es évekbeli 3%. Az [[Ázsiai Fejlesztési Bank]] a vanuatui gazdaságról szóló jelentése vegyes megállapításokkal szolgál. A jelentés szerint a gazdaság bővül és kiemeli a 2003 és 2007 közötti 5,9%-os gazdasági növekedést. Pozitív jelzésként értékeli a kormány reformkezdeményezéseit a gazdaság egyes területein, de leír bizonyos fékező korlátozásokat is, mint pl. a rossz infrastruktúra. Mióta egy magánmonopólium állítja elő a villamos energiát, az elektromos áram költsége a legmagasabbak közé tartozik a Csendes -óceán térségében a fejlődő országok között. A jelentés még megemlíti a gyenge kormányzást és az állam tolakodó beavatkozását a gazdasági folyamatokba, melyek mind-mind csökkentik a termelékenységet[[termelékenység]]et. A 2011 márciusi Euromoney Country Risk rangsor szerint Vanuatu a 173. legbiztonságosabb befektetési hely volt a világon.
 
==== Mezőgazdaság ====
157 ⟶ 181 sor:
 
== Közlekedés ==
=== VízrajzLégi ===
[[Fájl:Port Vila Airport, Vanuatu, 12 April 2008.jpg|200px|bélyegkép|jobb|Bauerfield Nemzetközi Repülőtér, Port Vila]]
Vanuatunak 29 repülőtere van.<ref name="Atlas">P. Siméoni, 2009, Atlas du Vanouatou </ref> Ebből a fontosabbak: Bauerfield (Port Vila), Pekoa (Luganville), White Grass (Tanna).
[[File:Vanuatu Ferry (30734140403).jpg|thumb|200px|Vanuatui komp]]
=== Vízi ===
22 kikötő van, amelyek közül öt nyitott a nemzetközi forgalom előtt: Lenakel (Tanna), Litzlitz (Malkula), Sola (Vanua Lava), Loltong (Pünkösd-sz.), Anelgaohat (Aneityum).<ref name="Atlas" />
 
A tengerjáró hajóknak 2016-ban öt engedélyezett kikötőjük volt, köztük Port-Vila, Luganville és Champagne Beach.
[[Fájl:US Navy 110429-F-HS649-053 apt. Jesse A. Wilson, mission commander of Pacific Partnership 2011, is escorted into the Nakamal Chief Lodge by ni-Vanu.jpg|200px|bélyegkép|jobb|Táncosok]]
 
=== Szárazföldi ===
2010-ben az úthálózatot {{szám|1558|km}}-re becsülték, ennek közel 1/3-a burkolat nélküli volt.<ref name="Atlas" />
 
Port Vila fő tömegközlekedési eszköze a kisbusz vagy iránytaxi (''közösségi taxi meghatározott útvonal nélkül'').<ref name="Atlas" />
 
== Telekommunikáció ==
{| class="wikitable"
|[[Hívójelprefix|Hívójel prefix]]
|YJ
|-
|[[Nemzetközi Távközlési Egyesület|ITU]] zóna
|56
|-
|[[CQ]] zóna
|32
|}
{{Lásd még|Vanuatu hívójelkörzetei}}[[Fájl:US Navy 110429-F-HS649-053 apt. Jesse A. Wilson, mission commander of Pacific Partnership 2011, is escorted into the Nakamal Chief Lodge by ni-Vanu.jpg|200px|bélyegkép|jobb|Táncosok]]
 
== Kultúra ==
176 ⟶ 223 sor:
==== Kulturális világörökség ====
{{Fő|Vanuatu világörökségi helyszínei}}
Az [[UNESCO]] által elismetenelismerten a kulturális [[világörökség]] része [[Roi Mata főnök birtoka]].
 
=== Tudomány ===
182 ⟶ 229 sor:
=== Hagyományok, néprajz ===
=== Gasztronómia ===
A helyi konyha alapanyagai a halak, gyökerek (elsősorban [[taró]], tápióka és jam), gyümölcsök (banán, kókusz, papaya, mangó), zöldségek, cukornád, baromfi, kenyérfagyümölcs és a [[tenger gyümölcsei]]. A legtöbb család háztájéki kertgazdálkodást folytat és önellátó. Az élelemhiány az országban ritka. Az év nagy részében bőségesen akad papaya, ananász, mangó, édesburgonya és vaddisznóhús. A kókusztejet és a belőle készült tejszínt több ételhez használják ízesítőként. Az ételek többsége főtt vagy párolt, kevés a sült étel. A főzés során a vizet úgy forralják fel, hogy tűzben felhevített követ raknak bele.<ref>{{Cite web |url=https://files.peacecorps.gov/manuals/welcomebooks/vuwb461.pdf |title=The Peace Corps Welcomes You to Vanuatu (peacecorps.gov) |accessdate=2022-02-01 |archívurl=https://web.archive.org/web/20170213231739/http://files.peacecorps.gov/manuals/welcomebooks/vuwb461.pdf |archívdátum=2017-02-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170213231739/http://files.peacecorps.gov/manuals/welcomebooks/vuwb461.pdf |archivedate=2017-02-13 }}</ref>
 
Sajátos vanuatui specialitás a ''lap lap,'' amely egy tésztaalapú étel. A tésztát taróból, banánból és jamból készítik, banánlevélbe csomagolják, megfőzik, majd kókuszkrémet adnak hozzá. Általában hússal (sertés-, marha-, baromfi- vagy repülőkutyahússal) eszik.<ref>[https://www.abc.net.au/correspondents/content/2008/s2528790.htm The secrets of Vanuatu's national dish, the Lap Lap (ABC)]</ref>
 
A sziget nemzeti itala a [[kava]], amely enyhén pszichoaktív.
 
[[Fájl:Beach-in-Worearu-Village-on-Pele-Island-Vanuatu.jpg|200px|bélyegkép|jobb|Tengerpart a Pele-szigeten]]
== Turizmus ==
A turizmus fontos valutabevételi forrás. Vanuatu a búvárturizmus egyik fontos célállomása, ahol gyönyörűen megfigyelhetők a déli [[Csendes-óceán]] korallzátonyai. A turizmus 17 százalékkal nőtt 2007 és 2008 között, elérve a 196 ezret az ide érkező turisták száma. Ez egy meredek emelkedés a 2000-es szintről, amikor csupán {{szám|57000}}-en keresték fel Vanuatut (ebből {{szám|37000}}-en [[Ausztrália (ország)|Ausztráliából]], 8000-en [[Új-Zéland]]ról, 6000-en [[Új-Kaledónia|Új-Kaledóniából]], 3000-en [[Európa|Európából]], 1000-en [[Észak-Amerika|Észak-Amerikából]] és nagyjából ezren [[Japán]]ból (az adatok kerekítettek).
 
Itt található a [[MillióMillion dollárosDollar pontPoint]], mely kedvelt búvárhely.
 
<gallery style="text-align:center;" mode="packed">
Fájl:Marum sept 2009.jpg|Lávató a Marum kráterben, 2009. szeptember
Fájl:Erakor Beach, Efate, Vanuatu, 2 June 2006 - Flickr - PhillipC.jpg|Erakor Beach, Éfaté
Fájl:Erakor Island Resort, Efate, Vanuatu, 29 Nov. 2006 - Flickr - PhillipC.jpg|Turisztikai létesítmények és korallzátony Erakorban, Efate
Fájl:Champagne Beach Espiritu Santo (28660966453).jpg|Strand az Espiritu Santo-n.
[[Fájl:Beach-in-Worearu-Village-on-Pele-Island-Vanuatu.jpg|200px|bélyegkép|jobb|Tengerpart a Pele-szigeten]]
Fájl:Waterfall at Vanuu.jpg|Vanuu-vízesés (Pünkösd-sziget)
</gallery>
 
== Sport ==
197 ⟶ 257 sor:
 
== Érdekességek ==
Itt forgatták a ''[[Survivor (reality)|Survivor]]'' sorozat 9. évadját. Ennél azonban érdekesebb, hogy a [[bungee jumping]] őse, a "land-diving" (helyi nyelven: naghol) innen, egészen pontosan a Pünkösd-sziget (Pentecost Island) őslakóitól származik. Eredetileg az ugrás nem látványosság volt, hanem a [[Jamsz|jamgyökér]] ültetéséhez kapcsolódó fontos szertartás. 10-15 méter magas, enyhén előre dőlő tornyokat emelnek, erről ugranak a férfiak, néha több tucatnyian is egy nap. A szertartást természetesen zene, tánc és különféle áldozatok, rituálék kísérik.
 
Gumikötél helyett szőlőindákból sodorják a kötelet, melynek rugalmassága és hosszúsága igen fontos, hiszen a zuhanás végén az ugró haja megérinti – és így megtermékenyíti – a földet. Az eredetileg vallási szertartás mára részben turistalátványossággá vált.
205 ⟶ 265 sor:
== Ünnepek ==
Nemzeti ünnep: július 30. (a függetlenség napja, 1980)
 
== A vanuatui katasztrófa ==
2015. március 13-án csapott le minden idők talán legerősebb vihara magyar idő szerint péntek éjszaka.<ref>{{cite web | url = https://index.hu/kulfold/2015/03/14/pusztito_vihar_legalabb_44_halott/ | title = Pusztító vihar: legalább 44 halott | date = 2015-03-14 | publisher=[[Index.hu|Index]]|.hu | quote = A távolabbi, legerősebben sújtott szigetekkel megszakadt az összeköttetés | accessyear = 2015 | language = magyar }}</ref>
 
== Jegyzetek ==
214 ⟶ 271 sor:
== További információk ==
* [https://web.archive.org/web/20100923140247/http://www.governmentofvanuatu.gov.vu/ hivatalos oldal]
* [https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/nh.html CIA World Factbook] {{Wayback|url=https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/nh.html |date=20160515222804 }}
* [https://web.archive.org/web/20181013222613/http://www.vanuatudaily.com/ Vanuatu Daily Post napilap]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vanuatu