„Vanuatu” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Telekommunikáció: Lásd még: Vanuatu hívójelkörzetei |
|||
(21 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor:
{{részben nincs forrás}}
{{Ország infobox
| teljes név = Vanuatui Köztársaság
16. sor:
| vezető név 1 = [[Nikenike Vurobaravu]]
| vezető cím 2 = Miniszterelnök
| vezető név 2 = [[
| hivatalos nyelv = [[biszlama nyelv|biszlama]], [[angol nyelv|angol]], [[francia nyelv|francia]]
| szuverenitás típusa = függetlenség
48. sor:
| népszámlálás_éve = 2009
| népszámlálás = 243 304<ref name="2009_census">{{cite paper | url=http://www.spc.int/prism/country/vu/stats/P_releases/Adhoc/HH%20listing%20count%20release%20-%20071009.pdf | title=2009 Census Household Listing Counts | format=.PDF | publisher=Vanuatu National Statistics Office | author= | date=2009 | accessdate=January 6, 2010 | archiveurl=https://web.archive.org/web/20101205053216/http://www.spc.int/prism/country/vu/stats/P_releases/Adhoc/HH%20listing%20count%20release%20-%20071009.pdf | archivedate=2010-12-05 }}</ref>
| megjegyzés = [[Fájl:Vanuatu-CIA WFB Map hu.png|
}}
58. sor:
== Etimológia ==
A Vanuatu név a ''vanua'' (= ''"föld"'' vagy ''"otthon"'') szóból származik,<ref>Hess, Sabine C. (2009). Person and Place: Ideas, Ideals and the Practice of Sociality on Vanua Lava, Vanuatu. Berghahn. {{ISBN
== Földrajz ==
69. sor:
=== Éghajlat ===
[[trópusi éghajlat|Trópusi]] [[éghajlat]]át májustól októberig a délkeleti [[passzátszél|passzátszelek]] enyhítik.<ref name=pc/> Az évi átlagos csapadék 2350 mm, de az északi szigeteken akár a 4000&
==== Ciklonok ====
77. sor:
=== Élővilág, természetvédelem ===
Trópusi [[esőerdő|esőerdei]] fajokban aránylag szegények. Nagytestű [[emlősök]] nem éltek itt az európaiak érkezéséig.
Az egyetlen eredeti szárazföldi emlős a [[denevérek]] 12 faja, amelyek közül 4 gyümölcsevő. Az összes többi [[Emlősök|emlős]]t ember hozta be: kutyák, sertések, patkányok, egerek, kecskék, szarvasmarhák, lovak, macskák.<ref>P. Siméoni, 2009, Atlas du Vanouatou .</ref> A polinéz kispatkányfajt [[Endemikus élőlény|endemikus]]nak tartják, de a közönséges patkányok az európaiakkal együtt honosodtak meg.
A [[hüllők]] között 19 gyíkfaj található, köztük 13 [[Vakondgyíkfélék|vakondgyík]] (3 endemikus) és 7 [[Gekkófélék|gekkó]]. Az endemikus hüllők között találjuk a „''[[Indotyphlops braminus]]''t” , amely csak Vanuatun él. A [[Leguánfélék|leguán]]fajt ([[Szalagos leguán|Brachylophus fasciatus]]) az 1960-as években telepítették be a Fidzsi-szigetekről, valamint két kígyófajtát, amelyek ártalmatlanok.
A természetvédelmet egy nemzeti park és 106 más védett terület szolgálja.
Az aránylag gyorsan növekvő lakosság arra kényszerül, hogy túlhalássza a környező vizeket. Az [[erdőirtás]] is egyre több kárt okoz. A nagyobb településeken a szemét elhelyezése és a [[környezetszennyezés]] jelent gondot.
A [[Port Vila]] városközpontja és központi kórháza még 2019-ben sincs ellátva szennyvíztisztító teleppel és a [[Szennyvíz|szennyviz]]et közvetlenül a tengerparti területre és az Ekasup-öbölbe vezetik, ami szintén aggasztó környezetszennyezést okoz.<ref>{{cite web |langue=anglais |author=Adorina Massing |url=https://dailypost.vu/news/first-national-sanitation-board-launched/article_e825d49d-57d6-5e74-87fe-f62b6114bae6.html |title=First National Sanitation Board Launched |jour=4 |mois=jun |date=2019 |site=https://dailypost.vu}}</ref>
== Történelem ==
129 ⟶ 134 sor:
== Népesség ==
[[Fájl:Central Port Vila, Vanuatu, 29 Nov. 2006 - Flickr - PhillipC.jpg|
[[Fájl:Santo-island-living-2.jpg|thumb|
▲[[Fájl:Central Port Vila, Vanuatu, 29 Nov. 2006 - Flickr - PhillipC.jpg|300px|bélyegkép|jobb|Port Vila]]
=== Általános adatok ===
A népesség 224 564 fő (2011-es adat). A lakosság nagy része vidéken lakik; összetétele: 98,5% [[melanéz]], a többi európai, ázsiai vagy a kontinens más részének őslakosa (például polinéz).
140 ⟶ 144 sor:
=== Legnépesebb települések ===
Főbb települések a 2009-es népszámlálás alapján: <ref>{{Cite web |title=Vanuatu Statistics |url=https://archive.wikiwix.com/cache/index2.php?url=http://www.governmentofvanuatu.gov.vu/index.php/publicationdocuments/vanuatu-statistics |work=archive.wikiwix.com |accessdate=2023-09-06}}</ref>
* [[Port Vila]] 44 ezer fő
* [[Luganville]] 13 ezer fő
* Norsup 3 ezer fő.
=== Etnikai, nyelvi
A három [[hivatalos
=== Vallási megoszlás ===
A domináns vallás a kereszténység amelyből a legnagyobb egyházak a [[Presbiterianizmus|presbiteriánus]] és a [[Római katolikus egyház|katolikus]].<ref>{{cite web |langue=en |title=Vanuatu Religions |url=http://www.indexmundi.com/vanuatu/religions.html |site=indexmundi.com |consulté le=10-04-2023}}.</ref><ref>{{cite web |title=Adherent Statistics of World Religions by Country |url=https://christianityfaq.com/religion-statistics-by-country-percentages-included/ |site=Christianity FAQ |consulté le=05-08-2020}}.</ref> Sok [[Protestantizmus|protestáns]] egyház van, amelyből még az [[Hetednapi Adventista Egyház|adventisták]] felekezete emelhető ki.
A hagyományos vallások és hiedelmek, amelyek például szorosan kapcsolódnak az [[Ősök tisztelete|ősök tiszteleté]]hez, még mindig élnek, különösen az elszigetelt közösségekben.
=== Szociális rendszer ===
154 ⟶ 166 sor:
A pénzügyi szolgáltatások a gazdaság fontos részét képezik. Vanuatu adóparadicsomnak számít, 2008-ig nem szolgáltatott pénzügyi információkat idegen kormányoknak és szervezeteknek. Nemzetközi - főleg ausztrál - nyomásra a vanuatui kormány azóta javított a pénzügyi átláthatóságon. Vanuatun nincs jövedelemadó, forrásadó, nyereségadó, örökösödési adó vagy árfolyam-szabályozás. Sok hajótársaság működteti hajóit vanuatui jelzésekkel, az adókedvezmények és a kedvező munkaügyi törvények miatt (Vanuatu a [[Nemzetközi Tengerészeti Szervezet]] teljes jogú tagja és betartja a szervezet nemzetközi egyezményeit). Vanuatu elismerten "szívességi lobogó" ország. Vanuatu külföldi segélyekben is részesűl, főleg [[Ausztrália (ország)|Ausztrália]] és [[Új-Zéland]] részéről.
A gazdasági növekedés 6%-os volt a 2000-es évek elején, sokkal nagyobb, mint a 90-es évekbeli 3%. Az [[Ázsiai Fejlesztési Bank]] a vanuatui gazdaságról szóló jelentése vegyes megállapításokkal szolgál. A jelentés szerint a gazdaság bővül és kiemeli a 2003 és 2007 közötti 5,9%-os gazdasági növekedést. Pozitív jelzésként értékeli a kormány reformkezdeményezéseit a gazdaság egyes területein, de leír bizonyos fékező korlátozásokat is, mint pl. a rossz infrastruktúra. Mióta egy magánmonopólium állítja elő a villamos energiát, az elektromos áram költsége a legmagasabbak közé tartozik a Csendes
==== Mezőgazdaság ====
169 ⟶ 181 sor:
== Közlekedés ==
=== Légi ===
[[Fájl:Port Vila Airport, Vanuatu, 12 April 2008.jpg|200px|bélyegkép|jobb|Bauerfield Nemzetközi Repülőtér, Port Vila]]
Vanuatunak 29 repülőtere van.<ref name="Atlas">P. Siméoni, 2009, Atlas du Vanouatou </ref> Ebből a fontosabbak: Bauerfield (Port Vila), Pekoa (Luganville), White Grass (Tanna).
[[File:Vanuatu Ferry (30734140403).jpg|thumb|200px|Vanuatui komp]]
=== Vízi ===
22 kikötő van, amelyek közül öt nyitott a nemzetközi forgalom előtt: Lenakel (Tanna), Litzlitz (Malkula), Sola (Vanua Lava), Loltong (Pünkösd-sz.), Anelgaohat (Aneityum).<ref name="Atlas" />
A tengerjáró hajóknak 2016-ban öt engedélyezett kikötőjük volt, köztük Port-Vila, Luganville és Champagne Beach.
[[Fájl:US Navy 110429-F-HS649-053 apt. Jesse A. Wilson, mission commander of Pacific Partnership 2011, is escorted into the Nakamal Chief Lodge by ni-Vanu.jpg|200px|bélyegkép|jobb|Táncosok]]▼
=== Szárazföldi ===
2010-ben az úthálózatot {{szám|1558|km}}-re becsülték, ennek közel 1/3-a burkolat nélküli volt.<ref name="Atlas" />
Port Vila fő tömegközlekedési eszköze a kisbusz vagy iránytaxi (''közösségi taxi meghatározott útvonal nélkül'').<ref name="Atlas" />
== Telekommunikáció ==
{| class="wikitable"
|[[Hívójelprefix|Hívójel prefix]]
|YJ
|-
|[[Nemzetközi Távközlési Egyesület|ITU]] zóna
|56
|-
|[[CQ]] zóna
|32
|}
▲{{Lásd még|Vanuatu hívójelkörzetei}}[[Fájl:US Navy 110429-F-HS649-053 apt. Jesse A. Wilson, mission commander of Pacific Partnership 2011, is escorted into the Nakamal Chief Lodge by ni-Vanu.jpg|200px|bélyegkép|jobb|Táncosok]]
== Kultúra ==
188 ⟶ 223 sor:
==== Kulturális világörökség ====
{{Fő|Vanuatu világörökségi helyszínei}}
Az [[UNESCO]] által
=== Tudomány ===
199 ⟶ 234 sor:
A sziget nemzeti itala a [[kava]], amely enyhén pszichoaktív.
[[Fájl:Beach-in-Worearu-Village-on-Pele-Island-Vanuatu.jpg|200px|bélyegkép|jobb|Tengerpart a Pele-szigeten]]▼
== Turizmus ==
206 ⟶ 239 sor:
Itt található a [[Million Dollar Point]], mely kedvelt búvárhely.
<gallery style="text-align:center;" mode="packed">
Fájl:Marum sept 2009.jpg|Lávató a Marum kráterben, 2009. szeptember
Fájl:Erakor Beach, Efate, Vanuatu, 2 June 2006 - Flickr - PhillipC.jpg|Erakor Beach, Éfaté
Fájl:Erakor Island Resort, Efate, Vanuatu, 29 Nov. 2006 - Flickr - PhillipC.jpg|Turisztikai létesítmények és korallzátony Erakorban, Efate
Fájl:Champagne Beach Espiritu Santo (28660966453).jpg|Strand az Espiritu Santo-n.
▲
Fájl:Waterfall at Vanuu.jpg|Vanuu-vízesés (Pünkösd-sziget)
</gallery>
== Sport ==
215 ⟶ 257 sor:
== Érdekességek ==
Itt forgatták a ''[[Survivor (reality)|Survivor]]'' sorozat 9. évadját. Ennél azonban érdekesebb, hogy a [[bungee jumping]] őse, a "land-diving" (helyi nyelven: naghol) innen, egészen pontosan a Pünkösd-sziget (Pentecost Island) őslakóitól származik. Eredetileg az ugrás nem látványosság volt, hanem a [[Jamsz|jamgyökér]] ültetéséhez kapcsolódó fontos szertartás. 10-15 méter magas, enyhén előre dőlő tornyokat emelnek, erről ugranak a férfiak, néha több tucatnyian is egy nap. A szertartást természetesen zene, tánc és különféle áldozatok, rituálék kísérik.
Gumikötél helyett szőlőindákból sodorják a kötelet, melynek rugalmassága és hosszúsága igen fontos, hiszen a zuhanás végén az ugró haja megérinti – és így megtermékenyíti – a földet. Az eredetileg vallási szertartás mára részben turistalátványossággá vált.
|