Vanuatu

Vanuatu (régebbi nevén: Új-Hebridák) a Csendes-óceán délnyugati részén, Melanéziában, Új-Kaledóniától északkeletre, a Korall-tenger keleti szélén található.

Vanuatui Köztársaság
Ripablik blong Vanuatu Republic of Vanuatu République du Vanuatu
Vanuatu zászlaja Vanuatu címere
Nemzeti mottó: Let us stand firm in God Nemzeti himnusz: Yumi, Yumi, Yumi
Fővárosa	Port Vila d. sz. 17,7222°, k. h. 168,3304°-17.7222, 168.3304
d. sz. 16° 37′ 60″, k. h. 168° 01′ 00″-16.633330555556, 168.01666944444
Legnagyobb város	Port Vila
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Tallis Obed Moses
Miniszterelnök	Bob Loughman Weibur
Hivatalos nyelv	biszlama, angol, francia
függetlenség	Franciaországtól és az Egyesült Királyságtól
kikiáltása	1980. július 30.
Tagság	Lista ENSZ, Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum
Népesség
Népszámlálás szerint	300 019 fő (2020)
Rangsorban	187
Becsült	264 652 fő (2013. július)
Rangsorban	187
Népsűrűség	19,7 fő/km²
GDP	2008
Összes	573 millió $ PPP: 998 millió $
Egy főre jutó	2,442$ PPP: 4,251$
HDI (2007)	0.693 (126) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	12 189 km²
Rangsorban	161
Időzóna	VUT (UTC+11)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Vatu (VUV)
Nemzetközi gépkocsijel	VAN
Hívószám	678
Segélyhívó telefonszám	112 11 113
Internet TLD	.vu
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	BS 1363 AS/NZS 3112 Europlug
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Vanuatui Köztársaság témájú médiaállományokat.

Földrajz

Domborzat

Az ország egy szigetcsoport 12 nagyobb és több mint 60 kisebb, vulkanikus korallszigetén fekszik. A legészakibb és a legdélibbek között 850 km a távolság. 1500 km-re található Ausztráliától és 500 km-re Új-Kaledóniától. Keletre a Fidzsi-szigetek, északra a Salamon-szigetek határolja.

Több mint 75 szigetből áll. Egybetartozóbb három csoportjának nagyobb szigetei: Espíritu Santo (Marina), Malekula (Mallicollo) és Eromanga (Erromango). A szigetek hegyei között van néhány működő tűzhányó is. Legmagasabb pontja a Mount Tabwemasana (1879 m).

Éghajlat

Trópusi éghajlatát májustól októberig a délkeleti passzátszelek enyhítik. Az évi átlag csapadék 2360 mm. A száraz évszak július-augusztus hónapokra esik. A középhőmérséklet egész évben 24 fok körül van.

Élővilág, természetvédelem

Trópusi esőerdei fajokban aránylag szegények. Nagytestű emlősök nem éltek itt az európaiak érkezéséig. Az aránylag gyorsan növekvő lakosság arra kényszerül, hogy túlhalássza a környező vizeket. Az erdőirtás is egyre több kárt okoz. A nagyobb településeken a szemét elhelyezése és a környezetszennyezés jelent gondot.

A természetvédelmet egy nemzeti park és 106 más védett terület szolgálja.

Történelem

James Cook partra száll a Tana szigeten 1774-ben

Kr. e. 2000 táján melanéziaiak népesítették be. A szigetet a portugál Pedro de Quirós fedezte fel 1606-ban, 1768-ban Bougainville admirális járt ott, majd 1774-ben Cook kapitány térképezte fel, és nevezte el a szigetcsoportot Új-Hebridáknak. 1788-ban a francia La Pérouse expedíciót az utolsó emberig lemészárolták a közeli Vanikoro-sziget lakói. 1879-től néhány évig Efate szigeten létezett egy független köztársaság, Franceville. Ez volt a világon az első állam, ahol bevezették az általános választójogot nemre és fajra való tekintet nélkül, bár csak fehérek tölthettek be választott tisztséget. A brit és francia kereskedelmi érdekek a 19. században közös ellenőrzéssel valósultak meg a szigeten. Egy 1887-ben született egyezmény után Franciaország és Nagy-Britannia kondomíniuma lett, s a két ország haditengerészetének tisztjeiből alakult bizottság irányította. A behozott betegségektől erősen esett a lélekszám. A második világháborúban a szigetek katonai támaszpontként szolgáltak. 1975-ben belső önkormányzatot kapott. A szigetek 1980-ban önállóvá váltak, de azóta is gondot okoznak a különféle elszakadási kísérletek, és a politikai nyugtalanság is. 1991-től a Mi Földünk Pártja vezetője, Donald Kalpokals volt a köztársaság elnöke.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Az 1980. július 30-án életbe lépett alkotmány szerint Vanuatu elnöki köztársaság, a Brit Nemzetközösség (Commonwealth) tagja.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Vanuatun a végrehajtó hatalmat a Miniszterek Tanácsa gyakorolja, a parlament egykamarás. Az elnök mandátuma 5 évre szól. A miniszterelnököt rendszerint a parlamenti választáson győztes párt, vagy a kormányzó koalíció adja.

Politikai pártok

Vanuatu parlamentje

• Vanua'aku Pati
• National United Party
• Union of Moderate Parties
• Vanuatu Republican Party
• Green Confederation
• People’s Progressive Party
• Melanesian Progressive Party
• National Community Association
• People's Action Party
• Namangi Aute

Közigazgatási beosztás

Vanuatu tartományai

Vanuatu 1994 óta 6 tartományból áll:

• Malampa (Malakula, Ambrym, Paama)
• Penama (Pünkösd (Pentecost), Ambae, Maewo)
• Sanma (Santo, Malo)
• Shefa (Shepherd-sziget, Éfaté)
• Tafea (Tanna, Aniwa, Futuna, Erromango, Aneityum)
• Torba (Torres-sziget, Banks-sziget)

Védelmi rendszer

Vanuatu nem rendelkezik önálló hadsereggel. Védelmét, beleértve a rendőrséget is, Ausztrália látja el. Két rendőri szárny van jelen Vanuatun: a Vanuatu Rendőrség (VPF) és egy félkatonai szárny, a Vanuatu Mobil Erők (VMF). A két szárnynak összesen 547 tagja van két főparancsnokságban: az egyik Port Vila-ban, a másik pedig Luganville-ben található. A két fő rendőrparancsnokságon kívül létezik még négy másodlagos rendőrállomás és nyolc rendőrőrs. Ennek következtében sok a rendőri jelenlétet nélkülöző sziget és több napba is beletelik, mire elérnek egy rendőrséget az ott lakók. Az összesített katonai kiadásokról nem állnak rendelkezésre adatok.

Népesség

Iskolás gyerekek

Port Vila

Általános adatok

A népesség 224 564 fő (2011-es adat). A lakosság nagy része vidéken lakik; összetétele: 98,5% melanéz, a többi európai, ázsiai vagy a kontinens más részének őslakosa (például polinéz).

A lakosság 32,6%-a 14 éven aluli, 63,7%-a 14-64 év közötti, 3,7%-a 64 év feletti. A legmagasabb életkor férfiaknál 61, nőknél 64 év.

Kb. 2000-en Új-Kaledóniában dolgoznak.

Legnépesebb települések

Luganville 12 300 fő, Norsup 2900 fő, Port Olry 1300 fő, Isangel 1200 fő.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A hivatalos nyelvek az angol, a francia és a biszlama. Ezeken kívül több mint száz helyi nyelvet beszélnek. Itt a legmagasabb az egy főre eső nyelvek száma a világon. A vezető vallás a kereszténység (ebből több a protestáns egyház). 31,1%-a a lakosságnak presbiteriánus. Ezt követi az anglikán 13,4%-kal, a katolikus 13,1%-kal és az adventisták 10%-kal.

Gazdasága

Általános adatok

Vanuatu gazdasága négy fő pilléren nyugszik, ezek a mezőgazdaság, a turizmus, az offshore pénzügyi szolgáltatások és a szarvasmarha tenyésztés. Fontos még a halászat is, bár ez nem annyira jövedelmező exporttevékenység. Főbb kiviteli cikkek a kopra, kakaó, marhahús, kava és fa, az országba pedig üzemanyagot, gépeket és berendezéseket illetve élelmiszert importálnak. A bányászat nem túl jelentős. 1978 ban álltak le a mangánbányászattal, majd 2006-ban elhatározták a már kibányászott mangánmennyiség exportját, de ez még nem történt meg napjainkig. Az országnak nincsen kőolajtartaléka. Az adóbevételek zömét a behozatali vámok és a 12,5%-os áfa alkotja. A gazdaság fejlődésének főbb akadályai a viszonylag kevés exportcikk, a természeti katasztrófák, illetve a termelés helye és a felvevőpiacok közötti hatalmas távolság. 1999-ben egy földrengés, majd az azt követő cunami ezreket tett hajléktalanná. Talán részben a rendkívül alacsony adók miatt is ez a világ egyik legboldogabb országa.

A pénzügyi szolgáltatások a gazdaság fontos részét képezik. Vanuatu adóparadicsomnak számít, 2008-ig nem szolgáltatott pénzügyi információkat idegen kormányoknak és szervezeteknek. Nemzetközi - főleg ausztrál - nyomásra a vanuatui kormány azóta javított a pénzügyi átláthatóságon. Vanuatun nincs jövedelemadó, forrásadó, nyereségadó, örökösödési adó vagy árfolyam szabályozás. Sok hajótársaság működteti hajóit vanuatui jelzésekkel, az adókedvezmények és a kedvező munkaügyi törvények miatt (Vanuatu a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet teljes jogú tagja és betartja a szervezet nemzetközi egyezményeit). Vanuatu elismerten "szívességi lobogó" ország. Vanuatu külföldi segélyekben is részesűl, főleg Ausztrália és Új-Zéland részéről.

A gazdasági növekedés 6%-os volt a 2000-es évek elején, sokkal nagyobb, mint a 90-es évekbeli 3%. Az Ázsiai Fejlesztési Bank a vanuatui gazdaságról szóló jelentése vegyes megállapításokkal szolgál. A jelentés szerint a gazdaság bővül és kiemeli a 2003 és 2007 közötti 5,9%-os gazdasági növekedést. Pozitív jelzésként értékeli a kormány reformkezdeményezéseit a gazdaság egyes területein, de leír bizonyos fékező korlátozásokat is, mint pl. a rossz infrastruktúra. Mióta egy magánmonopólium állítja elő a villamos energiát, az elektromos áram költsége a legmagasabbak közé tartozik a Csendes óceán térségében a fejlődő országok között. A jelentés még megemlíti a gyenge kormányzást és az állam tolakodó beavatkozását a gazdasági folyamatokba, melyek mind-mind csökkentik a termelékenységet. A 2011 márciusi Euromoney Country Risk rangsor szerint Vanuatu a 173. legbiztonságosabb befektetési hely volt a világon.

Mezőgazdaság

A vásárcsarnok épülete Port Vilában

A lakosság 65%-a dolgozik a mezőgazdaságban. Különösen a kopra- és a kavatermelés ad jelentős jövedelmet, ezért sok farmer már felhagyott az élelmiszernövények termesztésével és inkább a koprajövedelemből fedezi élelmiszer-szükségletét. Kakaót is főleg kivitelre termesztenek. A trópusi éghajlat lehetővé teszi, hogy sokféle gyümölcsöt, zöldséget és fűszernövényt termesszenek, mint, pl. banán, fokhagyma, fejes káposzta, földimogyoró, ananász, cukornád, taró, jamgyökér, görögdinnye, levél fűszerek, sárgarépa, retek, padlizsán, vanília (mind a zöld és füstölt), paprika, uborka, manióka stb. 2007-ben több mint 15 000 háztartás foglalkozott halászattal, 99%-ban saját fogyasztásra, és átlagban hetente háromszor halásztak. Ugyancsak 2007-es adat szerint a következőképpen becsülték meg a különböző megtermelt mezőgazdasági javak értékét (millió vatuban kifejezve): kava (341 millió Vatu), kopra (195), szarvasmarha (135), kerti növények (93) , kakaó (59), erdészet (56), halászat (24), kávé (12). A szarvasmarha tenyésztés az egyik fő bevételi forrás. Az első állatokat egy James Paddon nevezetű angol ültetvényes hozta be Ausztráliából. Egy 2007-es becslés szerint körülbelül 135 millió vatu értékben exportáltak marhahúst. Átlagban minden háztartás 5 sertést és 16 csirkét tart. A szarvasmarha a "legértékesebb" állatállomány, a sertés és a baromfi a megélhetési mezőgazdaság fontos része.

Ipar

Az ipar szerepe nem túl jelentős, megemlíthető az élelmiszer-feldolgozás, a hal és marhahús tartósítása stb.

Közlekedés

Bauerfield Nemzetközi Repülőtér, Port Vila

Táncosok

Kultúra

Vanuatu megőrizte színes kultúráját és az ősi művészeti tárgyak, a fából készült szobrok, maszkok, dobok, edények a mai napig része a lakosság mindennapjainak. Több szigeten fellelhetőek sziklarajzok, állatfestmények, melyekhez legendák és dalok fűződnek ünnepségeiken.

A kagylóból készült nyak- és bokaláncok, a faragott tálak, maszkok, miniatűr kenuk, állatok, íjak, nyilak, lándzsák szorosan kapcsolódnak a rituális szertartásokhoz.

A Shepherd-szigeteken különösen szép, gyakran faragott alakú madarak és halak is megtalálhatók az edényeken, tálakon.

A fővárosban és Luganville-ben található művészeti múzeumok csodás képet alkotnak a melanéz művészetről és a kultúráról.

A fiatal férfiaknál még mindig hagyomány a rituális körülmetélés.

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Az UNESCO által elismeten a kulturális világörökség része Roi Mata főnök birtoka.

Gasztronómia

A helyi konyha alapanyagai a halak, gyökerek (elsősorban taró, tápióka és jam), gyümölcsök (banán, kókusz, papaya, mangó), zöldségek, cukornád, baromfi, kenyérfagyümölcs és tengeri gyümölcsök. A legtöbb család háztájéki kertgazdálkodást folytat és önellátó. Az élelemhiány az országban ritka. Az év nagy részében bőségesen akad papaya, ananász, mangó, édesburgonya és vaddisznóhús. A kókusztejet és a belőle készült tejszínt több ételhez használják ízesítőként. Az ételek többsége főtt vagy párolt, kevés a sültétel. A főzés során a vizet úgy forralják fel, hogy tűzben felhevített követ raknak bele.

Sajátos vanuatui specialitás a lap lap, amely egy tésztaalapú étel. A tésztát taróból, banánból és jamból készítik, banánlevélbe csomagolják, megfőzik, majd kókuszkrémet adnak hozzá. Általában hússal (sertés-, marha-, baromfi- vagy repülőkutyahússal) eszik.

A sziget nemzeti itala a kava, amely enyhén pszichoaktív.

Tengerpart a Pele-szigeten

Turizmus

A turizmus fontos valutabevételi forrás. Vanuatu a búvárturizmus egyik fontos célállomása, ahol gyönyörűen megfigyelhetők a déli Csendes-óceán korallzátonyai. A turizmus 17 százalékkal nőtt 2007 és 2008 között, elérve a 196 ezret az ide érkező turisták száma. Ez egy meredek emelkedés a 2000-es szintről, amikor csupán 57 000-en keresték fel Vanuatut (ebből 37 000-en Ausztráliából, 8000-en Új-Zélandról, 6000-en Új-Kaledóniából, 3000-en Európából, 1000-en Észak-Amerikából és nagyjából ezren Japánból (az adatok kerekítettek).

Itt található a Millió dolláros pont, mely kedvelt búvárhely.

Sport

Az óceániai szokásokkal ellentétben Vanuatuban nem a rögbi, hanem a labdarúgás a legnépszerűbb sportág. 1988 óta tagja a FIFA szervezetének.

A nők a röplabda és a labdarúgás mellett szintén sokszor nyúlnak a tojáslabdához.

Érdekességek

Itt forgatták a Survivor sorozat 9. évadját. Ennél azonban érdekesebb, hogy a bungee jumping őse, a "land-diving" (helyi nyelven: naghol) innen, egészen pontosan a Pünkösd-sziget (Pentecost Island) őslakóitól származik. Eredetileg az ugrás nem látványosság volt, hanem a jamgyökér ültetéséhez kapcsolódó fontos szertartás. 10-15 méter magas, enyhén előre dőlő tornyokat emelnek, erről ugranak a férfiak, néha több tucatnyian is egy nap. A szertartást természetesen zene, tánc és különféle áldozatok, rituálék kísérik.

Gumikötél helyett szőlőindákból sodorják a kötelet, melynek rugalmassága és hosszúsága igen fontos, hiszen a zuhanás végén az ugró haja megérinti – és így megtermékenyíti – a földet. Az eredetileg vallási szertartás mára részben turistalátványossággá vált.

A szigetek másik jellemzője a kava, egy növény zúzott gyökerének vízben áztatott leve. Frissítő és egyben nyugtató hatású, szürke, keserű ital. Egy időben exportálták is az Európai Unióba, míg egy gyógyszerészeti szabályozás ki nem szorította. Hagyományosan csak a férfiak itták, rituális jelleggel. Ezek a szabályok mára erősen megkoptak.

Ünnepek

Nemzeti ünnep: július 30. (a függetlenség napja, 1980)

A vanuatui katasztrófa

2015. március 13-án csapott le minden idők talán legerősebb vihara magyar idő szerint péntek éjszaka.

További információk

• hivatalos oldal
• CIA World Factbook Archiválva 2016. május 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Vanuatu Daily Post napilap