győzelmes

Hungarian

győzelem (“victory”) +‎ -es (adjective-forming suffix)

győzelmes (comparative győzelmesebb, superlative leggyőzelmesebb)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	győzelmes	győzelmesek
accusative	győzelmeset	győzelmeseket
dative	győzelmesnek	győzelmeseknek
instrumental	győzelmessel	győzelmesekkel
causal-final	győzelmesért	győzelmesekért
translative	győzelmessé	győzelmesekké
terminative	győzelmesig	győzelmesekig
essive-formal	győzelmesként	győzelmesekként
essive-modal	—	—
inessive	győzelmesben	győzelmesekben
superessive	győzelmesen	győzelmeseken
adessive	győzelmesnél	győzelmeseknél
illative	győzelmesbe	győzelmesekbe
sublative	győzelmesre	győzelmesekre
allative	győzelmeshez	győzelmesekhez
elative	győzelmesből	győzelmesekből
delative	győzelmesről	győzelmesekről
ablative	győzelmestől	győzelmesektől
non-attributive possessive - singular	győzelmesé	győzelmeseké
non-attributive possessive - plural	győzelmeséi	győzelmesekéi