operatív
See also: operativ
Hungarian
editEtymology
editFrom German operativ.[1] With -ív ending.
Pronunciation
editAdjective
editoperatív (comparative operatívabb, superlative legoperatívabb)
Declension
editInflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | operatív | operatívak |
accusative | operatívat | operatívakat |
dative | operatívnak | operatívaknak |
instrumental | operatívval | operatívakkal |
causal-final | operatívért | operatívakért |
translative | operatívvá | operatívakká |
terminative | operatívig | operatívakig |
essive-formal | operatívként | operatívakként |
essive-modal | — | — |
inessive | operatívban | operatívakban |
superessive | operatívon | operatívakon |
adessive | operatívnál | operatívaknál |
illative | operatívba | operatívakba |
sublative | operatívra | operatívakra |
allative | operatívhoz | operatívakhoz |
elative | operatívból | operatívakból |
delative | operatívról | operatívakról |
ablative | operatívtól | operatívaktól |
non-attributive possessive - singular |
operatívé | operatívaké |
non-attributive possessive - plural |
operatívéi | operatívakéi |
Derived terms
editReferences
edit- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
edit- operatív in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN