regresszív
Hungarian
editEtymology
editFrom German regressiv.[1] With -ív ending.
Pronunciation
editAdjective
editregresszív (comparative regresszívebb, superlative legregresszívebb)
Declension
editInflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | regresszív | regresszívek |
accusative | regresszívet | regresszíveket |
dative | regresszívnek | regresszíveknek |
instrumental | regresszívvel | regresszívekkel |
causal-final | regresszívért | regresszívekért |
translative | regresszívvé | regresszívekké |
terminative | regresszívig | regresszívekig |
essive-formal | regresszívként | regresszívekként |
essive-modal | — | — |
inessive | regresszívben | regresszívekben |
superessive | regresszíven | regresszíveken |
adessive | regresszívnél | regresszíveknél |
illative | regresszívbe | regresszívekbe |
sublative | regresszívre | regresszívekre |
allative | regresszívhez | regresszívekhez |
elative | regresszívből | regresszívekből |
delative | regresszívről | regresszívekről |
ablative | regresszívtől | regresszívektől |
non-attributive possessive - singular |
regresszívé | regresszíveké |
non-attributive possessive - plural |
regresszívéi | regresszívekéi |
Derived terms
editReferences
edit- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading
edit- regresszív in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN