Második Internacionálé
| Kommunizmus |
|---|
 |
|
Nevezetes kommunisták
|
|
Mai szocialista államok
|
A Második Internacionálé a nemzetközi szocializmus ügyét szolgálni hivatott nemzetközi szervezet volt, amelyet 1889-ben alapítottak szocialista és munkáspártok. A szervezet 1916-ig működött.
A szervezet a korábban feloszlott Első Internacionálé munkáját folytatta, de a még ekkor is erős anarcho-szindikalista mozgalom, illetve a szakszervezetek nélkül.
A Második Internacionálé vezette be 1889-ben a munka nemzetközi napjaként május 1-jét és 1910-ben a március 8-án tartott nemzetközi nőnapot.
Az első világháború idején oszlott fel, 1916-ban, miután az 1915-ben tartott zimmerwaldi konferencián baloldali szocialistákra (kommunistákra), illetve jobboldali szocialistákra (szociáldemokratákra) szakadt szét. (Az előbbiek egyesített háborúellenes kiállást akartak, az utóbbiak azonban saját kormányaik háborús erőfeszítéseit támogatták). Az internacionálé antimilitarista doktrínájának kudarcát Jean Jaurès francia szocialista politikus meggyilkolása szimbolizálta néhány nappal a háború kirobbanása előtt.
1919-ben a szovjet kommunisták vezetésével Komintern vagy Harmadik Internacionálé néven újjászervezték az internacionálét. A következő évben azok a baloldali szervezetek, amelyek nem kívánták, hogy közük legyen a kommunista internacionáléhoz, a Második Internacionálét szervezték újjá.
Sok európai szocialista párt azonban egyik formációhoz sem akart csatlakozni. Ez utóbbiak alapították meg a többek közt az ausztromarxizmus által is befolyásolt Szocialista Pártok Nemzetközi Munkaunióját (SZPNMU), amelyet „Kettő és feledik internacionálénak” is szoktak nevezni.
Az SZPNMU és az újjáalakult Második Internacionálé 1923-ban egyesült és létrehozták a szociáldemokrata Munka és Szocialista Internacionálét, amely 1940-ig létezett. Ennek munkáját és hagyományát a második világháború után a máig létező Szocialista Internacionálé folytatta tovább, élesen elkülönülve a kommunista Komintern utódjától, a Kominformtól.
A Második Internacionálé kongresszusai
- 1889. – Párizs
- 1891. – Brüsszel
- 1893. – Zürich
- 1896. – London
- 1900. – Párizs
- 1904. – Amszterdam
- 1907. – Stuttgart
- 1910. – Koppenhága
- 1912. – Bázel (rendkívüli kongressszus)
Neves tagjai
