[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

Magyarcsesztve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Porribot (vitalap | szerkesztései) végezte 2023. június 24., 13:29-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (→‎Nevezetességek: link kékítés AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Magyarcsesztve (Cisteiu de Mures)
Magyarcsesztvei templom
Magyarcsesztvei templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
Rangfalu
KözségközpontMarosújvár város
Irányítószám515700
Körzethívószám0258
SIRUTA-kód1838
Népesség
Népesség626 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság116 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság251 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 39″, k. h. 23° 48′ 47″46.377493°N 23.813071°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 39″, k. h. 23° 48′ 47″46.377493°N 23.813071°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarcsesztve témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Magyarcsesztve , Maroscsesztve (Cisteiu de Mures) település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Marosújvártól nyugatra fekvő település.

Magyarcsesztve nevét 1318-ban Chestue néven említette először oklevél.

1332-ben Cheztus, 1888-ban Maroscsesztve, 1913-ban Magyarcsesztve néven írták.

1332-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék adatai szerint ekkor 40 dénár pápai tizedet fizetett.

1910-ben 736 lakosából 216 magyar, 411 román, 109 cigány volt. Ebből 56 római katolikus, 506 görögkatolikus, 146 református volt.

A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Mikes-kastély – Gróf Mikes János építtette a 19. század közepén klasszicista stílusban. A kastély érdekességei közé tartozik az épület délnyugati falán található napóra. A kommunista Romániában a kastélyt a kollektív gazdaság használta, és állapota folyamatosan romlott. A rendszerváltozás után egy ideig óvoda működött benne, majd az épület üresen állt, és állaga tovább romlott. A falak nagy része leomlott, a portikusz oszlopai a földön hevernek, csak a keleti homlokzat oszlopai maradtak meg.[2]

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]