Oleh Volodimirovics Blohin

Oleh Blohin
Személyes adatok
Teljes név	Oleh Volodimirovics Blohin
Születési dátum	1952. november 5. (71 éves)
Születési hely	Kijev, Szovjetunió
Halálozási dátum	1952. november 5. (71 éves)
Állampolgárság	ukrán
Magasság	180 cm
Testtömeg	75 kg
Poszt	csatár
Junior klubok
Időszak Klub 1962–1969 Dinamo Kijiv
Felnőtt klubok1
Időszak Klub Mérk. (Gól) 1969–1988 Dinamo Kijiv 432 (211) 1988–1989 Vorwärts Steyr 041 00(9) 1989–1990 Arisz Limasszol 022 00(5)
Válogatottság
1972–1988 Szovjetunió 112 0(42)
Edzőség
Időszak Klub 1990–1993 Olympiacos 1993–1994 PAÓK 1994–1997 Ionikosz 1997–1998 PAÓK 1998–1999 AÉK 1999–2002 Ionikosz 2003–2007 Ukrajna 2007–2008 FK Moszkva 2009–2010 Csornomorec Odesza sportigazgató 2011– Ukrajna
Díjak, elismerések
Aranylabda (1975)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
A Wikimédia Commons tartalmaz Oleh Blohin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Oleh Volodimirovics Blohin (ukránul: Олег Володимирович Блохін; Kijev, 1952. november 5. –), oroszos írásmóddal Oleg Vlagyimirovics Blohin (oroszul: Олег Владимирович Блохин) az ukrán labdarúgó-válogatott edzője, régebben a szovjet válogatottban belső csatár poszton játszott. 1975-ben elnyerte az Aranylabdát.

A Gyinamo Kijev egykori játékosa. Minden idők legeredményesebb szovjet labdarúgója, pályafutása során 211 gólt szerzett. Ezenkívül 432 gólpasszával is listavezető. Nyolc alkalommal nyert szovjet bajnokságot, kétszer KEK-et (1975, 1986). A szovjet labdarúgók közül ő húzhatta fel legtöbbször a válogatott mezt, összesen 112-szer, és ő lőtte a legtöbb gólt válogatott mérkőzésen, szám szerint negyvenkettőt. Az 1982-es és az 1986-os világbajnokságon is játszott. Ő volt az első szovjet játékos, aki külföldre szerződhetett: játszott az osztrák Vorwärts Steyr és a ciprusi Áris csapatában.

Miután aktív pályafutását befejezte, az Olympiakosz, PAOK és a Ionikosz edzője volt. 2003 szeptembere óta az ukrán labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. A 2006-os világbajnokságon csapatát a negyeddöntőig vezette, ahol a későbbi győztes Olaszországtól kikapott.

2002-ben másodszor is beválasztották az ukrán parlamentbe. Ekkor csatlakozott az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párthoz (SZDPUo). Jelenleg nem politizál.

Összeházasodott Irina Derjuginával, a világbajnok tornásszal, de az 1990-es évek elején elváltak. Egy lányuk született.

2003 novemberében a FIFA megalapításának 50. évfordulóján megkapta az Ukrajna aranyfocistája címet.