Ausztrál dollár
Ausztrál dollár (Australian dollar(angolul)) | |
ISO 4217 kód | AUD |
Devizajel | $ vagy AUD |
Ország | Ausztrália, Kiribati, Nauru, Tuvalu, Karácsony-sziget, Kókusz (Keeling)-szigetek, Norfolk-sziget, Ashmore- és Cartier-szigetek, Heard-sziget és McDonald-szigetek, Korall tengeri-szigetek |
Infláció | |
Mértéke | 3,1% [1] |
Árfolyam | |
Aktuális árfolyam | XE Currency Converter |
Hozzá rögzített | 1 tuvalui dollár = 1 AUD |
Váltópénz | |
cent | 1/100 |
Érmék | |
Használatban | 5, 10, 20, 50 cent és 1, 2 dollár |
Bankjegyek | |
Használatban | 5, 10, 20, 50, 100 dollár |
Kibocsátó | |
Központi bank | Reserve Bank of Australia Weboldala |
Bankjegynyomda | Note Printing Australia (Ausztrál Bankjegynyomda Weboldala |
Pénzverde | Royal Australian Mint (Ausztrál Királyi Pénzverde) Weboldala |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztrál dollár témájú médiaállományokat. |
Az ausztrál dollár Ausztrália, Kiribati, Nauru és Tuvalu hivatalos pénzneme 1966. február 14. óta.
1991 óta a bankjegyek egy új technológiával, műanyagból készülnek.
2007-ben a hatodik legnagyobb forgalmat lebonyolító pénznem volt a nemzetközi devizapiacon.[2]
A Nemzetközi Fejlesztési Bank (IFB) Esztétikai Bizottsága elbirálása alapján 2008-ban a világ második legszebb valutája címet kapta.[3]
Érmék
Érték | tulajdonságok | leírás | kibocsátás dátuma | megjegyzés | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
átmérő | vastagság | súly | anyag | szegély | előlap | hátlap | |||
1 cent | 17,53 mm | 2,59 g | 97% réz 2,5% cink 0,5% ón |
II. Erzsébet brit királynő | Feathertail Glider | 1966 | kivonva | ||
2 cent | 21,59 mm | 5,18 g | Galléros gyík | ||||||
5 cent | 19,41 mm | <1,3 mm | 2,83 g | kuprónikkel | recés | II. Erzsébet brit királynő | rövidcsőrű hangyászsün angolul:Echidna | ||
10 cent | 23,6 mm | <2 mm | 5,65 g | pompás lantfarkúmadár angolul:Superb Lyrebird | |||||
20 cent | 28,52 mm | <2,5 mm | 11,3 g | kacsacsőrű emlős angolul:Platypus | |||||
50 cent | 32 mm | 3 mm | 15,55 g | sima | Ausztrália címere | 1969 | |||
1 dollár | 25 mm | <3 mm | 9 g | 92% réz 6% alumínium 2% nikkel |
recés | II. Erzsébet brit királynő | 5 kenguru | 1984 | |
2 dollár | 20,5 mm | <3,2 mm | 6,6 g | Idős ausztrál őslakos | 1988 |
Bankjegyek
Az első ausztrál dollár bankjegyszéria
1966. február 14-én Ausztrália új valutát vezetett be az addigi font helyett, az ausztrál dollárt. A bonyolult, brit birodalmi eredetű font-pénzrendszert ( 1 pound = 4 crown = 10 florin = 20 shilling = 240 penny ) a decimalizáció során a 100 centet érő dollár váltotta fel. Egy font két új dollárt ért. Ausztrália rekord ideig hivatalban lévő 12. miniszterelnöke, a konzervatív Sir Robert Gordon Menzies (1894. december 20. – 1978. május 15.) és Harold Holt pénzügyminiszter, később miniszterelnök eredetileg a "royal", azaz a "királyi" nevet szerette volna az új valutának, de a közvélemény inkább a dollár elnevezést támogatta.[4] Első körben 1, 2, 10 és 20 dolláros címleteket bocsájtottak ki, az egy dolláros II. Erzsébet királynőt, mint az ország uralkodóját ábrázolta az előoldalon Ausztrália címerével, a hátoldalon David Malangi (1927-1999) bennszülött stílusú rajzai kaptak helyet. Ettől eltérően a 2, az 1967-től bevezetett 5, a 10, a 20, az infláció miatt 1973-tól bevezetett 50 és az 1984-től forgalomba került 100 dolláros bankjegyek elő és hátoldalára is egy-egy jelentős, ausztrál, vagy Ausztráliához köthető brit személyiség portréja került. Biztonságtechnikai szempontból megjelenésükkor korszerűnek számítottak, vízjelként egységesen James Cook (Yorkshire, Marton, 1728. október 27. – Hawaii, 1779. február 14.) brit felfedező képmását alkalmazták, fémszállal is el voltak látva, metszetmélynyomtatással (intaglio technika) készültek többszínű, offszet alapnyomaton. 1974 -ig a "Commonwealth of Australia" és a "Legal Tender throughout the Commonwealth of Australia and the territories of the Commonwealth" feliratok szerepeltek a bankókon, ekkortól viszont az "Australia" és a máig használatos "This Australian Note is legal tender throughout Australia and its territories" szöveg került rájuk.[5]
érték | tulajdonságok | szín | leírás | kibocsátás | |
---|---|---|---|---|---|
előlap | hátlap | ||||
1 dollár | 140 × 70 mm | barna és narancs | II. Erzsébet brit királynő | David Malangi | 1966 |
2 dollár | 152 × 76 mm | zöld és sárga | John Macarthur | William Farrer | |
5 dollár | májva | Joseph Banks | Caroline Chisholm | 1967 | |
10 dollár | 155 × 76 mm | kék és narancs | Francis Greenway | Henry Lawson | 1966 |
20 dollár | 160 × 81 mm | vörös és sárga | Charles Kingsford Smith | Lawrence Hargrave | |
50 dollár | 165 × 82 mm | zöld, barna, kék | Howard Florey | Ian Clunies Ross | 1973 |
100 dollár | 172 × 82,5 mm | kék és zöld | Douglas Mawson | John Tebbutt | 1984 |
Az 1988-as ausztrál bicentenáriumi emlék polimer 10 dolláros
1966-ban, röviddel az ausztrál dollár bankjegyek bevezetése után egy bűnbanda közel 80 000 darab hamis 10 dolláros címletet hozott forgalomba. Bár e hamisítványok gyenge minőségűeknek bizonyultak, a lakosság körében mégis komoly bizalomvesztést okoztak. Ezért az ausztrál jegybank, a Reserve Bank of Australia kormányzója, Herbert Cole Coombs (1906-1997) 1968-ban az ausztrál nemzeti tudományos szervezethez, a CSIRO-hoz (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation)[6] fordult segítségért. A feladat a világ legbiztonságosabb bankjegyének megtervezése volt. 1972-re eldőlt, hogy alapanyagként polimert fognak használni a hagyományos papír helyett. A CSIRO végül húsz évig tartó intenzív munkával 1988-ra fejlesztette ki a bankjegynyomtatásra valóban alkalmas műanyagot.[7] 1988-ban az első brit telepesek Ausztráliába érkezésének kétszázadik évfordulója kiváló alkalmat szolgáltatott az első polimer, Cook-kapitányt ábrázoló hologrammal (OVD) ellátott 10 dolláros emlékbankjegy kibocsájtásra. A mérete a papír címlettel megegyezően 155 X 76 mm volt. Előoldalán a "Supply" vitorláshajó és telepesek sora látható, akik a 18. századtól a 20. századig jelképezik az Ausztráliába érkezett brit, egyéb európai és ázsiai bevándorlókat. A hátoldalra bennszülött aboriginal ifjú és sziklarajz képe került.[1] Az új, a hagyományos papírnál strapabíróbb anyag olyannyira elnyerte az ausztrál jegybank tetszését, hogy úgy döntöttek, a következő forgalmi címletsor valamennyi bankjegyét ebből készítik.[8]
A polimer alapú bankjegycsalád
Elsőként 1992. július 7-én az új, Bruce Stewart tervezte 5 dolláros debütált. Az ausztrál dollár hagyományainak megfelelően a legkisebb, így leggyakrabban forgó, vagyis kvázi legelőkelőbb címletre az ország, mint nemzetközösségi monarchia uralkodója, II. Erzsébet királynő képmása került.[9] Maga a portré John Lawrence 1984-es fényképe alapján készült, melynek ausztrál bankjegyen való felhasználására 1988-ban adta engedélyét az uralkodó.[10] 1992 és 1995. április 24. között az 5 dolláros alapszíne lilás szürke és okker árnyalatú volt, mivel ez rossz fényviszonyok között, félhomályban könnyen összetéveszthető a kék színű, 1993-tól kibocsájtott műanyag 10 dollárossal, ezért alapszínét 1995-től sötét ibolyára és narancssárgásra változtatták. Egyéb, kisebb változtatások is történtek a dizájnon, hogy az 5 dolláros jobban illeszkedjen stílusában az új címletsor többi bankjegyéhez. A többi címlet elő és hátoldalára egy-egy jelentős ausztrál személyiség, egy-egy nő és férfi portréja került.[11][12] A polimer széria biztonsági elemei a bankjegyek különleges polimer anyagán kívül a hagyományos metszetmélynyomtatás, vagy intaglio technika, a többszínű offszet alapnyomat, a mikroírás, a hétágú csillagos illeszkedő jelzés, a vízjelet helyettesítő árnyalatos kép, mely Ausztrália címerét ábrázolja, ez csak a 10 dollárosból hiányzik, illetve a 2001-es emlék 5 dollárosnál Henry Parkes portréja helyettesíti, az UV fényben fluoreszkáló elemek és az átlátszó "ablak". Az 1988-as emlék 10 dollároson látható hologram könnyen lekopott a bankó felületéről, ezért ennél a szériánál inkább nem alkalmazták.[13]
A 2001-es emlék 5 dolláros bankjegy
2001-ben Ausztrália megalakulásának századik évfordulóján egy 5 dolláros alkalmi emlékbankjegy került kibocsájtásra. Előoldalán sir Henry Parkes (1815-1896) Új-Dél-Wales -i miniszterelnöknek, "az ausztrál föderáció atyjának" portréja és az ausztrál szövetségi parlament első üléséneknek a walesi herceg, a későbbi V. György király általi ünnepélyes megnyitása látható. A hátoldalra Catherine Helen Spence (1825-1910) szüfrazsett, politikai aktivista, tanárnő és újságíró képmása került. 2002-től ismét a II. Erzsébetes 5 dollárosokat bocsájtják ki.[14]
A tervezett új széria
2012-ben nyilvánosságra került, hogy a Reserve Bank of Australia néhány éven belül egy újabb, szintén polimer anyagú széria kibocsájtását tervezi. 2010.-ben eldőlt, hogy Garry Emery tervváltozatát, melyet be is mutattak, tekintik alapnak a címletsor dizájnjához. A tematika változatlan maradt, a királynő és a már ez előző szérián is látható híres ausztrálok portréival. A jegybank játszott a gondolattal, hogy II. Erzsébetet az 5 dollároson Henry Parkes és Catherine Helen Spence váltsa, akik már a 2001-es emlékbankjegyen is szerepeltek, de végül ettől az elképzeléstől elálltak, s hivatalosan bejelentették, hogy marad az uralkodói képmás az új címleten. A II. Erzsébetes 5 dolláros tervezete az egyedüli a sorozatból, amit még nem mutattak be. Egyelőre nem publikus, hogy milyen új biztonsági elemeket kívánnak használni a régiek mellett, de a hologram és/vagy a SPARK ábra alkalmazása erősen valószínűsíthető.[16]
Források
- ↑ Reserve Bank of Australia 2012 április
- ↑ Triennial Central Bank Survey (2007. április), Bank for International Settlements.
- ↑ A második legszebb valuta
- ↑ http://www.rba.gov.au/Museum/Displays/1960_1988_rba_and_reform_of_the_currency/the_royal_controversy.html
- ↑ http://www.rba.gov.au/Museum/Displays/1960_1988_rba_and_reform_of_the_currency/australias_first_decimal_currency_notes.html
- ↑ http://www.csiro.au/
- ↑ http://theconversation.com/proceeds-of-crime-how-polymer-banknotes-were-invented-34642
- ↑ http://www.rba.gov.au/Museum/Displays/1988_onwards_polymer_currency_notes/first_polymer.html
- ↑ http://banknotes.rba.gov.au/banknote-features/#!note/5
- ↑ http://www.pjsymes.com.au/qe2/
- ↑ http://www.rba.gov.au/Museum/Displays/1988_onwards_polymer_currency_notes/complete_series.html
- ↑ http://banknotes.rba.gov.au/banknote-features/#!note/10
- ↑ http://banknotes.rba.gov.au/counterfeit-detection/list-of-security-features/
- ↑ http://www.rba.gov.au/Museum/Displays/1988_onwards_polymer_currency_notes/centenary_of_federation.html
- ↑ Ian W. Pitt. Renniks Australian Coin and Banknote Values (angol nyelven), 168. o. (2000. szeptember 16.). ISBN ISBN 0-9585574-4-6
- ↑ http://www.banknotenews.com/files/0824c3025dc2128422768792c43cb406-2301.php