Alsóbalázsfalva
Megjelenés
Alsóbalázsfalva (Blăjenii de Jos, Unterblasendorf) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Beszterce-Naszód |
Község | Somkerék |
Rang | falu |
Községközpont | Somkerék |
Irányítószám | 427321 |
Körzethívószám | 0x63[1] |
SIRUTA-kód | 34921 |
Népesség | |
Népesség | 363 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 303 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 10′ 00″, k. h. 24° 21′ 03″47.166738°N 24.350893°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 00″, k. h. 24° 21′ 03″47.166738°N 24.350893°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alsóbalázsfalva (románul: Blăjenii de Jos, németül Unterblasendorf, szász nyelven Nedersst-Bluesendref) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Beszterce-Naszód megye nyugati részén, Besztercétől 16 km-re északnyugatra, Felsőbalázsfalva, Kajla és Sajószentandrás közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]1434-ben említik először a források. A település eredeti lakói a 17. század elejéig szászok voltak, Giorgio Basta katonái azonban elpusztították, majd később románokkal települt újra.
A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye Jádi járásához tartozott.
Lakossága
[szerkesztés]1910-ben 526 lakosából 486 román, 27 magyar, 6 német, 7 egyéb nemzetiségű volt.
2002-ben 426 lakosából 420 román és 6 magyar volt.
Források
[szerkesztés]- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro