Apatit
Az apatit a vízmentes foszfátok csoportjába tartozó ásványfaj. Pontos megnevezése fluor-apatit, megkülönböztetve ezzel az apatit-sor többi tagjától: a hidroxil-, a klór-, az oxi- és a karbonát-apatittól.
Kémiai és fizikai tulajdonságai
- Képlete: Ca5(F(PO4)3)
- Szimmetriája: hexagonális (hexagonális dipiramisos)
- Sűrűsége: 3,10-3,22 g/cm3
- Keménysége: 5 (a Mohs-féle keménységi skála referencia ásványa)
- Hasadása: jó
- Színe: színtelen, vagy sárgára, zöldre, kékre, barnára színezett – átlátszó/áttetsző
- Fénye: üvegfényű, törési felületen zsírfényű
- Egyéb jellegzetes tulajdonságai: UV-fényben, illetve katód- és röntgensugárzás hatására fluoreszkál
Megjelenési formái, genetikája
Kristályainak termete a keletkezési hőmérséklet függvényében változik. Magmából kristályosodva hosszú, tűs kristályként jelenik meg, míg alacsonyabb hőmérsékleteken oszlopos, hidrotermális hatásra pedig zömök és lapokban gazdag kristályok keletkeznek. Közönséges hőmérsékleten kriptokristályos kalcium-foszfát képződik.
Minden magmás kőzetben előfordul mellékes elegyrészként. Az egyedüli elsődleges foszforszolgáltató ásvány. Jelentősebb dúsulásai bázisos mélységi kőzetekben vannak, de ismertek önálló apatittelérek, illetve hidrotermás érctelepekhez köthető előfordulások is. A kirunai mágnesvasérctelep is jelentős mennyiségű finomszemcsés apatitot tartalmaz.
A másodlagos eredetű foszforit vaskos, finom rostos vagy szemcsés, földes külsejű Ca-foszfát.Főképp állati eredetű maradványok: csont, fog, madár- és denevérürülék (guanó) felhalmozódásával keletkezett.
Ipari alkalmazásai
A foszforitot és a magmás apatittelepeket műtrágyagyártás céljaira művelik.