Bakonyjákó

	Bakonyjákó
	A község látképe Farkasgyepű felől (1943)
; Bakonyjákó címere	; Bakonyjákó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Pápai
Jogállás	község
Polgármester	Takácsné Tompos Rita Mónika (független)
Irányítószám	8581
Körzethívószám	89
	Népesség
Teljes népesség	662 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	13,78 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	47,18 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 13′ 30″, k. h. 17° 36′ 11″47.225100°N 17.602981°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 30″, k. h. 17° 36′ 11″47.225100°N 17.602981°E
	Bakonyjákó Pozíció Veszprém vármegye térképén
	Bakonyjákó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyjákó témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. június 21.) ezen a változaton alapul.

Bakonyjákó (németül Jakobsdorf im Buchenwald vagy Jaka) község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése

Az Északi-Bakony nyugati szélén fekszik, a legközelebbi város Pápa (15 km).

Története

Első írásos említése 1351-ből (Jakotelke). A 15. század végéig Döbrönte várához tartozott, és a Himfi család birtoka volt. A 16. század elején az Esegvári család birtokolta. A török hódoltság idején elnéptelenedett, a 18. század közepén kezdett újra benépesülni, ekkor a Vajda család telepített római katolikus németeket a faluba.

1910-ben Veszprém vármegye Pápai járásához tartozott, és az 1910-es népszámláláskor 1833 lakosa volt, melyből 316 magyar, 1515 német volt. Ebből 1780 római katolikus, 13 evangélikus és 32 izraelita volt.

A 20. században lakosainak száma jelentősen csökkent, ez egyrészt a század elején az amerikai kivándorlás, másrészt a második világháború utáni kitelepítés következménye (a faluból 243 német családot telepítettek ki^[3]^[4]).

1909-ig a falu neve Jákó volt.^[5]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	634	622	630	707	685	662
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 79,7%-a magyarnak, 21,7% németnek, 2% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (20,3% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,1%, református 10,5%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 0,8% (27,6% nem nyilatkozott).^[6]

Nevezetességei

Római katolikus templom: 18. század elejéről, barokk stílusú.

Jegyzetek

↑ Bakonyjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ Scarabeuslab.com: Schwaben.hu. www.schwaben.hu. (Hozzáférés: 2017. február 22.)
↑ Zoltán, Svastics: Történelmünk (hu-HU nyelven). www.bakonyjako.hu. (Hozzáférés: 2017. február 22.)
↑ A falu lakóinak élete a szabadságharc végétől 1945-ig. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2017. február 22.)
↑ Bakonyjákó Helységnévtár

További információk

Sablon:Veszprém megye helységei

Földrajzportál
Magyarország-portál

[1] Bakonyjákó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)

[311e22962a3843938f41bb2ad72306f66be35fa2-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] Scarabeuslab.com: Schwaben.hu. www.schwaben.hu. (Hozzáférés: 2017. február 22.)

[4] Zoltán, Svastics: Történelmünk (hu-HU nyelven). www.bakonyjako.hu. (Hozzáférés: 2017. február 22.)

[5] A falu lakóinak élete a szabadságharc végétől 1945-ig. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2017. február 22.)

[6] Bakonyjákó Helységnévtár

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]