[go: nahoru, domu]
Ugrás a tartalomhoz

C–17 Globemaster III

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen JYBot (vitalap | szerkesztései) 2013. január 26., 15:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (r2.7.1) (Bot: it:McDonnell Douglas C-17 Globemaster III cseréje a következőre: it:Boeing C-17 Globemaster III)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2013. január 26.) ezen a változaton alapul.
C–17 Globemaster III
Az Amerikai Légierő C-17-ese
Az Amerikai Légierő C-17-ese
NévadóDouglas C-124 Globemaster II (repülőgépcsalád)
FunkcióNehéz szállító repülőgép
GyártóBoeing
Gyártási darabszám158 darab 2006-ig
Ár202,3 millió USD
RendszeresítőkAz Amerikai Egyesült Államok Légiereje Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje
Brit Királyi Légierő Brit Királyi Légierő
Ausztrál Királyi Légierő Ausztrál Királyi Légierő
Kanadai Légierő Kanadai Légierő
Magyar Légierő Magyar Légierő
Kapacitás77 519 kg, 18 db 463L palettán vagy

102 személy vagy

36 hordágy és 54 ülő sebesült
Személyzet3 fő: 2 pilóta, 1 rakodóvezető
Első felszállás1991. szeptember 15.
Szolgálatba állítás1993. július 14.
Méretek
Hossz53,00 m m
Fesztáv51,75 m m
Magasság16,80 m m
Szárnyfelület353 m² m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg128 100 kg kg
Üzemanyag134 556 liter kg
Max. felszállótömeg265 350 kg kg
Hajtómű
Hajtómű4 db Pratt & Whitney F117–PW–100 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő4×180 kN
Repülési jellemzők
Max. sebesség830 km/h (0,76 Mach)
Utazósebesség720 km/h (0,74 Mach)
Hatótávolság4400 km km
Legnagyobb repülési magasság13 716 m
Szárny felületi terhelése750 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány0,227
A Wikimédia Commons tartalmaz C–17 Globemaster III témájú médiaállományokat.

A C–17 Globemaster III (becenevén Big Mac) az amerikai McDonnell Douglas, majd később a Boeing Integrated Defence Systems által kifejlesztett részben fém, részben kompozit anyagokból épített, félhéjszerkezetű, felsőszárnyas, behúzható futóművel, nagy kétáramúsági fokú gázturbinás sugárhajtóművekkel, hermetikusan zárható kabinnal és tehertérrel rendelkező, harcászati teherszállító feladatkörre kifejlesztett, a levegőben utántölthető, nagy hatótávolságú, merevszárnyú teherszállító repülőgéptípus.

Típusnevét a C–74 Globemaster és a C–124 Globemaster II után kapta.

Az Amerikai Légierő megrendelésére fejlesztették ki, elsősorban a C–141 Starlifter nehéz teherszállító repülőgépek leváltására. A több mint tíz éves fejlesztés alatt fontos szempont volt a kiszolgálási igény alacsony szintre csökkentése, korszerű avionikája tegye lehetővé a repülőgépet előkészítetlen, rossz minőségű repülőtereken való autonóm működésre, valamint éjszakai vagy kedvezőtlen időjárási és látási viszonyok közepette is képes legyen hatékonyan üzemelni. A kilencvenes évek eleje óta szerzett kedvező gyakorlati tapasztalatok miatt több, nemzetközi békefenntartó hadműveletekben résztvevő ország tervezi rendszeresítését, de hátráltató tényező a repülőgép magas beszerzési ára. Az USAF által megrendelt repülőgépek gyártása a végéhez közeledik, más vevőknek csak pár darabos gyártása várható a sorozatgyártás végleges leállítása előtt. A gyártás előreláthatóan 2013 közepén fog leállni a 223. amerikai gép átadásával.

Történet

AMST (Advanced Medium STOL Transport) és C-X programok.

2009 tavaszától 3 db magyar lajstromjelű C–17 lát el szövetségi szállítási feladatokat a Pápai reptérről. Az első gép 2008. augusztus 15-én érkezett a bázisra, majd az azt követő szombaton és vasárnap volt látható a Kecskeméti Nemzetközi Repülőnapon.

Gyártás

Öszesen 192 db legyártására kapott megrendelést a Boeing, amelyből 178 db-ot az Amerikai Légierő alakulatai kapnak, valamint 6 db-ot a Brit Királyi Légierő vásárolt meg, 4-4 db-ot pedig a Kanadai Légierő és az Ausztrál Királyi Légierő. További 3 db átadásra kerül a NATO Startégiai Légiszállítási Képesség (NATO SAC) konzorciumának (2 db a Boeing-től, 1 db az USAF-tól).

A 26. példány (P–26) 1996. július 3-án került átadásra a Charleston Légierő-bázison települő 437. légiszállító ezredénél (437th Airlift Wing).[1] A 174. példányt 2008. július 1-én, a 175. példányt július 25-én, a 176-at augusztus 19-én, a 177. példányt pedig szeptember 11-én adták át. Mind a négy gépet a doveri Légierő-bázis fogadta (9–12. gép), október 8-án pedig megérkezett a 13. gép is.

2008. június 30-án George W. Bush amerikai elnök aláírta a 2008-as évre szóló 165 milliárd USD értékű kiegészítő védelmi költségvetést, amelyben 3,6 milliárd USD értékben további 15 db C–17-et vásárol meg a Légierő. Ezzel 2010 augusztusára tolódik ki a gyártósor leállítása.[2]

Szerkezeti felépítés és berendezések

Sárkány

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Szárny

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Hajtóművek

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Futómű

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Avionika

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Típusváltozatok

C–17A

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

C–17 ER

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Polgári C–17

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Megrendelő és üzemeltető országok

Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje

Megrendelve 71 db C–17A, 85 db C–17 ER lett és még 42 db C–17 ER opciós. A gépek az USAF MAC alá tartoznak (Amerikai Légierő Katonai Légiszállító Parancsnokság).

Üzemeltető alakulatok:

  • Allen C. Thompson Field Légi Nemzeti Gárda-bázis (ANGB)
  • 172. légiszállító ezred (Airlift Wing)
    • 172. műveleti csoport (Operations Group)
      • 183. légiszállító század (Airlift Squadron)
  • Altus Légierő-bázis (AFB)
  • 97. légimozgékonysági ezred (Air Mobility Wing)
    • 97. műveleti csoport (Operations Group)
      • 58. légiszállító század (Airlift Squadron)
  • Charleston Légierő-bázis (AFB)
  • 437. légiszállító ezred (Airlift Wing)
    • 437. műveleti csoport (Operations Group)
      • 14. légiszállító század (Airlift Squadron)
      • 15. légiszállító század (Airlift Squadron)
      • 16. légiszállító század (Airlift Squadron)
      • 17. légiszállító század (Airlift Squadron)
  • 315. légiszállító ezred, Légierő Tartalékos Parancsnokság (Airlift Wing, Air Force Reserve Command)
    • 315. műveleti csoport (Operations Group)
      • 300. légiszállító század (Airlift Squadron)
      • 317. légiszállító század (Airlift Squadron)
      • 701. légiszállító század (Airlift Squadron)
  • Dover Légierő-bázis (AFB)
  • 436. légiszállító ezred (Airlift Wing)
    • 436. műveleti csoport (Operations Group)
      • 3. légiszállító század (Airlift Squadron)
  • 512. légiszállító ezred, Légierő Tartalékos Parancsnokság (Airlift Wing, Air Force Reserve Command)
    • 512. műveleti csoport (Operations Group)
    • 326. légiszállító század (Airlift Squadron)
  • Elmendorf Légierő-bázis (AFB)
  • 3. ezred (Wing)
    • 3. műveleti csoport (Operations Group)
      • 517. légiszállító század (Airlift Squadron)
  • Hickam Légierő-bázis (AFB)
  • 15. légiszállító ezred (Airlift Wing)
    • 15. műveleti csoport (Operations Group)
      • 535. légiszállító század (Airlift Squadron)
  • March Légierő Tartalékos-bázis (ARB)
  • 452. légimozgékonysági ezred, Légierő Tartalékos Parancsnokság (Air Mobility Wing, Air Force Reserve Command)
    • 452. műveleti csoport (Operations Group)
      • 729. légiszállító század (Airlift Squadron)
  • McChord Légierő-bázis (AFB)
  • 62. légiszállító ezred (Airlift Wing)
    • 62. műveleti csoport (Operations Group)
      • 4. légiszállító század (Airlift Squadron)
      • 7. légiszállító század (Airlift Squadron)
      • 8. légiszállító század (Airlift Squadron)
      • 10. légiszállító század (Airlift Squadron)
  • 446. légiszállító ezred, Légierő Tartalékos Parancsnokság (Airlift Wing, Air Force Reserve Command)
    • 446. műveleti csoport (Operations Group)
      • 97. légiszállító század (Airlift Squadron)
      • 313. légiszállító század (Airlift Squadron)
      • 728. légiszállító század (Airlift Squadron)
  • McGuire Légierő-bázis (AFB)
  • 305. légimozgékonysági ezred (Air Mobility Wing)
    • 305. műveleti csoport (Operations Group)
      • 6. légiszállító század (Airlift Squadron)
  • 514. légimozgékonysági ezred, Légierő Tartalékos Parancsnokság (Air Mobility Wing, Air Force Reserve Command)
    • 514. műveleti csoport (Operations Group)
      • 732. légiszállító század (Airlift Squadron)
  • Travis Légierő-bázis (AFB)
  • 60. légimozgékonysági ezred (Air Mobility Wing)
    • 60. műveleti csoport (Operations Group)
      • 21. légiszállító század (Airlift Squadron)
  • 349. légimozgékonysági ezred, Légierő Tartalékos Parancsnokság (Air Mobility Wing, Air Force Reserve Command)
    • 349. műveleti csoport (Operations Group)
      • 301. légiszállító század (Airlift Squadron)

Brit Királyi Légierő Brit Királyi Légierő

A már meglévő 4 db gépükhöz újabb 2 db-ot, majd még egyet rendeltek. A hatodik gépet 2008. június 11-én adták át a Long Beach-i gyárban,[3] a hetediket pedig 2011. január 21-én vette át a RAF a RAF Brize Norton repülőtéren, Oxfordshire-ben. A gép január 13-án érkezett meg. A 99. század gépei már átestek egy fedélzetirendszer-vezérlőszoftver-frissítésen, valamint újabb belső tüzelőanyag-tartályokkal egészítették ki őket, mellyel a hatótávolságuk több mint 4000 tengeri mérföldre nőtt. A hetedik átvételéig a hat gép 60 000 repült órát teljesített, az első 10 éve érkezett a RAF-hoz.[4] David Cameron brit miniszterelnök 2012. február 8-án parlamenti beszámolójában közölte, hogy a Brit Védelmi Minisztérium (MoD) megrendelte a nyolcadik C–17A-t 200 millió GBP értékben. A típussal nagyon meg vannak elégedve, jól teljesítenek hadianyag-logisztikai, humanitárius és evakuációs bevetéseken is, „ez egy fontos beruházás az ország számára” mondta.[5] A gép gyártásban van, már márciusban átvehetik, szolgálatba 2012 júliusában állhat.[6]

Üzemeltető alakulat:

  • 99. század (99 Squadron, RAF Brize Norton légi támaszpont)
Lajstromjelek: ZZ171, ZZ172, ZZ173, ZZ174, ZZ175, ZZ176, ZZ177.

Ausztrál Királyi Légierő Ausztrál Királyi Légierő

4 db repülőgépet vásároltak. Az elsőt (206-os oldalszámú) 2006. december 4-én adták át.[7],[8][9],[10][11]

Üzemeltető alakulat:

  • 36. század (RAAF Amberley légibázis)

Kanadai Légierő Kanadai Légierő

4 db repülőgépet vásároltak. Az elsőt 2007. augusztus 11-én az Abbotsford Nemzetközi Légishow-n adták át,[12] a második októberben várható, a maradék két darabot 2008 április elején (a 4-et 3-án) vették át.[13] A gépek CC–177 néven szerepelnek a kanadai légierő adatbázisaiban.

Üzemeltető alakulat:

  • 8. ezred / 429. szállító század (CFB Trenton, Ontario légibázis) [14]
Gyártási számok: 177701 (oldalszám: 701), 177702 (702), 177703 (703), 177704 (704).

Magyar Légierő Magyar Légierő

Üzemeltető alakulat:

  • MH Pápa Bázisrepülőtér: 3db Pápán állomásozó, NATO feladatokat is ellátó gép.

NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség (SAC)

2006. szeptember 12-én tizenhárom NATO-tagország szándéknyilatkozatot (Letter of Intent, LOI) hozott a szövetség légiszállító kapacitásának (SAC)[15] bővítésére, melyet később további tagországok is aláírtak (Magyarország és Norvégia), majd véglegesen tizenöt NATO-tagország és két partnerségi tag csatlakozott a tervezethez.[16] 2007. június 20-án az Észak-atlanti Tanács elfogadta a NATO Termék és Logisztikai Szervezet (NPLO)[17] kartáját, amely létrehozta a NATO Légiszállítást Igazgató Szervezetet (NAMO).[18] A NAMO hivatott szervezni a gépállomány üzemeltetését. A flotta a szándék szerint 4 db C–17-ből állt, amelyekkel a NATO Reagáló erő (NRF)[19] valamint a békefenntartó és humanitárius műveletek önálló kiszolgálását kívánják a jövőben gyorsítani (ez a szám később 3 db-ra csökkent). A repülőgépeket egy előre meghatározott repültóra-igénylés alapján ütemezi be a NAMO.[20] A repülőgépek üzemeltetésére három repülőtér jelentkezett: a németországi Ramstein, a romániai Konstanca és a magyarországi Pápa Bázisrepülőtér. A bázisrepülőtér kiválasztásáról 2007 szeptemberében született NATO-ajánlás, amit a tagországok véleményeztek, majd jóváhagytak.[21] A repülőgépek beszerzését és működtetését előkészítő munkacsoport 2007. november 16-án kihirdette, hogy a nyertes pályázat a magyar Pápa Bázisrepülőtér. Ezt követően folytatódott a SAC Egyetértési Nyilatkozat (MOU)[22] kidolgozása, mely 2007 év végéig befejeződött. A dokumentumok – az előzetes tervek szerint – a 2008. április 2–4. között Bukarestben megrendezett NATO-csúcson kerültek egységesen aláírásra. Ezt követően kerítik el azt a pénzösszeget, amely a program megvalósításához szükséges (a pápai repülőtér korszerűsítése, a gépek megvásárlása stb.). A három megvásárolt gépből kettőt a Boeing-től, egyet pedig az Amerikai Légierőtől vesznek át. 2008. május 9-én a Pentagon megerősítette, hogy a külföldi katonai eladások kongresszusa engedélyezte a NATO SAC részre két gép megvételét. 2008. október 1-én a Boeing hivatalosan is bejelentette, hogy 10 NATO-tagállam és 2 békepartnerségi (PfP)[23] állam (Finnország és Svédország) szeptember 24-én aláírta a MOU-t. A tervek szerint az első C–17 2009 kora tavaszán állt volna szolgálatba magyar felségjelzéssel és lajstromozással Pápa Bázisrepülőtéren.[24] Az első gép végül 2009. július 28-án érkezett a bázisra. [25] [26]

A NATO a légiszállítás-szükségleteit a NATO SALIS keretében is igyekszik megoldani, bővíteni.

Forrás:[27][28][29][30]

Harci alkalmazása

Balesetek, incidensek

  • 2012. augusztus 21-én rakétatalálat érte az USAF egyik C–17A-ját, a bagrami légi támaszponton parkolás alatt. A Martin Dempsey-t szállító repülőgép kárairól nincsenek információk, a tábornok azonban egy másik repülőgéppel távozott az országból. A támadásban két NATO helikopter is megsérült.[31]

Lábjegyzetek

  1. ↑ [1]
  2. ↑ C-17 Globemaster III News Releases
  3. ↑ Boeing Delivers 6th C-17 to Royal Air Force
  4. ↑ Gary Parsons: RAF gets seventh C-17 (angol nyelven). key.aero, 2011. január 22. (Hozzáférés: 2011. január 22.)
  5. ↑ Idézet a key.aero-s cikkből: „I can announce today that because the Ministry of Defence’s finances are now better run and better managed and because we have found savings, we will be able to purchase an additional C-17 for the RAF. This aircraft is becoming an absolutely brilliant workhorse for the RAF in terms of bringing men and materials into a war zone like Afghanistan, but also evacuating civilians in times of need. Its an important investment for the country and I’m glad to announce we can make it today.”
  6. ↑ Dave Allport: UK to Buy Eighth C-17A Globemaster III (angol nyelven). key.aero, 2012. február 8. (Hozzáférés: 2012. február 13.)
  7. ↑ Az első gép - Ausztrál Védelmi Minisztérium
  8. ↑ Ausztrál Védelmi Minisztérium
  9. ↑ Ausztrál Védelmi Minisztérium
  10. ↑ Amerikai látogatás Ausztráliában - Ausztrál Védelmi Minisztérium
  11. ↑ Ausztrál Védelmi Minisztérium
  12. ↑ Az első átadása- Kanadai Védelmi Minisztérium oldala.
  13. ↑ Boeing Completes Delivery of 4th C-17 to Canadian Forces
  14. ↑ Kanadai Védelmi Minisztérium oldala.
  15. ↑ (Strategic Airlift Capability, magyarul Stratégiai Légiszállítási Képesség)
  16. ↑ A tizenöt NATO-tag: Amerikai Egyesült Államok, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Norvégia, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia. A két partnerségi tag Svédország és a később csatlakozó Finnország.
  17. ↑ NATO Production and Logistics Organisation
  18. ↑ NATO Airlift Management Organisation
  19. ↑ NATO Response Force
  20. ↑ A legmagasabb óraszám-igénylést – 2000 órát – az USA adta le.
  21. ↑ az esetleges sikertelen kiválasztást, elutasítást követően új javaslatot kellett volna felterjeszteni.
  22. ↑ Memorandum of Understanding, MOU
  23. ↑ Partnership for Peace, PfP
  24. ↑ Lásd NATO Consortium Completes Agreement to Acquire Boeing C-17s.
  25. ↑ Megérkezett Pápára az első Rénszarvas – nol.hu, 2009. július 28.
  26. ↑ Megérkezett a második C–17-es Pápára – A Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériumának honlapja, 2009. szeptember 30.
  27. ↑ C–17-es Pápán – a Magyar Honvédelmi Minisztérium honlapja.
  28. ↑ Dr. Szekeres Imre beszéde – hm-gov.hu
  29. ↑ April H. Foley amerikai budapesti nagykövet beszéde – hm.gov.hu
  30. ↑ Strategic Airlift Capability – nato.int
  31. ↑ NÉPSZAVA-információ: Eltalálták az amerikai tábornok repülőgépét (magyar nyelven). Nepszava online, 2012. augusztus 22. (Hozzáférés: 2012. augusztus 23.)

Források

Commons:Category:C-17 Globemaster III
A Wikimédia Commons tartalmaz C–17 Globemaster III témájú médiaállományokat.

Monográfiák, folyóiratok

  • Az Aeromagazin c. folyóirat cikkei:
  • Aeromagazin 2001/8., 24-28. o.
  • A Top Gun c. folyóirat cikkei:
  • Gál József: McDonnell Douglas/Boeing C–17 Globemaster III. In: Top Gun 1999/1., 38–43. o.

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=C–17_Globemaster_III&oldid=12956466”