Csíkmadaras
| Csíkmadaras (Mădăraș) | |
 | |
| Csíkmadarasi kilátás, háttérben a Hagymás-hegység | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Csíkmadaras |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 537071 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 84255 |
| Népesség | |
| Népesség | 2093 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2168 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 31,71 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 694 m |
| Terület | 66,00 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 30′, k. h. 25° 45′46.500000°N 25.750000°EKoordináták: é. sz. 46° 30′, k. h. 25° 45′46.500000°N 25.750000°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csíkmadaras (románul Mădăraș, németül: Neuhammer in der Tschik) falu Romániában Hargita megyében, Csíkmadaras község központja. Közigazgatásilag 2002 áprilisától lett önálló, azelőtt Csíkdánfalva községhez tartozott.
Fekvése
[szerkesztés]Csíkszeredától 16 km-re északra, Gyergyószentmiklóstól délre 36 km távolságra fekszik a Hargita-hegység és a Csíki-havasok által körülzárt medencében az Olt folyó mentén.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét madarakban gazdag területéről kaphatta, de lehet, hogy solymászok faluja volt.
Története
[szerkesztés]Nevét 1332-ben említik először, de nevének első hiteles okleveles említése 1567-ből való egy 25 dénáros adólajstromból, amelyben Csíkmadarason 30 kaput és 4 adómentes hámorost írtak össze.
A hagyomány szerint a falu eredetileg a Hámorkertben (Fejedelem kertje) települt. Lakói egykor vas és higanybányászattal foglalkoztak, ami fejedelmi monopólium volt. Nyugati határrészét ma is Hámornak, illetve Fejedelem Kertjének nevezik. Lakói szállították a vasércet Hámorra, ahol a vasolvasztást a dánfalviak végezték.
A 18. században kifogyott a vas, ekkor a felcsíki fazekasság központja, híres fazekasfalu lett. Az itt készített mindennapi használatú edényeket kezdetben Moldva lakosai is a csíkmadarasi fazekasoktól szerezték be, akik cserekereskedelem formájában; az otthon nem, vagy alig termő gabonafélékért (kukorica, búza) és borért látogatták Moldva vidékét. Azt, hogy már a 19. században is milyen fontos piaca volt ez a csíki edényeknek, az is mutatja, hogy a század vége felé életbe léptetett határvám idején több madarasi fazekas is moldvai területre, a közeli Gyimespalánkára költözött át mestersége folytatása céljából. A 19. század végére azonban ez a híres fazekasság is megszűnt a faluban.
Gazdag termálvízkészletei, kiaknázatlan vas és andezit telepei vannak. 1910-ben 2250 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott.
Csíkmadaras 2002-től lett önálló település, addig közigazgatásilag Csíkdánfalvához tartozott.[2]
Nevezetességek
[szerkesztés]- Római katolikus templom - építését 1796-ban kezdték meg, (előtte kápolnába jártak a hívek, ami a mai templom helyén volt) 1802-re épült fel a templom, egy év múlva bezárták a rosszul sikerült építési munkálatok miatt, majd 1819-től végeztek rajta ismét javításokat, 1829. június 29-én, Szent Péter és Pál ünnepén szentelték fel. 1909-ben észrevették, hogy újra megrepedtek a falak és 1912-ben másodszorra zárták be a templomot, 1914 őszén nyitották ki újra a hívek előtt.
A főoltár szobrai: Szűz Mária szobra középen, kétoldalt Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrai, a mellékoltáron lévő két nagy festményen Nepomuki Szent János, és a Szent Kereszt láthatóak. A templom körül 1906-ban várszerű kőkerítés épült, ehhez 160 szekér követ használtak fel.
A templom sekrestyéjének kő ajtókeretén székely rovásírás jelek láthatók, keresztelő medencéje 1743-ból származik.
- II. világháborús Hősök Emlékműve
- Maniu - gárdisták Áldozatainak Emlékoszlopa
- Kiss Ferenc Emlékműve, Szervatiusz Tibor alkotása
- Babamúzeum 1920-tól napjainkig mutatja be a csíkmadarasi népviseletet
- 100 éves vízimalom
- ásványvízforrások
- Szent Antal kápolna, a Fejedelem kertjében áll, 1992-ben épült a régi kápolna romjaira. A falu határától 3 km-re, a Madarasi-Hargita lábánál található.
- Határában van a Hargita-hegység legmagasabb csúcsa az 1801 m magas Madarasi-Hargita.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1825-ben Kiss Ferenc katonai szakíró, 48-as honvédfőhadnagy, egyetemi tanár.
- Itt született 1882-ben Cs. Bogács Dénes helytörténész.
- Itt él Tankó-Molnár Mária Terézia, tanítónő, értékmentő. A helyi népviselet életben tartója. (A babamúzeum tulajdonosa)
Testvértelepülések
[szerkesztés]Apostag, Magyarország
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ Legea nr. 104/2002 privind înfiinţarea comunei Mădăraş, judeţul Harghita. Monitorul Oficial, 185. sz. (2002. március 18.)
Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
