Evangélikus kereszténység

Lutheranizmus [vagy evangélikus kereszténység]
kereszténység → protestantizmus
Luther-rózsa, az evangélikusok jelképe
Kialakult	16. század
Alapító	Luther Márton Nézetük alapján a valódi alapító Jézus Krisztus, Luther csak megreformálta a kereszténységet
Központi alak	Jézus
Szent iratok	Biblia
Államvallás	ma sehol sem
Korábban	Észak-német államok (Szászország, Brandenburg, Poroszország stb.), Német Császárság, Dán Királyság, Norvég Királyság, Svéd Királyság
Fő vallás	Dánia, Norvégia, Svédország
Követők száma	72-74 millió fő
Teológusok	Luther Márton (†1546) Philipp Melanchthon (†1560) Justus Jonas (†1555) Mikael Agricola (†1557) Paul Tillich (†1965)

Az evangélikus kereszténység, lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet, amely a protestantizmushoz tartozik. A Luther Márton által indított reformáció során jött létre Németországban a 16. században. Követői az evangélikusok vagy lutheránusok, akik szervezetileg a különböző önálló evangélikus egyházak tagjai. Ezeket az egyházakat együttesen „az evangélikus egyház” vagy „az ágostai hitvallású evangélikus egyház” névvel szokás jelölni. (Az evangélikusok forrásmunkákban, népszámlálási kimutatásokban alkalmazott rövidítései: ev., ág. ev.) A legtöbb magyar evangélikus a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházhoz tartozik. Az evangélikus egyházakat tömörítő szervezet a Lutheránus Világszövetség.

Neve

Az evangélikus nevet a közösség Luther Márton mozgalmának reformációi célzatából: a Krisztus evangéliumának újra érvényesítéséért folyó küzdelemből kapta; de lutheránusnak vagy lutheri egyháznak is mondják.

A magyar evangélikus teológiai szakirodalomban nem elterjedt a „lutheranizmus” kifejezés, ez inkább anglicizmusnak tekinthető. Ha a felekezetről általában beszélnek többnyire úgy fogalmaznak, hogy „az evangélikus egyház tanítása szerint, hagyományai szerint”, stb.

Az „evangélikus vallás” a közhasználatban elterjedt kifejezés, de kissé pontatlan, mivel nem külön vallásról van szó, hanem csak a keresztény valláson belül a protestantizmushoz tartozó felekezetről, irányzatról.

Története

A reformáció kezdete 1517. október 31-ére tehető, amikor Luther Márton kifüggesztette a híres 95 tételét a wittenbergi vár templomának kapujára, amelyben az akkori katolikus egyház tanításának és gyakorlatának hibáira hívta fel a figyelmet.

1517 és 1520 között Luther a katolikus egyház elleni kritikáit könyvekben és röpiratokban valamint a szószéken terjesztette. Eszméit több teológus támogatta, így sok követőre talált a társadalom minden rétegéből. A parasztok népi hősnek tekintették, a lovagok felesküdtek a védelmére. A földbirtokosok azért támogatták, mert nagyobb függetlenséget szerettek volna elérni a pápa politikájától a saját földjükön. Luthernek sikerült több nagyhatalmú ellenséget is szerezni a római pápa vagy V. Károly német-római császár és támogatói személyében.

Luther célja nem az egyházszakadás volt, hanem a katolikus egyház megreformálása. Az események azonban mégis az egyházszakadáshoz vezettek. A lutheri reformáció gyorsan elterjedt Európában.

Hitelvei

Az evangélikus egyházak tanításának a legfőbb és feltétlen forrása és mértéke a Szentírás. De másodlagos tekintélynek számítanak a hitvallási iratok is. Közülük a legelfogadottabb óegyházi hitvallások (az Apostoli hitvallás, a Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és az athanaszioszi hitvallás) és a reformáció korának evangélikus hitvallási iratai (a legelterjedtebb az Ágostai hitvallás és Luther Márton kis kátéja, de a legelfogadottabb gyűjtemény az 1580-ban összeállított ún. Konkordia Könyv.) Az evangélikus felfogás legjellegzetesebb sajátossága a kegyelemről szóló tanítás. A legtöbb keresztyén felekezethez hasonlóan vallják, hogy Isten Jézus Krisztus kereszthalála miatt kegyelmes az emberekhez. Ugyanakkor a megváltásban ennek a kegyelemnek talán mindenki másnál inkább kizárólagos szerepet tulajdonítanak. Az ember nem a jó tettei, erkölcsei miatt, még csak nem is hite miatt üdvözül, hanem egyedül Isten kegyelme miatt. Az ember ezért semmit nem tehet, de felismerheti, ragaszkodhat hozzá – ez a hit – és ebből a felismerésből fakad aztán az erkölcsi cselekvés. Sőt, Luther számára maga a hit, amivel megragadjuk ezt a kegyelmet, az is Isten ajándéka, nem az ember „hozza létre” magában.

Evangélikusok a világban

Világszerte ma több mint 74 millió evangélikus él. Többségük, 36,5 millióan Európában, több mint 20 millióan Afrikában, több mint 9 millióan Ázsiában, több mint 7 millióan Észak-Amerikában és több mint 1 millióan Dél-Amerikában. Ausztráliában mindössze 80 000 evangélikus él.

A legnagyobb számban a következő országokban élnek evangélikusok: Németország (12,6 millió), Amerikai Egyesült Államok (7,2 millió), Svédország (6,6 millió), Etiópia (5,9 millió), Tanzánia (5,8 millió), Indonézia (5,8 millió), Dánia (4,5 millió), Finnország (4,4 millió), Norvégia (3,9 millió), Madagaszkár (3 millió).

Európában a felsorolt államokon kívül a következő országokban élnek még legalább százezres lélekszámú evangélikus közösségek (az egyháztagok létszáma szerint csökkenő sorrendben): Hollandia, Szlovákia, Ausztria, Franciaország, Lettország, Izland, Magyarország, Nagy-Britannia, Észtország, Csehország.

Evangélikus egyházak

• Dán Népegyház
• Feröeri Népegyház
• Magyarországi Evangélikus Egyház
• Norvég Egyház
• Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház („szász egyház”, központja Nagyszeben)
• Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház („magyar egyház”, központja Kolozsvár)
• Svéd egyház
• Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház Szerbiában-Vajdaságban („magyar egyház”, központja Szabadka)

Külső hivatkozások

• Evangélikus.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Az Evangélikus Világszövetség honlapja (angolul)
• A Magyarországi Evangélikus Egyház hivatalos honlapja
• A Szerbiai Evangélikus Egyház hivatalos honlapja
• „Evangélikus egyszeregy”
• Dr. Gál Zoltán: A bajai evangélikusok (Baja Story)
• Csipetnyi Só evangélikus magazin