Egyesített Atomkutató Intézet
Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet (angolul: Joint Institute for Nuclear Research, JINR; oroszul: Объединённый институт ядерных исследований, ОИЯИ)
Alapítása
Az Egyesített Atomkutató Intézetet 1956. március 26-án alapította Albánia, Bulgária, Magyarország, NDK, Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Mongólia, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió. Az Egyesített Atomkutató Intézet technikai hátterét a Dubnában 1947-ben alapított fizikai intézet képezte. A nemzetközi intézet megalapításának közvetlen előzménye a CERN 1954-ben történt megalapítása volt.
Az EAI napjainkban
Az Egyesített Atomkutató Intézetben jelenleg 18 ország (Azerbajdzsán, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Észak-Korea, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Moldova, Mongólia, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Üzbegisztán és Vietnam) közel 1000 kutatója végez kutatómunkát [1].
Az EAI társult tagjai különböző szervezetek, mint az UNESCO, CERN, CLAF és Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Államok vezető fizikai kutató intézetei. Jelenleg az EAI-nak 7 Laboratóriuma van:
- Elméleti Fizikai Laboratórium
- Nagyenergiájú Fizikai Laboratórium (részecske fizika)
- Nehézion Fizikai Laboratórium
- Nukleáris kölcsönhatások Laboratóriuma
- Neutronfizikai Laboratórium
- Szilárdtestfizikai Laboratórium
- Informatikai Laboratórium
Az Egyesített Atomkutató Intézetben felfedezett elemek:
- Radzerfordium (1964),
- Szíborgium (1974),
- Borium (1976),
- Ununquadium (stabilitás szigete, 1999),
- Ununhexium (2001),
- Ununtrium (2004),
- Ununpentium (2004).
- Ununoctium (2006).
Magyarország részvétele az Egyesített Atomkutató Intézet munkájában
Magyarország 1956-ban a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet alapító tagországa volt. Magyar kutatók 1962-ben az EAI és CERN között megkötött együttműködési szerződés keretében a szocialista országok kutatói közül legelsőként jutottak lehetőséghez, hogy a CERN-ben végzett részecskefizikai kutatásokban részt vehessenek. 1960 és 1990 között magyar fizikusok és informatikusok több korosztálynak a Dubna-CERN együttműködés keretében megvalósult szemináriumokon, nyári iskolákon (részecskefizikai, elméleti fizikai, és informatikai) volt lehetőségük az élvonalbeli kutatások megismerésére és a nemzetközi kapcsolataiknak kialakítására. A rendszerváltást követően alapvetően elhibázott politikai döntés következtében Magyarország (nem számítva az időközben megszűnt NDK-t és a jóval korábban kilépett Kínát) az alapító tagok közül egyedüliként tüntetőleg kivonult a dubnai Egyesített Atomkutató intézetből, de napjainkban az MTA jóvoltából Magyarország is újra részt vesz a dubnai Egyesített Atomkutató Intézet kutatásaiban.
Az Intézet igazgatói
- Dimitrij Ivanovics Blohincev (1956–1965)
- Nyikolaj Nyikolajevics Bogoljubov (1966–1988)
- Kiss Dezső (1989–1991)
- Vlagyimir Georgijevics Kadisevszkij (1992–2005)
- Alekszej Norajrovics Sziszakjan (2005 – )