Garamsalló
Garamsalló (Šalov) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nyitrai | ||
Járás | Lévai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1280 | ||
Polgármester | Kassai Renáta | ||
Irányítószám | 935 71 | ||
Körzethívószám | 036 | ||
Forgalmi rendszám | LV | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 352 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 20 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 157 m | ||
Terület | 19,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 00′, k. h. 18° 43′48.000000°N 18.716667°EKoordináták: é. sz. 48° 00′, k. h. 18° 43′48.000000°N 18.716667°E | |||
Garamsalló weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamsalló témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Garamsalló (1899-ig Garam-Kis-Salló, szlovákul Šalov, korábban Malý Šalov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése
Lévától 28 km-re délre, a Szikince-patak völgyében fekszik.
Nevének eredete
Neve a magyar sarló főnévből származik.[2]
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek, a vonaldíszes kerámiák népének emlékeit találták itt meg, emellett a bronzkorból kerültek elő leletek.
A mai települést 1280-ban "Sorlou" néven említi először oklevél, amikor IV. László király területének három ekényi részét Demeter barsi ispánnak adományozza. 1285-ben "Sarlou", 1404-ben "Kyssarlo" alakban szerepel a forrásokban. Kezdetben a Hontpázmány nemzetség birtoka, majd a zselizi uradalom része. Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1293-ban már állott. A reformáció idején a falu is református lett. Az ellenreformáció során a szomszédos falvak református templomait lerombolták, így templomos faluként a környék reformátusainak központja lett. 1601-ben 34 háza volt. 1715-ben 47 háztartás után adózott. 1720-ban 55 volt az adózó háztartások száma. 1828-ban 164 házában 987 lakos élt.
Vályi András szerint "SALLÓ. Kis Salló. Magyar falu Hont Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Perecsényhez 2 1/2 mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, marháji is számosak. " [3]
Fényes Elek szerint " Salló (Kis), magyar falu, Honth vgyében, a Szikincze mellett, 75 kath., 508 ref. lak. Ref. anyatemplom. Sok és jó rét s legelő. Nagy juh- és lótenyésztés. Szőlőhegye jeles bort terem. Ut. p. Zeliz. Birja gr. Eszterházy Jánosnő."[4]
Lakói a 20. század elején szőlőtermesztéssel, szőnyegszövéssel, pányvakészítéssel foglalkoztak, ekkoriban a falu az Esterházy-birtokhoz tartozott. A trianoni békeszerződés előtt Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott, majd az új csehszlovák államban először az Ipolypásztói, majd a Zselizi járásba osztották be. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.
A második világháború után magyar lakosságának egy részét kitelepítették, helyükre szlovákok jöttek. A szocializmus idején sikeres állami gazdaság működött itt, mely a rendszerváltás után tönkrement. 1966-tól kezdve, a faluvégi cigánytelep felszámolása után telepedett le a cigány lakosság a faluban, akik a 2000-es évek elejére már a lakosság jelentős részét alkották.[5]
Népessége
1910-ben 1037, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
A 2001-es népszámláláskor 445 lakosa volt, melynek 73%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.
2011-ben 381 lakosából 237 magyar, 97 szlovák és 41 roma volt.
Nevezetességei
- Református temploma eredetileg 13. századi, később többször átépítették. Az ellenreformáció idején templomos faluként a környékbeli reformátusok központi helye volt.
- Az Eszterházy-pincészet 1816-ban épült, hossza 145 m.
- Falumúzeum.
- A faluban még több 19. századi tornácos ház áll.
Híres emberek
Itt született 1908-ban Csontos Vilmos költő, a szlovákiai magyar irodalom jeles alakja.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 500. o. ISBN 963-05-4568-3
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ http://www.komp.mtaki.hu/tanulmanyok/telepulesek/SK_Garamsallo.doc[halott link]