Hertelendyfalva
| Hertelendyfalva (Vojlovica) | |
 | |
| A református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Rang | kisközség |
| Irányítószám | 26000 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 50′ 31″, k. h. 20° 43′ 38″44.842000°N 20.727100°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 31″, k. h. 20° 43′ 38″44.842000°N 20.727100°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hertelendyfalva témájú médiaállományokat. | |
Hertelendyfalva(szerbül: Vojlovica, Војловица, németül:Wojlovitz), település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Pancsova községben.
Nevének eredete
A falu nevét Hertelendy Józsefről, Torontál vármegye főispánjáról kapta, aki egyben a falu gondnoka is volt.A szerb nevét a település 1922-ben kapta, amely a közelben levő görögkeleti kolostor nevéból ered, melynek erdejét a kincstár kisajátította a falu számára.
Történet
Hertelendyfalva őslakosai (Nagy György kormánybiztos emlékirataiban 500 németet és 566 szlovákot említ) az árvízkárosult Marienfeld lakói voltak, ezért tekintik Marienfeldet Hertelendyfalva előtelepének.A község 1868-ban telepített az al-dunai kincstári birtokra 1060 német és szlovák lakost,1883-ban ide telepítették a Bukovinából beköltöztetett székelyek egy részét,Az első csapat 1883. április 4-én érkezett, mintegy 382 lélek, kiket az újonnan telepített Hertelendyfalva községbe osztottak be.Ekkor kapta a település a magyar nevét.A magyarok idetelepítésében nagy szerepe volt Thomka Károly református lelkésznek.
A községnek van egy református és egy evangélikus temploma.A református templom 1902-ben épült. Posta és telefonállomással rendelkezik.
Kultúra
A községben található a Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület, amelynek tagsága a 126 éve idetelepített bukovinai Székelyek nyelvjárását, hagyományait, szokásait ápolja és őrzi. Az egyesület szervezetten 1961. óta létezik, a neves székely író nevét pedig 1969. óta viseli. A vegyes népdalkórus székely népdalcsokrokkal lép fel minden dél-bánáti és vajdasági fesztiválon, de volt fellépésük Magyarországon is.A népművészeti csoport tagjai főként a székely hímzést ápolják, nemzetközi kiállításokon többségük nagymesteri díjban részesült, ám kiállításaikon más munkák is szerepelnek.
