Hidrokinon
Hidrokinon | |||
Hidrokinon |
3 dimenziós szerkezet | ||
IUPAC-név | benzol-1,4-diol | ||
Más nevek | hidrokinon, p-dihidroxibenzol, 1,4-dihidroxibenzol | ||
Kémiai azonosítók | |||
CAS-szám | 123-31-9 | ||
PubChem | 785 | ||
ChemSpider | 764 | ||
RTECS szám | MX3500000 | ||
ATC kód | D11AX11 | ||
| |||
| |||
InChIKey | QIGBRXMKCJKVMJ-UHFFFAOYSA-N | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C6H4(OH)2 | ||
Moláris tömeg | 110,11 g/mol | ||
Megjelenés | színtelen, kristályos | ||
Sűrűség | 1,36 g/cm³, 20 °C[1] | ||
Olvadáspont | 170 °C[1] | ||
Forráspont | 286 °C[1] | ||
Kristályszerkezet | |||
Dipólusmomentum | nulla | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Ártalmas (Xn) Veszélyes a környezetre (N) karcinogén kat.: 3 Mutagén kat.: 3[1] | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R22, R40, R41, R43, R68, R50[1] | ||
S mondatok | (S2), S26, S36/37/39, S61[1] | ||
Lobbanáspont | 165 °C[1] | ||
LD50 | 302 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon kétértékű fenolok | Pirokatechin Rezorcin | ||
Rokon vegyületek | 1,4-benzokinon | ||
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
A hidrokinon (INN: hydroquinone) szerves vegyület, kétértékű fenol. Benzolgyűrűt tartalmaz, mely gyűrűhöz két hidroxilcsoport kapcsolódik para- (átellenes) helyzetben. Két izomerje van: a pirokatechin és a rezorcin. A hidrokinon színtelen, kristályos vegyület. Hideg vízben rosszul oldódik, meleg vízben jobban. Alkohol és éter jól oldja. Hevítés hatására szublimál. Erős redukálószer.
Neve a görög ύδωρ (víz) és a kínafa latin nevének (Cinchona) rövidítéséből származik. 1843-ban Friedrich Wöhler állította elő a kínafa kérgéből nyert kinonból.[2]
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Erős redukálószer. Oxidálva 1,4-benzokinonná alakul.
Levegőn is oxidálódik, megbarnul. Különösen a lúgos kémhatású oldata hajlamos oxidációra. Már szobahőmérsékleten redukálja az ezüst-nitrát oldatát. A réz borkősavas, lúgos oldatát zöldre színezi. Ebből az oldatból melegítés hatására vörös csapadék, réz(I)-oxid (Cu2O) válik le.
Előfordulása
[szerkesztés]A természetben glikozidja, arbutin formájában található. Ez a vegyület a medveszőlő (Arctostaphylos uva ursae) leveleiben fordul elő. Híg savas hidrolízisekor D-glükóz és hidrokinon keletkezik.
Előállítása
[szerkesztés]Legegyszerűbben 1,4-benzokinonból állítható elő, redukcióval. Ez a következőképpen végezhető el: 1,4-benzokinon oldatába kén-dioxidot vezetnek; a hidrokinont éterrel vonják ki, az étert bepárolják, majd a keletkezett terméket vízből átkristályosítják.
Felhasználása
[szerkesztés]A hidrokinont erős redukáló tulajdonsága miatt redukálószerként használják. A fényképészetben előhívásra szolgált. Felhasználják polimerizáció megakadályozására inhibitornak is. Köztes termék számos festék szintézisénél. Antioxidánsként is alkalmazzák.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i A hidrokinon vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 13. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 63. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz: Vegyszerismeret
- Bruckner: Szerves kémia, II/1