Hitvalló Szent Theophanész
| Hitvalló Szent Theophanész | |
 | |
| hitvalló | |
| Születése | |
| 758 Konstantinápoly | |
| Halála | |
| 817. március 12. (59 évesen) Szamothráké | |
| Tisztelete | |
| Egyháza | görög ortodox egyház |
| Tisztelik | ortodox kereszténység |
| Ünnepnapja | március 12. |
| Irodalmi munkássága | |
| Fő művei | Khronographia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hitvalló Szent Theophanész témájú médiaállományokat. | |
Hitvalló Szent Theophanész (ógörögül: Θεοφάνης Ὁμολογητής, latinul: Theophanes Isauricus vagy Confessor), (758 – 817. március 12.) középkori bizánci szerzetes, krónikaíró.
Élete és műve
Konstantinápolyban született, ahol felnőve több udvari hivatalt is viselt. Később egy bithüniai kolostor apátjaként működött. A képrombolás idején Theophanész a képtisztelők köre mellett tartott ki, ezért V. León bizánci császár Szamothráké szigetére küldte száműzetésre. Theophanész itt is hunyt el nem sokkal később.[1] Életrajzát I. Metód konstantinápolyi pátriárka († 847) írta meg. Az ortodox egyház Theophanészt szentként tiszteli, és emléknapját március 12.-én üli.[2]
Történeti műve Krónika (Χρονογραφία - Kronográfia) címen maradt fenn, és Diocletianus római császár trónralépésétől (284-től) I. Mikhaél bizánci császár letételéig (813-ig) tartó éveket öleli fel, egyben a bizánci történetírás egyik legkiválóbb alkotása.[2] Bár valószínűleg nem ő az igazi szerző (sőt személyének létezését is kétségbe vonták). Az elismert bizantinológus, Cyril Mango szerint Theophanész csak kis mértékben járult hozzá a műhöz, inkább csak javításokat, kiegészítéseket végzett Geórgiosz Szünkellosz korábban összeállított munkáján, amelyet betegsége miatt adott át neki.[3]
A műnek fennmaradt egy további 6 kötetből álló folytatása, amely egészen a 961-es évig tart. Ezt több névtelen szerzetes készítette (őket Theophanes Continuatus, vagyis Theofanészt követőknek neveznek) akik Konstantin császár utasítására folytatták a munkát.[3]
Személye a Régi tudós világ históriájában
Budai Ézsaiás teológus és történetíró a Régi tudós világ históriája című 1802-es, Debrecenben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Theophanészről:[4]
„ THEOPHANES ISAACIUS, született 784-benn; meghólt 817-benn. A’ képek tiszteletéről való villongásokbann, melynek nagy ótalmazója vólt, sok viszontagságokonn ment által. Utóljára 815-benn, Leo Armenius Tsászár, Samothraciába számkivetésbe küldötte, és ugyan ott hólt meg. A’ Syncellus Kronikáját 285-től fogva, 813-ig folytatta, a’ Pólgári és Ekklésiai Históriát egybekötvénn; de jó rend nékül. ”
Jegyzetek
- ↑ Pallas, i. h.
- ↑ a b Puskely, i. m., 151. o.
- ↑ a b Theophanész Homologétész (Hitvalló) (Egyházatyák Történelme blog, 2011.09.23.)
- ↑ Google Books, 113. o.
Művei magyar nyelven
- részletek INː (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadziszː A bizánci irodalom kistükre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0345-9, 95–115 p
Forrás
- Bokor József (szerk.). Theophanes, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. november 22.
- Puskely Mária: A keresztény Európa szellemi gyökerei: Az öreg földrész hagiográfiája. Budapest: Kairosz Kiadó. 2004. ISBN 963 9568 18 X
