KC–390 Millennium
KC–390 Millennium | |
Embraer KC-390 a Paris Air Shown 2019-ben | |
Funkció | katonai szállító repülőgép |
Gyártó | Embraer |
Sorozatgyártás | 2005 |
Gyártási darabszám | 7 |
Ár | 55-85 millió USD |
Kapacitás | 23t / 80fő |
Személyzet | 2-4 fő |
Első felszállás | 2015. február 2. |
Szolgálatba állítás | 2018 |
Háromnézeti rajz | |
A Wikimédia Commons tartalmaz KC–390 Millennium témájú médiaállományokat. |
A KC–390 Millenium a brazil Embraer repülőgépgyár fejlesztés alatt álló kéthajtóműves katonai szállító repülőgépe. 2015 februárjában repült először, sorozatgyártása 2016-tól folyik. Ez a legnagyobb felszállósúlyú típus, amelyet a gyártó ez idáig tervezett. Hasznos terhelése 23 tonna, amellyel a C–130J Super Hercules piaci konkurensévé válik, sőt számos paramétere még jobb is annál.[1]
A Magyar Honvédség két KC-390-es repülőgépet rendszeresít 2023-tól kezdődően.[2]
Története
A prototípus 2015. február 3-án repült először. Az első prototípus 2018. október 5-én balesetet szenvedett.[3] Az első sorozatgyártású gép 2018. október 9-én repült először.[4] A KC–390, 2018. október 23-án megkapta a Brazil Légügyi Hatóság típusengedélyét.[5]
Kialakítása, jellemzői
A repülőgépet fejlesztő vállalat a brazíliai székhelyű EMRAER, ezt a világ harmadik legnagyobb repülőgépgyártójaként tartják számon, és elsősorban a kisebb, regionális utasszállító és üzleti repülőgépeiről ismert. A piackutatást követően a gyártó elképzeléseiben egy többfeladatú, új generációs, közepes katonai teherszállító repülő körvonalazódott, amely sok légierőben a közeljövőben kiöregedő C-130-as repülőgépeket válthatja majd. Az így megszülető repülőgép képességei a következőek:
Az alapváltozat képességei
- levegőben üzemanyag felvétele
- különleges alakulatok és eszközeik célba juttatása
- SAR („kutatás és mentés”) feladatok ellátása
- előkészítetlen repterekről való üzemelés
Kiegészítő berendezésekkel ellátható feladatok
- orvosi evakuációs feladatok (MEDEVAC) - megfelelő orvosi berendezések beépítése szükséges (ICU-egység)
- légi utántöltés – a brit Cobham 912E típusú tölcséres tankolókonténerrel (WARP) biztosított ez a képesség[1]
- személyszállítás – ülések beszerelése szükséges
A repülőgép a szállító feladatkörben megszokottnak mondható T-vezérsíkos felső szárnyas kialakítást kapott. A gyártó egy civil repülésben nagyon elterjedt és bevált hajtóművet választott a repülőgép számára az ebben a kategóriában jellemző légcsavaros megoldás helyett. A két IAE V2531–E5 gazdaságos üzemeltetést biztosító nagy kétáramúsági fokkal rendelkező, FADEC 7 vezérlésű sugárhajtómű egyenként max. 132 kN-os tolóerőt biztosít a Millenium számára.
A repülőgép összetechnikai üzemideje 15 000 repülési ciklus, vagy 30 000 repült óra vagy 30 év, ami igencsak magasnak tekinthető. A gyártó által biztosított integrált logisztikai támogatással akár 90%-os, folyamatos rendelkezésre állás biztosítható.[1]
A KC-390 raklapos teherszállítás esetén maximum 23 tonna, míg gépjárművek szállítása során akár 26 tonna hasznos terhelést tesz lehetővé, amely jeneltősen meghaladja a hosszított törzsű C–130J–30 Super Hercules 20 tonnás terhelhetőségét.[1]
A gép avionikáját, repülő műszereit az amerikai Rockwell Collins, 10 kerekes futóműveit a Messier Dowty tervezte és gyártotta, aminek köszönhetően füves kifutópályáról is üzemelhet, nincs szüksége betonozott felületre.[1] A gép – mint manapság az megszokott – valójában egy "nemzetközi termék": részegységeket portugál, argentin és cseh cégek is szállítanak be.
A tehertér hosszúsága 18,54 m, hátsó rámpa nélkül 12,68 m, szélessége 3,45 m, magassága pedig 3,2 m. Érdekesség, hogy hátsó rámpa is pakolható, terhelhető a szállítás során, így raktér szinte teljes "légtere" kihasználható.[1]
Ezeken kívül képes szállítani:
- 7 db szabványos méretű légi szállítású rakodólapot, vagy
- 6 db szabványos méretű légi szállítású rakodólapot + 36 fő utast, vagy
- 2 db szabványos méretű 20 lábas konténert, vagy
- 3 db HMMWV méretű terepjárót,
- 1 db LAV–25 méretű páncélozott lövésszállító harcjárművet, vagy
- 1 db UH–60 méretű helikoptert.[1]
A gépek ún. CHADS rendszerének segítségével, bármilyen időjárási viszonyok között, precíziós pontossággal lehet a terhet leszállás nélkül a rendeltetési helyére kijuttatni. Ehhez a szállítmányspecialistának (loadmaster) egy külön monitor áll a rendelkezésre, amelyen kontrollálni tudja a teherrámpa vezérlését és az elektromotorokkal működtetett görgősort. Mindezt nagymértékben támogatja a fedélzeti radar, amely nemcsak időjárásjelző, hanem térképező funkcióval is rendelkezik annak érdekében, hogy felhőzeten keresztül is lehetővé váljon a célzott teherdobás.[1]
Személyszállítás esetén 80 felfegyverzett katona, vagy 64 ejtőernyős a gép kapacitása.[1]
A KC-390 repülőgépek önvédelmi rendszerét a legmodernebb technikai megoldások alkalmazásával alakították ki. A passzív önvédelmi rendszer részeként – az üzemanyag-robbanást meggátoló rendszeren túl – a pilótafülke front része fix páncélzattal van ellátva. A kiemelt fontossággal bíró rendszerek (a pilótafülke alsó és hátsó része, az oxigéntartály, a loadmaster munkaállomása, az üzemanyag rendszer központi váltószelep) védelme érdekében – 7,62 mm-es lőszer elleni védelmet biztosító – eltávolítható páncélzattal szerelhetők fel néhány óra alatt. Az aktív önvédelmi rendszer magába foglalja a közeledő rakétákra figyelmeztető elektro-optikai berendezést (MAWS), a radar- (RWS) és lézeres besugárzásjelzőt (LWS), valamint az infracsapda- és dipolszórókazettákat. A törzsvégen lévő farokkúp alá helyezték el a legkorszerűbb DIRCM berendezést, amely lézerrel vakítja el a gép felé tartó infravörös önirányítású rakétákat.[1]
A Magyar Honvédség szállító repülőgépeibe az izraeli BIRD AeroSystems által szállított komplex védelmi rendszerét építik be, amely a radar- illetve lézeres besugárzás mellett észleli majd a gépek ellen indított rakétákat is, és a megszokott zavarótöltetek kilövése és az elektronikai zavarás mellett, az alkalmas lesz a közeledő, infravörös irányítású légvédelmi rakéták keresőfejének lézersugárral történő megrongálására, semlegesítésére is. Ugyanezt a védelmi rendszer a Honvédség más szállító repülőgépei is megkapják (A319, Falcon).[6]
A repülőgép a légi utántöltés mellett növelheti a hatótávolságát az AAR-póttartályok (egyenként 5095 l kapacitás) által biztosított többlet tüzelőanyaggal. A légiutántöltő képesség érdekében a két szárny alá szerelik fel a brit Cobham 912E típusú tölcséres tankolókonténert (WARP). Az egyenként 612 kg tömegű berendezésben 26,5 m kiengedhető tömlő található. A beépített szivattyú percenként 1500 l átadását teszi lehetővé, amellyel egyidejűleg két harci repülőgép vagy helikopter utántöltése végezhető.[1] A gép a raktérben elhelyezett póttartályokkal összesen 36 tonnányi üzemanyagot képes szállítani, amely 7-8 Gripen vadászrepülőgép teljes feltöltésére elegendő.[7]
Ez a művelet nagy felkészültséget igényel, mivel a szállító repülőnek a minimális (átesési) sebesség közelébe kell lelassulnia, ráadásul nem keletkezhet túl erős turbulencia a gép mögött. Az üzemanyag-utántöltés minél biztonságosabb végrehajtása érdekében az operátor munkáját a beépített kamerarendszer segíti.[1] A magyar vonatkozást tekintve a Honvédség megrendelte a légi utántöltő csomagot a szállító repülőgépeihez, így a Gripenek légi utántöltése illetve annak rendszeres gyakorlása itthon is megoldottá válik. A két szállító repülőgép egymást is tudja üzemanyaggal utántölteni, így a hatótávolság jelentősen megnövelhető. Felmerült az is, hogy a még gyártás alatt álló H225M helikoptereink egy része is légi utántöltő képességet kapjanak.[8]
A Honvédség A319-es szállító repülőgépeken kialakított MEDEVAC képesség növelése érdekében 4 intenzív terápiás egység (ICU vagy PTU) kiszolgálását biztosító ún. előbeépítést alakítottak ki. A külön beszerzésre tervezett ICU-egység megegyezik majd az A319 típusú szállító repülőgépeken alkalmazottal. A katasztrófavédelmi feladatokban történő részvétel érdekében – elsősorban tömeges légi kiürítés során – a 74 db hordágy és 7 db oxigéntartály rögzítése lehetséges az ICU egység beépítésével. [1]
-
"All-glass cockpit" - a repülőben alig találhatók hagyományos repülőműszerek
-
AZ IAE V2531–E5 hajtómű
-
A gép méreteit jól érzékeltetik a mellette álló karbantartók
-
Felszállás előtt
-
Egy KC-390-es vesz fel üzemanyagot egy másiktól
-
KC-390 földet ér a 2019-es párizsi repülőnapon
-
Infracsapda szórás-teszt
-
KC-390-es a 2021-e kecskeméti repülőnapon
-
KC-390-es a 2021-e kecskeméti repülőnapon
Alkalmazás a Magyar Honvédségben
Magyarország légi ereje számára 2 db KC–390-est rendelt 2020 novemberében.[2] Egy évvel később, 2021 novemberében a brazil EMBRAER vállalat megkezdte az első Magyarországra szánt repülőgép gyártását.[9] A két repülőgép érkezése 2024-ban várható.[10] A magyar KC–390-esek "otthona" a kecskeméti bázis lesz.
Az alábbi táblázat jól mutatja, hogy mekkora előrelépést jelent a Honvédség számára KC-390-es a korábbi teherszállító típusához illetve fő konkurenséhez képest.[1]
Típus | Személyzet | Max. hasznos teher | Utazó sebesség | Repülési magasság | Hatótávolság max. terheléssel | Szállítható utasok száma |
---|---|---|---|---|---|---|
An-26 Curl | 5 fő | 5,5 t | 440 km/h | 7500 m | 1100 km | 40 fő |
KC-390 Millenium | 2-4 fő | 23 t | 800 km/h | 11 000 m | 2110 km (23 t teherrel) | 80 fő |
C-130J Super Hercules | 3 fő | 20 t | 644 km/h | 8500 m | 3300 km (15,4 t teherrel) | 92 fő |
KC-390 vs. An-26 | -3 fő | +17,5 t | +360 km/h | +3500 m | +1010 km | +40 fő |
KC-390 vs. C-130J | -1 fő | +3 t | +156 km/h | +2500 m | -1190 km | -12 fő |
Rendszeresítő haderők
Tényleges megrendelések
- Brazília – 15 db a korábbi 28 db + 2 db gyári tesztpéldányos megrendelés helyett. Az EMBRAER perre megy a Brazil állammal megrendelés csökkentés miatt.[11]
Szándéknyilatkozat szintjén megrendelők
- Argentína – 6 db (visszalépett
- Chile – 6 db (visszalépett)
- Kolumbia – 12 db (visszalépett)
Érdeklődők
- Csehország
- Svédország
Műszaki adatok
Repülési teljesítmény[3]
- Maximális teherbírás: 23 t
- Hajtóművek: 2 × IAE V2500-E5 sugárhajtómű, 2x 132 kN
- Utazó sebesség: 800 km/h
- Hatótávolság:
- Teljes terheléssel: 2110 km
- 14 t teherrel: 5055 km
- Maximum hatótávolság: 8556 km
- Repülési magasság: 11000 m
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n „A harcászati légi szállító képesség fejlesztése a Magyar Honvédségben - Bemutatkozik a KC–390 Millennium repülőgép”. Haditechnika LV. (2021/2).
- ↑ a b c Tivadar, Körtvélyes: Két Embraer KC-390-est vásárol Magyarország (magyar nyelven). AIRportal.hu, 2020. november 17. (Hozzáférés: 2021. március 22.)
- ↑ a b „Képek a megsérült KC-390 prototípusról - HTKA - Haditechnikai Kerekasztal”, HTKA - Haditechnikai Kerekasztal, 2018. május 10. (Hozzáférés: 2018. november 2.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ „Levegőben az első sorozatgyártású KC-390 - HTKA - Haditechnikai Kerekasztal”, HTKA - Haditechnikai Kerekasztal, 2018. október 10. (Hozzáférés: 2018. november 2.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ „Megkapta a brazil típusengedélyt a KC-390 - HTKA - Haditechnikai Kerekasztal”, HTKA - Haditechnikai Kerekasztal, 2018. október 28. (Hozzáférés: 2018. november 2.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ Csapatmunka – két hajtóműre. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- ↑ „A KC-390 légi utántöltő képessége”. AERO Magazin (2022-03-22).
- ↑ Airbus Helicopters gyár látogatás - Franciaország, Marignane. (Hozzáférés: 2021. november 15.)
- ↑ „Megkezdődött az első magyar KC-390 katonai szállító repülőgép gyártása”
- ↑ ATV - Szimulátor c. tv-műsor (2022.03.21). (Hozzáférés: 2022. március 22.)
- ↑ Perre megy az Embraer a visszamondott KC-390-esek miatt. (Hozzáférés: 2021. november 24.)
- ↑ „Magyarországra jött a világ egyik legnagyobb repülőgépgyártója”