KC–390 Millennium

KC–390 Millennium
Embraer KC-390 a Paris Air Shown 2019-ben
Funkció	katonai szállító repülőgép
Gyártó	Embraer
Sorozatgyártás	2005
Gyártási darabszám	7
Ár	55-85 millió USD
Kapacitás	23t / 80fő
Személyzet	2-4 fő
Első felszállás	2015. február 2.
Szolgálatba állítás	2018
Háromnézeti rajz
A Wikimédia Commons tartalmaz KC–390 Millennium témájú médiaállományokat.

A KC–390 Millenium a brazil Embraer repülőgépgyár fejlesztés alatt álló kéthajtóműves katonai szállító repülőgépe. 2015 februárjában repült először, sorozatgyártása 2016-tól folyik. Ez a legnagyobb felszállósúlyú típus, amelyet a gyártó ez idáig tervezett. Hasznos terhelése 23 tonna, amellyel a C–130J Super Hercules piaci konkurensévé válik, sőt számos paramétere még jobb is annál.

A Magyar Honvédség két KC-390-es repülőgépet rendszeresít 2023-tól kezdődően.

Története

A prototípus 2015. február 3-án repült először. Az első prototípus 2018. október 5-én balesetet szenvedett. Az első sorozatgyártású gép 2018. október 9-én repült először. A KC–390, 2018. október 23-án megkapta a Brazil Légügyi Hatóság típusengedélyét.

Kialakítása, jellemzői

A repülőgépet fejlesztő vállalat a brazíliai székhelyű EMBRAER, ezt a világ harmadik legnagyobb repülőgépgyártójaként tartják számon, és elsősorban a kisebb, regionális utasszállító és üzleti repülőgépeiről ismert. A piackutatást követően a gyártó elképzeléseiben egy többfeladatú, új generációs, közepes katonai teherszállító repülő körvonalazódott, amely sok légierőben a közeljövőben kiöregedő C-130-as repülőgépeket válthatja majd. Az így megszülető repülőgép képességei a következőek:

Az alapváltozat képességei

• levegőben üzemanyag felvétele
• különleges alakulatok és eszközeik célba juttatása
• SAR („kutatás és mentés”) feladatok ellátása
• előkészítetlen repterekről való üzemelés

Kiegészítő berendezésekkel ellátható feladatok

• orvosi evakuációs feladatok (MEDEVAC) – megfelelő orvosi berendezések beépítése szükséges (ICU-egység)
• légi utántöltés – a brit Cobham 912E típusú tölcséres tankolókonténerrel (WARP) biztosított ez a képesség
• személyszállítás – ülések beszerelése szükséges

A repülőgép a szállító feladatkörben megszokottnak mondható T-vezérsíkos felső szárnyas kialakítást kapott. A gyártó egy civil repülésben nagyon elterjedt és bevált hajtóművet választott a repülőgép számára az ebben a kategóriában jellemző légcsavaros megoldás helyett. A két IAE V2531–E5 gazdaságos üzemeltetést biztosító nagy kétáramúsági fokkal rendelkező, FADEC 7 vezérlésű sugárhajtómű egyenként max. 132 kN-os tolóerőt biztosít a Millenium számára.

A repülőgép összetechnikai üzemideje 15 000 repülési ciklus, vagy 30 000 repült óra vagy 30 év, ami igencsak magasnak tekinthető. A gyártó által biztosított integrált logisztikai támogatással akár 90%-os, folyamatos rendelkezésre állás biztosítható.

A KC-390 raklapos teherszállítás esetén maximum 23 tonna, míg gépjárművek szállítása során akár 26 tonna hasznos terhelést tesz lehetővé, amely jeneltősen meghaladja a hosszított törzsű C–130J–30 Super Hercules 20 tonnás terhelhetőségét.

A gép avionikáját, repülő műszereit az amerikai Rockwell Collins, 10 kerekes futóműveit a Messier Dowty tervezte és gyártotta, aminek köszönhetően füves kifutópályáról is üzemelhet, nincs szüksége betonozott felületre. A gép – mint manapság az megszokott – valójában egy "nemzetközi termék": részegységeket portugál, argentin és cseh cégek is szállítanak be.

A tehertér hosszúsága 18,54 m, hátsó rámpa nélkül 12,68 m, szélessége 3,45 m, magassága pedig 3,2 m. Érdekesség, hogy hátsó rámpa is pakolható, terhelhető a szállítás során, így raktér szinte teljes "légtere" kihasználható.

Ezeken kívül képes szállítani:

• 7 db szabványos méretű légi szállítású rakodólapot, vagy
• 6 db szabványos méretű légi szállítású rakodólapot + 36 fő utast, vagy
• 2 db szabványos méretű 20 lábas konténert, vagy
• 3 db HMMWV méretű terepjárót,
• 1 db LAV–25 méretű páncélozott lövésszállító harcjárművet, vagy
• 1 db UH–60 méretű helikoptert.

A gépek ún. CHADS rendszerének segítségével, bármilyen időjárási viszonyok között, precíziós pontossággal lehet a terhet leszállás nélkül a rendeltetési helyére kijuttatni. Ehhez a szállítmányspecialistának (loadmaster) egy külön monitor áll a rendelkezésre, amelyen kontrollálni tudja a teherrámpa vezérlését és az elektromotorokkal működtetett görgősort. Mindezt nagymértékben támogatja a fedélzeti radar, amely nemcsak időjárásjelző, hanem térképező funkcióval is rendelkezik annak érdekében, hogy felhőzeten keresztül is lehetővé váljon a célzott teherdobás.

Személyszállítás esetén 80 felfegyverzett katona, vagy 64 ejtőernyős a gép kapacitása.

A KC-390 repülőgépek önvédelmi rendszerét a legmodernebb technikai megoldások alkalmazásával alakították ki. A passzív önvédelmi rendszer részeként – az üzemanyag-robbanást meggátoló rendszeren túl – a pilótafülke front része fix páncélzattal van ellátva. A kiemelt fontossággal bíró rendszerek (a pilótafülke alsó és hátsó része, az oxigéntartály, a loadmaster munkaállomása, az üzemanyag rendszer központi váltószelep) védelme érdekében – 7,62 mm-es lőszer elleni védelmet biztosító – eltávolítható páncélzattal szerelhetők fel néhány óra alatt. Az aktív önvédelmi rendszer magába foglalja a közeledő rakétákra figyelmeztető elektro-optikai berendezést (MAWS), a radar- (RWS) és lézeres besugárzásjelzőt (LWS), valamint az infracsapda- és dipolszórókazettákat. A törzsvégen lévő farokkúp alá helyezték el a legkorszerűbb DIRCM berendezést, amely lézerrel vakítja el a gép felé tartó infravörös önirányítású rakétákat.

A Magyar Honvédség szállító repülőgépeibe az izraeli BIRD AeroSystems által szállított komplex védelmi rendszerét építik be, amely a radar- illetve lézeres besugárzás mellett észleli majd a gépek ellen indított rakétákat is, és a megszokott zavarótöltetek kilövése és az elektronikai zavarás mellett, az alkalmas lesz a közeledő, infravörös irányítású légvédelmi rakéták keresőfejének lézersugárral történő megrongálására, semlegesítésére is. Ugyanezt a védelmi rendszer a Honvédség más szállító repülőgépei is megkapják (A319, Falcon).

A repülőgép a légi utántöltés mellett növelheti a hatótávolságát az AAR-póttartályok (egyenként 5095 l kapacitás) által biztosított többlet tüzelőanyaggal. A légiutántöltő képesség érdekében a két szárny alá szerelik fel a brit Cobham 912E típusú tölcséres tankolókonténert (WARP). Az egyenként 612 kg tömegű berendezésben 26,5 m kiengedhető tömlő található. A beépített szivattyú percenként 1500 l átadását teszi lehetővé, amellyel egyidejűleg két harci repülőgép vagy helikopter utántöltése végezhető. A gép a raktérben elhelyezett póttartályokkal összesen 36 tonnányi üzemanyagot képes szállítani, amely 7-8 Gripen vadászrepülőgép teljes feltöltésére elegendő.

Ez a művelet nagy felkészültséget igényel, mivel a szállító repülőnek a minimális (átesési) sebesség közelébe kell lelassulnia, ráadásul nem keletkezhet túl erős turbulencia a gép mögött. Az üzemanyag-utántöltés minél biztonságosabb végrehajtása érdekében az operátor munkáját a beépített kamerarendszer segíti. A magyar vonatkozást tekintve a Honvédség megrendelte a légi utántöltő csomagot a szállító repülőgépeihez, így a Gripenek légi utántöltése illetve annak rendszeres gyakorlása itthon is megoldottá válik. A két szállító repülőgép egymást is tudja üzemanyaggal utántölteni, így a hatótávolság jelentősen megnövelhető. Felmerült az is, hogy a még gyártás alatt álló H225M helikoptereink egy része is légi utántöltő képességet kapjanak.

A Honvédség A319-es szállító repülőgépeken kialakított MEDEVAC képesség növelése érdekében 4 intenzív terápiás egység (ICU vagy PTU) kiszolgálását biztosító ún. előbeépítést alakítottak ki. A külön beszerzésre tervezett ICU-egység megegyezik majd az A319 típusú szállító repülőgépeken alkalmazottal. A katasztrófavédelmi feladatokban történő részvétel érdekében – elsősorban tömeges légi kiürítés során – a 74 db hordágy és 7 db oxigéntartály rögzítése lehetséges az ICU egység beépítésével.

• 
  "All-glass cockpit" - a repülőben alig találhatók hagyományos repülőműszerek
• 
  AZ IAE V2531–E5 hajtómű
• 
  A gép méreteit jól érzékeltetik a mellette álló karbantartók
• 
  Felszállás előtt
• 
  Egy KC-390-es vesz fel üzemanyagot egy másiktól
• 
  KC-390 földet ér a 2019-es párizsi repülőnapon
• 
  Infracsapda szórás-teszt

Alkalmazás a Magyar Honvédségben

Magyarország légi ereje számára 2 db KC–390-est rendelt 2020 novemberében. Egy évvel később, 2021 novemberében a brazil EMBRAER vállalat megkezdte az első Magyarországra szánt repülőgép gyártását. A két repülőgép érkezése 2024-ban várható. A magyar KC–390-esek "otthona" a kecskeméti bázis lesz.

Az alábbi táblázat jól mutatja, hogy mekkora előrelépést jelent a Honvédség számára KC-390-es a korábbi teherszállító típusához illetve fő konkurenséhez képest.

Típus	Személyzet	Max. hasznos teher	Utazó sebesség	Repülési magasság	Hatótávolság max. terheléssel	Szállítható utasok száma
An-26 Curl	5 fő	5,5 t	440 km/h	7500 m	1100 km	40 fő
KC-390 Millenium	2-4 fő	23 t	800 km/h	11 000 m	2110 km (23 t teherrel)	80 fő
C-130J Super Hercules	3 fő	20 t	644 km/h	8500 m	3300 km (15,4 t teherrel)	92 fő
KC-390 vs. An-26	-3 fő	+17,5 t	+360 km/h	+3500 m	+1010 km	+40 fő
KC-390 vs. C-130J	-1 fő	+3 t	+156 km/h	+2500 m	-1190 km	-12 fő

Rendszeresítő haderők

Tényleges megrendelések

• Brazília – 15 db a korábbi 28 db + 2 db gyári tesztpéldányos megrendelés helyett. Az EMBRAER perre megy a Brazil állammal megrendelés csökkentés miatt.
• Hollandia – 5 db repülőgép beszerzése mellett döntött a Holland Királyi Légierő 2022 júniusában régi C-130 Herculesik leváltására. Az első repülőgépeket 2026-ban veszik át várhatóan.

• Portugália – 5 db
• Magyarország – 2 db – leszállításuk 2023-ban és 2024-ben várható.

Érdeklődők

• Csehország
• Svédország

Műszaki adatok

Repülési teljesítmény

• Maximális teherbírás: 23 t
• Hajtóművek: 2 × IAE V2500-E5 sugárhajtómű, 2x 132 kN
• Utazó sebesség: 800 km/h
• Hatótávolság:
  • Teljes terheléssel: 2110 km
  • 14 t teherrel: 5055 km
  • Maximum hatótávolság: 8556 km
• Repülési magasság: 11000 m