[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

Lothar Meyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pásztörperc (vitalap | szerkesztései) 2017. október 25., 14:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (új lap)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Julius Lothar von Meyer
Életrajzi adatok
Született1830. augusztus 19.
Varel, Alsó-Szászország
Elhunyt1895. április 11. (66 évesen)
Tübingen, Baden-Württemberg
SírhelyTübingen
Ismeretes mintA kémiai elemek periódusos rendszerének egyik megalkotója
Nemzetiségnémet
Állampolgárságnémet
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Pályafutása
Tudományos fokozat
  • az orvostudomány doktora — Würzburg, 1854
  • kémia doktora — Wroclaw, 1858
  • Munkahelyek
    Wroclawi Egyetem 1859–1866magándocens (fizika, kémia)
    Karlsruhei Műszaki Főiskola 1868–1876professzor
    Más munkahelyekEberswaldei Erdészeti Akadémia, 1866–1868
    Jelentős munkáiszövegben
    Szakmai kitüntetések
  • Davy-érem (1882)

  • Hatással voltak rá
  • Robert Bunsen
  • Gustav Kirchhoff
  • Franz Ernst Neumann
  • Dmitrij Ivanovics Mengyelejev
  • A Wikimédia Commons tartalmaz Julius Lothar von Meyer témájú médiaállományokat.

    Julius Lothar Meyer (1830. augusztus 19. Varel – 1895. április 11.) német kémikus, az Nobel-díjat.

    Pályája, felfedezései

    A kémia korszerű elmélete című művében (1864) már közölt egy 28 elemből álló táblázatot, amiben a csoportosítás még a vegyérték volt. 1868-ban már egy 57 elemből álló rendszert készített, de azt csak Mengyelejev periódusos rendszerének megjelenése után tette közzé.

    "Már 1864-ben találtam olyan szabályszerűségeket, amelyek az addig különbözőnek tekintett kémiai elemcsaládokat ugyanabba a rendszerbe sorolták. Az atomsúlyok pontos meghatározása révén azóta a mostanáig felfedezett, kellőképpen ismert elemek is bekerülhettek ebbe a rendszerbe. Nemrégiben Mengyelejev mutatta meg, hogy ilyen elrendezés előállítható, ha az összes elem atomsúlyát, mindenféle önkényes válogatás nélkül, egyszerűen nagyságuk szerint egyetlen sorba rakjuk, a sort részekre osztjuk, s a részeket változatlan sorrendben fűzzük" — írta erről később. Az orosz tudóstól eltérően Meyer sosem jutott el addig, hogy táblázatában üres helyeket hagyott volna a még fel nem fedezett elemek számára. Megállapította viszont, hogy az atomsúllyal szabályosan változik az elemek atomtérfogata.[1]

    Fontosabb művei

    • A kémia korszerű elmélete (Die modernen Theorien der Chemie) — 1864, könyv
    • A kémiai elemek természete atomsúlyaik függvényében — 1870, Annalen der Chemie, Supplementband 7, 354–364.

    Jegyzetek

    Források