[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

„Párnica” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: következő hozzáadása: cs:Párnica
bővítés
1. sor: 1. sor:
'''Párnica''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Párnica''): falu [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Zsolnai kerület]]ben, az [[Alsókubini járás]]ban. [[Kép:Párnica.JPG|thumb|Párnica evangélikus temploma]]
'''Párnica''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Párnica'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Zsolnai kerület]]ben, az [[Alsókubini járás]]ban. [[2001]]-ben 716 szlovák lakosa volt.
[[Kép:Párnica.JPG|thumb|250px|Párnica evangélikus temploma]]



==Fekvése==
[[Alsókubin]]tól 8 km-re nyugatra az Árva jobb partján fekszik.
[[Alsókubin]]tól 8 km-re nyugatra az Árva jobb partján fekszik.

==Története==
Párnica neve pataknévként bukkan fel először [[Isztebne]] [[1382]]. évi határleírásában. A települést magát csak [[1420]]-ban ''"villa Paranice"'' alakban említik először, az árvai váruradalom része volt. Lakói földművesek, kerékgyártók, vászonszövők, tutajozók voltak. A [[15. század]] második felétől a település nagy fejlődésen ment keresztül. Ez a fejlődés a [[17. század]]ban megtorpant, a kuruc harcokban el is pusztult a falu, majd a [[18. század]]ban ismét nőtt a lakosság száma. [[1769]] és [[1772]] között épített papírmalom működött a községben. [[1778]]-ban 876 lakosa, [[1828]]-ban 196 háza és 685 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak, de kézművesek is voltak a településen. A férfiak bognár és asztalosmesterséggel, fafaragással, a nők varrással, hímzéssel foglalkoztak.

A 17. században a községbe olvadt Zahrabovát 1420-ban ''Zahrabov'' néven említik először. [[1430]]-ban ''Hrabouka'', [[1547]]-ben ''Zahrabowe'' néven szerepel az írott forrásokban. [[1626]]-ban 20 lakosa volt.

Vályi András szerint ''"PÁRNICZA. Tót falu Árva Vármegyében, fekszik Árva vizéhez közel, ’s Párniczky Uraknak eredeti helye, lakosai többnyire evangelikusok, határja Árva vize mellett meglehetõs termékenységû, a’ többi pedig sovány, legelõje jó van, sajtya nevezetes."'' <ref>{{Vályi}}</ref>

Fényes Elek szerint ''"Parnicza, tót falu, Árva vmegyében, az Árva jobb partján: 86 kath., 588 evang., 11 zsidó lak., ev. oskola. Derék fürész- és papiros-malom. Vendégfogadó. Hires sajt. Van egy lágymeleg forrása is, melly soha be nem fagy. F. u. a Parniczky család. Ut. p. Rosenberg.
"'' <ref>{{Fényes}}</ref>


[[1910]]-ben 1091, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Árva vármegye]] [[Alsókubini járás]]ához tartozott.
[[1910]]-ben 1091, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Árva vármegye]] [[Alsókubini járás]]ához tartozott.
Evangélikus temploma [[1927]]-ben épült. [[1930]]-ban 219 házában 1104 lakos élt. A községben vizimalom működött, melyet később elektromos hajtásúra alakítottak át. A [[II. világháború]] idején többen részt vettek a partizánharcokban.
Evangélikus temploma [[1927]]-ben épült.

==Nevezetességei==
Evangélikus temploma [[1927]]-ben épült.

==Külső hivatkozások==
*[http://www.parnica.ocu.sk/ Hivatalos oldal]
*[http://www.obce.info/?make=mapa&id=4005&obec=2633&pl=obcesk Községinfó]
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-409912&pos_y=-1177400&size=full&lang=sk&sipka=1&name=P%E1rnica%2C%20Doln%FD%20Kub%EDn Párnica Szlovákia térképén]
*[http://www.orawa.sk/parnica A község az Árvai régió turisztikai honlapján]
*[http://www.e-obce.sk/obec/parnica/forum.html?akcia=forum&obec=1780 E-obce.sk]


==Források==
[[2001]]-ben 716 szlovák lakosa volt.
<references/>


[[Kategória:Szlovákia települései|Parnica]]
[[Kategória:Szlovákia települései|Parnica]]

A lap 2008. január 5., 13:44-kori változata

Párnica (szlovákul Párnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban. 2001-ben 716 szlovák lakosa volt.

Párnica evangélikus temploma

Fekvése

Alsókubintól 8 km-re nyugatra az Árva jobb partján fekszik.

Története

Párnica neve pataknévként bukkan fel először Isztebne 1382. évi határleírásában. A települést magát csak 1420-ban "villa Paranice" alakban említik először, az árvai váruradalom része volt. Lakói földművesek, kerékgyártók, vászonszövők, tutajozók voltak. A 15. század második felétől a település nagy fejlődésen ment keresztül. Ez a fejlődés a 17. században megtorpant, a kuruc harcokban el is pusztult a falu, majd a 18. században ismét nőtt a lakosság száma. 1769 és 1772 között épített papírmalom működött a községben. 1778-ban 876 lakosa, 1828-ban 196 háza és 685 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak, de kézművesek is voltak a településen. A férfiak bognár és asztalosmesterséggel, fafaragással, a nők varrással, hímzéssel foglalkoztak.

A 17. században a községbe olvadt Zahrabovát 1420-ban Zahrabov néven említik először. 1430-ban Hrabouka, 1547-ben Zahrabowe néven szerepel az írott forrásokban. 1626-ban 20 lakosa volt.

Vályi András szerint "PÁRNICZA. Tót falu Árva Vármegyében, fekszik Árva vizéhez közel, ’s Párniczky Uraknak eredeti helye, lakosai többnyire evangelikusok, határja Árva vize mellett meglehetõs termékenységû, a’ többi pedig sovány, legelõje jó van, sajtya nevezetes." [1]

Fényes Elek szerint "Parnicza, tót falu, Árva vmegyében, az Árva jobb partján: 86 kath., 588 evang., 11 zsidó lak., ev. oskola. Derék fürész- és papiros-malom. Vendégfogadó. Hires sajt. Van egy lágymeleg forrása is, melly soha be nem fagy. F. u. a Parniczky család. Ut. p. Rosenberg. " [2]

1910-ben 1091, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott. Evangélikus temploma 1927-ben épült. 1930-ban 219 házában 1104 lakos élt. A községben vizimalom működött, melyet később elektromos hajtásúra alakítottak át. A II. világháború idején többen részt vettek a partizánharcokban.

Nevezetességei

Evangélikus temploma 1927-ben épült.

Külső hivatkozások

Források

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.