[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

Pancsova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AsgardBot (vitalap | szerkesztései) 2010. január 31., 20:19-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: Koordinátaparaméterek neveinek egységesítése és infobox rendezése)
Pancsova
A pancsovai ortodox templom
A pancsovai ortodox templom
Pancsova címere
Pancsova címere
Pancsova zászlaja
Pancsova zászlaja
Közigazgatás
Ország Szerbia
PolgármesterVesna Martinović
Irányítószám26000
Körzethívószám13
RendszámPA
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség73 401 fő (2022)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság80 m
Terület759 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 52′ 26″, k. h. 20° 39′ 07″44.873889°N 20.651944°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 26″, k. h. 20° 39′ 07″44.873889°N 20.651944°E
Pancsova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pancsova témájú médiaállományokat.

Pancsova ( szerbül: Панчево/Pančevo, németül: Pantschowa vagy Banstadt, románul: Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban. A város a Dél-bánsági körzet központja.

Fekvése

Belgrádtól 16 km-re északkeletre a Duna bal partján fekszik.

A község (járás) települései

Pancsova városán kívül az alábbi települések tartoznak a községhez (zárójelben a szerb név áll):

Nevének eredete

Neve a közeli Ponyavica patak nevéből származik, az pedig a szerb ponjavica (= gyűszűvirág) főnévből. Ezt a betelepülő szlávok Pancsevóra alakították és ebből lett a ma használatos magyar neve. Valószínűleg az eredeti magyar elnevezést is innen nyerte a város, amit néhányan a „pancsol” szóból véltek eredeztetni.

Középkori magyar neve az ószláv eredetű Pancsaly.[1]

Története

A Népi Múzeum

1430-ban Panczal néven említik. Vidékén állott a honfoglalás idején Kövivár. 1660-ban fa erődítménye volt. Itt győzte le 1739. július 30-án Oliver Wallis császári tábornok a törököt. 1848. március 22-én magyar lakossága a forradalom mellé állt, július 15-én Rajacsics metropolita szerb sereggel bevonult, majd július 23-án lefegyverezte a magyar és német lakosságot. 1848. december 27-én itt halt meg Šupljikac szerb vajda. 1849. január 2-án itt ütközött meg Kiss Ernő tábornok Mayerhofer császári tábornok seregével.

1849. április 10-én itt aratott győzelmet Perczel Mór a szerbek felett. A 19. század végén szabad katonai város, a német bánsági ezred főtiszti központja. 1910-ben mint törvényhatósági joggal felruházott város Torontál vármegyéhez tartozott.

A város manapság jelentős vegyipari központ, ahol kőolajfinomító üzem található.

A népesség etnikai megoszlása

Postaépület
A pancsovai óváros

Községi (járási) adatok

Év Teljes
népesség
Szerb Német Román Magyar Szlovák Macedón Jugoszláv Horvát Cigány Egyéb
1910 62 491 31,0% 36,72% 15,77% 10,30% 2,05% 0,00% 0,00% 2,2% 0,53% 1,43%
1931 63,158 36,15% 38,50% 0,0% 7,37% 0,0% 0,0% 0,0% N. A. N. A. 17,96%
1961 93 744 64,40% 0,0% 7,71% 8,17% 2,30 N. A. N. A. 2,99% 0,22% 14,21%
1991 125 261 68,92% 0,24% 4,03% 4,02% 1,39% N. A. N. A. 1,35% 0,79% 19,26%
2002 127 162 76,38% 0,18% 3,19% 3,17% 1,24% 4,14% 2,35% 0,92% 1,09% 7,34%

Városi adatok

Év Teljes
népesség
Szerb Német Jugoszláv Magyar Szlovák Macedón Montenegrói Horvát Egyéb
1910 20 808 41,88% 35,89% 0,00% 16,17% 1,17% 0,00% 0,00% 0,65% 4,24%
1991 72 793 72,57% 0,31% 8,75% 5,56% 2,20% 2,40% 1,88% 1,35% 4,98%
2002 77 087 79,08% 0,24% 2,35% 4,25% 1,82% 1,55% 1,03% 0,92% 9,00%

Híres emberek

Forrás

  1. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, II. kötet, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1894.

Külső hivatkozások

Sablon:Dél-bánsági körzet