Pancsova
Pancsova | |||
A pancsovai ortodox templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Polgármester | Vesna Martinović | ||
Irányítószám | 26000 | ||
Körzethívószám | 13 | ||
Rendszám | PA | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 73 401 fő (2022) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 80 m | ||
Terület | 759 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 44° 52′ 26″, k. h. 20° 39′ 07″44.873889°N 20.651944°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 26″, k. h. 20° 39′ 07″44.873889°N 20.651944°E | |||
Pancsova weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pancsova témájú médiaállományokat. |
Pancsova ( szerbül: Панчево/Pančevo, németül: Pantschowa vagy Banstadt, románul: Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban. A város a Dél-bánsági körzet központja.
Fekvése
Belgrádtól 16 km-re északkeletre a Duna bal partján fekszik.
A község (járás) települései
Pancsova városán kívül az alábbi települések tartoznak a községhez (zárójelben a szerb név áll):
- Beresztóc (Banatski Brestovac)
- Dolova (Dolovo)
- Ferenchalom (Kačarevo)
- Galagonyás (Glogonj)
- Omlód (Omoljica)
- Révújfalu (Banatsko Novo Selo)
- Sándoregyháza (Ivanovo)
- Tárcsó (Starčevo)
- Torontálalmás (Jabuka)
Nevének eredete
Neve a közeli Ponyavica patak nevéből származik, az pedig a szerb ponjavica (= gyűszűvirág) főnévből. Ezt a betelepülő szlávok Pancsevóra alakították és ebből lett a ma használatos magyar neve. Valószínűleg az eredeti magyar elnevezést is innen nyerte a város, amit néhányan a „pancsol” szóból véltek eredeztetni.
Középkori magyar neve az ószláv eredetű Pancsaly.[1]
Története
1430-ban Panczal néven említik. Vidékén állott a honfoglalás idején Kövivár. 1660-ban fa erődítménye volt. Itt győzte le 1739. július 30-án Oliver Wallis császári tábornok a törököt. 1848. március 22-én magyar lakossága a forradalom mellé állt, július 15-én Rajacsics metropolita szerb sereggel bevonult, majd július 23-án lefegyverezte a magyar és német lakosságot. 1848. december 27-én itt halt meg Šupljikac szerb vajda. 1849. január 2-án itt ütközött meg Kiss Ernő tábornok Mayerhofer császári tábornok seregével.
1849. április 10-én itt aratott győzelmet Perczel Mór a szerbek felett. A 19. század végén szabad katonai város, a német bánsági ezred főtiszti központja. 1910-ben mint törvényhatósági joggal felruházott város Torontál vármegyéhez tartozott.
A város manapság jelentős vegyipari központ, ahol kőolajfinomító üzem található.
A népesség etnikai megoszlása
Községi (járási) adatok
Év | Teljes népesség |
Szerb | Német | Román | Magyar | Szlovák | Macedón | Jugoszláv | Horvát | Cigány | Egyéb |
1910 | 62 491 | 31,0% | 36,72% | 15,77% | 10,30% | 2,05% | 0,00% | 0,00% | 2,2% | 0,53% | 1,43% |
1931 | 63,158 | 36,15% | 38,50% | 0,0% | 7,37% | 0,0% | 0,0% | 0,0% | N. A. | N. A. | 17,96% |
1961 | 93 744 | 64,40% | 0,0% | 7,71% | 8,17% | 2,30 | N. A. | N. A. | 2,99% | 0,22% | 14,21% |
1991 | 125 261 | 68,92% | 0,24% | 4,03% | 4,02% | 1,39% | N. A. | N. A. | 1,35% | 0,79% | 19,26% |
2002 | 127 162 | 76,38% | 0,18% | 3,19% | 3,17% | 1,24% | 4,14% | 2,35% | 0,92% | 1,09% | 7,34% |
Városi adatok
Év | Teljes népesség |
Szerb | Német | Jugoszláv | Magyar | Szlovák | Macedón | Montenegrói | Horvát | Egyéb |
1910 | 20 808 | 41,88% | 35,89% | 0,00% | 16,17% | 1,17% | 0,00% | 0,00% | 0,65% | 4,24% |
1991 | 72 793 | 72,57% | 0,31% | 8,75% | 5,56% | 2,20% | 2,40% | 1,88% | 1,35% | 4,98% |
2002 | 77 087 | 79,08% | 0,24% | 2,35% | 4,25% | 1,82% | 1,55% | 1,03% | 0,92% | 9,00% |
Híres emberek
- Innen származik Georgina (Djurdja) Stojiljković manöken. [1]
Forrás
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, II. kötet, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1894.