[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

Pancsova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2016. július 23., 18:38-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (demo)
Pancsova (Панчево / Pančevo)
Pancsova címere
Pancsova címere
Pancsova zászlaja
Pancsova zászlaja
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bánsági
KözségPancsova
Rangváros
PolgármesterSaša Pavlov
Irányítószám26000
Körzethívószám+381 13
RendszámPA
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség73 401 fő (2022)
Népsűrűség518 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság77 m
Terület148,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 52′ 26″, k. h. 20° 39′ 07″44.873889°N 20.651944°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 26″, k. h. 20° 39′ 07″44.873889°N 20.651944°E
Pancsova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pancsova témájú médiaállományokat.

Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban. A Dél-bánsági körzet és a pancsovai község központja.

Fekvése

Belgrádtól 16 km-re északkeletre, a Temes és a Duna találkozásánál, mindkét folyó bal partján fekszik.

Nevének eredete

Neve a közeli Ponyavica patak nevéből származik, az pedig a szerb ponjavica (= gyűszűvirág) főnévből. Ezt a betelepülő szlávok Pancsevóra alakították és ebből lett a ma használatos magyar neve. Valószínűleg az eredeti magyar elnevezést is innen nyerte a város, amit néhányan a „pancsol” szóból véltek eredeztetni.

Középkori magyar neve az ószláv eredetű Pancsaly.[1]

Története

1430-ban Panczal néven említik. Vidékén állott a honfoglalás idején Kövivár. 1660-ban fa erődítménye volt. Itt győzte le 1739. július 30-án Oliver Wallis császári tábornok a törököt. 1848. március 22-én magyar lakossága a forradalom mellé állt, július 15-én Rajacsics metropolita szerb sereggel bevonult, majd július 23-án lefegyverezte a magyar és német lakosságot. 1848. december 27-én itt halt meg Šupljikac szerb vajda. 1849. január 2-án itt ütközött meg Kiss Ernő tábornok Mayerhofer császári tábornok seregével.

1849. április 10-én itt aratott győzelmet Perczel Mór a szerbek felett. 1774-től a németbánsági ezred székhelye, 1872-től a Trianoni békediktátumig Torontál vármegyéhez tartozott, 1910-től törvényhatósági jogú város.

A város manapság jelentős vegyipari központ, ahol kőolajfinomító üzem található.

Népessége

1910-ben 20575 lakosából 3364 fő magyar, 7467 fő német, 244 fő szlovák, 769 fő román, 1 fő rutén, 135 fő horvát, 8714 fő szerb, 114 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 7510 fő római katolikus, 225 fő görög katolikus, 993 fő református, 1979 fő ág. hitv. evangélikus, 9361 fő görögkeleti ortodox, 7 fő unitárius, 706 fő izraelita, 27 fő egyéb vallású volt. A lakosok közül 13719 fő tudott írni és olvasni, 9185 lakos tudott magyarul.

Helyi közösségek

Pancsova helyi közösségei
  • Gornji Grad
  • Hertelendyfalva (Vojlovica)
  • Kotež
  • Központ (Centar)
  • Mladost
  • Stari Tamiš
  • Strelište
  • Tesla

A népesség etnikai megoszlása

Községi adatok

Év Teljes
népesség
Szerb Német Román Magyar Szlovák Macedón Jugoszláv Horvát Cigány Egyéb
1910 62 491 31,0% 36,72% 15,77% 10,30% 2,05% 0,00% 0,00% 2,2% 0,53% 1,43%
1931 63 158 36,15% 38,50% 0,0% 7,37% 0,0% 0,0% 0,0% N. A. N. A. 17,96%
1961 93 744 64,40% 0,0% 7,71% 8,17% 2,30 N. A. N. A. 2,99% 0,22% 14,21%
1991 125 261 68,92% 0,24% 4,03% 4,02% 1,39% N. A. N. A. 1,35% 0,79% 19,26%
2002 127 162 76,38% 0,18% 3,19% 3,17% 1,24% 4,14% 2,35% 0,92% 1,09% 7,34%

Városi adatok

Év Teljes
népesség
Szerb Német Jugoszláv Magyar Szlovák Macedón Montenegrói Horvát Egyéb
1910 20 808 41,88% 35,89% 0,00% 16,17% 1,17% 0,00% 0,00% 0,65% 4,24%
1991 72 793 72,57% 0,31% 8,75% 5,56% 2,20% 2,40% 1,88% 1,35% 4,98%
2002 77 087 79,08% 0,24% 2,35% 4,25% 1,82% 1,55% 1,03% 0,92% 9,00%

Galéria

Jegyzetek

Külső hivatkozások