Sopronudvard
Sopronudvard (Großmutschen) | |
Közigazgatás | |
Ország | Ausztria |
Tartomány | Burgenland |
Rang | Répcesarud-Alsópulya településrésze |
Járás | Répcesarud-Alsópulya |
Polgármester | Anton Blazovich (ÖVP) |
Irányítószám | 7361 |
Körzethívószám | 02615 |
Forgalmi rendszám | OP |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopronudvard témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sopronudvard (németül: Großmutschen, horvátul: Mučindrof) Répcesarud-Alsópulya község része Ausztriában, Burgenland tartományban a Felsőpulyai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Felsőpulyától 6 km-re délkeletre a Répce bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Már a római korban kiterjedt szőlőművelés folyt ezen a vidéken. Itt vezetett át a Rómából a Balti-tenger irányába haladó Borotyánkő út.
A mai települést 1466-ban „Wdward”, 1496-ban „Odwar” alakban említik.[1]
Vályi András szerint „UDVARD. Gross Mutschen. Horvát falu Sopron Várm. földes Urai B. Sennyey, a’ kinek kastéllyával díszesíttetik, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Sopronhoz 3 2/8 mértföldnyire; határja hegyes, sovány, 2 nyomásbéli, rozsot, árpát, zabot, és pohánkát terem, szőleje nints, legelője szoros.”[2]
Fényes Elek szerint „Udvard, ném. Grosz-Mutschen, horvát falu, Sopron vmegyében, Kőszeghez északra 1 1/4 mfld., 358 kath. lak., 59 házzal. Van 385 hold sovány szántófölde, 800 h. erdeje, rétje, legelője; szőlője nincsen. F. u. gr. Niczky Emánuel.”[3]
1910-ben 497, túlnyomórészt horvát lakosa volt. 1921-ben a trianoni és a saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett.
Nevezetességei
[szerkesztés]A római Borostyánkő út egy feltárt szakasza az Urbarial-Wald bemutatóhelyen egy magas úttöltés formájában látható az erdőben.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.