Taskent

	Taskent
; Taskent címere	; Taskent zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Üzbegisztán
Polgármester	Jahongir Abidovich Artykhodzhaev
Irányítószám	100000
Testvérvárosok	Lista Tunisz; Berlin (1993. április 30. – ); Isztambul; Dnyipro (1998. május – ); Kortrijk; Marrákes; Patiala; Zaragoza; Seattle; Sanghaj (1994–); Szkopje; Tripoli; Várna; Karacsi; Haszkovo; Kijev (1998. január 16. – ); Szentpétervár; Nagoja (2019. december 18. – );
	Népesség
Teljes népesség	2 956 384 fő (2023. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	455 m
Terület	3527 km²
Időzóna	UTC+5
	Elhelyezkedése
	é. sz. 41° 18′ 40″, k. h. 69° 16′ 47″41.311111°N 69.279722°EKoordináták: é. sz. 41° 18′ 40″, k. h. 69° 16′ 47″41.311111°N 69.279722°E
	Taskent weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Taskent témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2009. november 28.) ezen a változaton alapul.

Fájl:Emir Timur statue - Tashkent.jpg

Timur Lenk szobra

Taskent (üzbégül: Toskent, cirill betűkkel: Тошкент, tádzsikul: Тошканд/Toskand ill. تاشکند, oroszul: Ташкент) Üzbegisztán fővárosa, amely a selyemúttól északra, a kazah határnál, a Tien-San hegység nyugati peremén elhelyezkedő iparváros (gép- és repülőgyártás, gyapotfeldolgozás, élelmiszeripar), közlekedési csomópont metróval és repülőtérrel, kulturális központ egyetemmel, főiskolával, kutatóintézettel, színházzal, múzeummal, obszervatóriummal és állatkerttel. A város egyik modern ismertetőjele a tévétorony.

Történelme

Írásos források először a 3. században említik. Eredeti neve Tsots, később Toskant, a kínai és török kő illetve köves város szavakból állt össze. Az első mai város területén lévő települések a 4–5. században alakultak ki. 751-ben arab haderők a nyugati határnál eljutottak az itt lévő kínai helyőrségig. Akkoriban ez volt az arab kolóniák határa. Ugyanakkor ez a terület volt az iszlám keleti határa. A 9. és 10. században a város a számánida birodalom része volt. A városra a 11. században használták ekőször a Taskent nevet. 1220-ban Dzsingisz-kán meghódította a majdani üzbég fővárost. A 14. században Timur Lenk visszaszerezte a területet, és egy birodalmat alapított itt, amely 1510-ig működött. A 17. és 18. században I. Péter cár az orosz birodalom részévé tette. A nagy októberi szocialista forradalom után a Türkesztáni autonóm szovjet szocialista köztársaság fővárosa volt. A függetlenséget 1991. szeptember 1-jén nyerte el a Szovjetuniótól.

Infrastuktúra

A taskenti metró 1977.-ben 3 vonalon 39km pályahosszal indult el. A villamospálya hossza 130km, ez a legnépszerűbb közlekedési eszköz az üzbég fővárosban. Trolibusz 1947 óta működik a városban.