Balkáni fakopáncs

Balkáni fakopáncs
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Coraciimorphae;
Csoport:	Eucavitaves;
Csoport:	Cavitaves;
Rend:	Harkályalakúak (Piciformes);
Alrend:	Pici;
Alrendág:	Picides;
Család:	Harkályfélék (Picidae);
Alcsalád:	Harkályformák (Picinae);
Nemzetség:	Dendropicini;
Nem:	Dendrocopos; Koch, 1816
Faj:	D. syriacus;
Tudományos név
	Dendrocopos syriacus; (Hemprich & Ehrenberg, 1833)
Szinonimák
	Balkáni tarkaharkály;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Balkáni fakopáncs témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Balkáni fakopáncs témájú médiaállományokat és Balkáni fakopáncs témájú kategóriát.

A balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Wilhelm Hemprich és Christian Gottfried Ehrenberg írták le 1833-ban, a Picus nembe Picus syriacus néven.^[3]

Alfajai

Dendrocopos syriacus milleri Zarudny, 1909
Dendrocopos syriacus syriacus (Hemprich & Ehrenberg, 1833)
Dendrocopos syriacus transcaucasicus Buturlin, 1910^[2]

Előfordulása

Közép-Európában, a Balkán-félszigeten, Kis-Ázsiában, a Fekete-tenger környékén és a Közel-Keleten fészkel.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők és esőerdők, valamint ültetvények, szántóföldek és városi régiók. Állandó, de kóborol.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő, állandó és gyakori faj. Fészkelő-állománya 21 000-42 000 párra tehető (2000-2012).^[5]

Megjelenése

Testhossza 22–23 centiméter, szárnyfesztávolsága 24–39 centiméter, testtömege pedig 70–83 gramm.^[5] Feje teteje, nyak és háta fekete, nagy jellegzetes fehér foltokkal. Arcfoltját nem keresztezi fekete sáv. Hasa alja rózsaszínű.

Életmódja

Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő rovarokkal, lárvákkal és pókokkal táplálkozik, de növényi részeket és gyümölcsöket is fogyaszt.^[5]

Szaporodása

Magányos fészkelő. Kultúrterületeken, parkokban, gyümölcsösökben, út menti fasorokban fészkel. Puha, vagy korhadó fába, saját maga által vájt, odú csupasz aljzatára rakja 4-7 tojását, melyen 12-13 apig kotlik. A fiókái fészeklakók, 17-24 napos korukban repülnek ki.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.^[5]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
↑ ^a ^b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
↑ ^a ^b ^c ^d Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2020. október 24.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. október 24.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 24.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 24.)

[E-3] Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 24.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)

[F-5] Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2020. október 24.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]