Groovy
Groovy | |
Paradigma | objektumorientált |
Jellemző kiterjesztés |
|
Megjelent | 2003 |
Tervező | James Strachan |
Fejlesztő | Guillaume Laforge és sokan mások, akik a JCP keretében részt vettek a JSR-241 szabvány megalkotásában |
Utolsó kiadás | 2.2 (2013-11-19) |
Típusosság | erősen típusos |
Hatással volt rá | Java, Python, Ruby, Perl, Smalltalk, Objective-C |
Befolyásolt nyelvek | GSP - Grails Server Pages |
Operációs rendszer | platformfüggetlen (JVM) |
Licenc | Apache Licenc v2.0 |
Weboldal |
A Groovy egy objektumorientált programozási nyelv a Java platformhoz. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a Python, a Ruby, a Perl és a Smalltalk.[1]
A Groovy szintaxisa Java-szerű, a blokkok határait kapcsos zárójelek jelzik. A Java-kód általában szintaktikailag helyes Groovy-ban is. Dinamikusan fordul Java bájtkóddá és együtt tud működni lefordított Java-kóddal és csomagolt Java programkönyvtárakkal is.[2]
Történet
[szerkesztés]James Strachan először 2003 augusztusában tett említést a blogján a Groovy fejlesztéséről.[3] Több verzió is kijött 2004 és 2006 között. Amikor elkezdődött a szabványosítás a JCP kereteiben, akkor megváltozott a verziószámozás és 2007. január 2-án (kedden) megszületett az „1.0” verzió. Ezt követően több bétát és release-jelöltet is kiadtak 1.1 verziószámmal, majd 2007. december 7-én befejezték az 1.1 verziót és rögtön át is nevezték 1.5-nek, mert már nagyon sok változást tartalmazott az 1.0-hoz képest.
2009 év elején publikálták az 1.6 verziót[4] , majd nyáron Strachan a következőt írta a blogjában
„Őszintén mondhatom, hogy ha 2003-ban valaki megmutatta volna nekem Martin Odersky, Lex Spoon és Bill Venners Programming in Scala című könyvét, akkor valószínűleg soha nem alkotom meg a Groovy-t.”[5]
Még ugyanazon a nyáron kijött az 1.7 verzió is.[6]
Jellemzők
[szerkesztés]Ránézésre a Groovy hasonlít a Javára. Nem az összes, de sok .java fájl egyszerűen átnevezhető .groovy fájllá és működni fog Groovy kódként. Vannak azonban kivételek, tehát nem mondható el, hogy a Groovy nyelv a Java nyelv kiterjesztése. Elmondható viszont, hogy a Groovy nyelv bír olyan tulajdonságokkal, amik a Javából hiányoznak.
A két nyelv hasonlósága miatt Java-programozók elég könnyen meg tudják tanulni a Groovy nyelvet, mert a Java szintaxisból kiindulva fokozatosan szokhatnak hozzá a Groovy specialitásaihoz.[7]
A Java nyelvből hiányzó, de a Groovy nyelvben meglévő tulajdonságok között szerepel a statikus és a dinamikus típusolás (a def kulcsszóval), a closure-ök, az operátor túlterhelés, a natív szintaxis a listáknál és az asszociatív tömböknél, a reguláris kifejezések natív támogatása, a polimorf iterációk, a stringekbe ágyazott kifejezések, a helper metódusok és a biztonságos navigációs operátor (?.), ami automatikusan ellenőrzi, hogy a változó nem null értékű-e (például variable?.method() vagy variable?.field).[8]
A Groovy megengedi egyes elemek elhagyását, amik a Javában kötelezőek, így a Groovy kód tömörebb tud lenni.[9] A Groovy szintaxisa gyakran tömörebb, mint a Javáé. Például egy iteráció a Standard Java 5 verziótól ilyen:
for (String it : stringArray)
if (it.contains("tehén"))
System.out.println(it);
Groovy-ban ugyanez így is kifejezhető:
stringArray.findAll{it.contains("tehén")}.each{println it}
A Groovy beépített DOM szintaxissal támogat több jelölőnyelvet, például az XML-t és a HTML-t. Ez a feature lehetővé teszi különböző heterogén adatok definiálását és manipulálását egységes és tömör szintaxissal.[forrás?]
A Java nyelvtől eltérően a Groovy forráskód futtatható interpretált (tehát nem kompilált) szkriptnyelvként, ha tartalmaz osztálydefiníción kívüli kódot vagy ha egy osztálydefiníció tartalmaz main metódust vagy implementálja a Runnable vagy a GroovyTestCase interface-ek egyikét.
Eltérően a Ruby nyelvtől, a Groovy szkriptek a Perl nyelvhez hasonlóan teljes mértékben parse-olódnak és lefordulnak a futtatás előtt. (Ezt a futtató környezet „rejtve” teszi és a lefordított változatot nem menti el a folyamat során.)[10]
A GroovyBeans a JavaBeans Groovy-féle változata. A Groovy implicit módon generálja getter és a setter metódusokat. Például a következő kódban implicit generálódnak a setColor(String color) és a getColor() metódusok; és az utolsó két sor, amely látszólag közvetlenül manipulálja az adatmezőt, tulajdonképpen a megfelelő metódusokat hívja meg.[11]
class AGroovyBean {
String color
}
def myGroovyBean = new AGroovyBean()
myGroovyBean.setColor('babarózsaszín')
assert myGroovyBean.getColor() == 'babarózsaszín'
myGroovyBean.color = 'türoszi bíbor'
assert myGroovyBean.color == 'türoszi bíbor'
A listák és az asszociatív tömbök kezelésére a Groovy-ban egyszerű és konzisztens szintaxis van. A Java szintaxishoz képest mindenképp.[12]
def movieList = ['Dersu Uzala', 'Ran', 'Seven Samurai'] // deklarál egy (tömbnek tűnő) listát
assert movieList[2] == 'Seven Samurai'
movieList[3] = 'Casablanca' // hozzáad egy elemet a listához
assert movieList.size() == 4
def monthMap = [ 'January' : 31, 'February' : 28, 'March' : 31 ] // deklarál egy asszociatív tömböt
assert monthMap['March'] == 31
monthMap['April'] = 30 // hozzáad egy kulcs-érték párt az asszociatív tömbhöz
assert monthMap.size() == 4
IDE támogatottság
[szerkesztés]- NetBeans a 6.5 verzió óta
- TextMate[13]
- Eclipse (plugin segítségével)[14]
- IntelliJ IDEA (Jet Groovy Plugin segítségével)[15]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A nyelv definíciója, a JSR 241 dokumentum. jcp.org. (Hozzáférés: 2010. április 3.)
- ↑ Kenneth Barclay, John Savage. Groovy Programming - An Introduction to Java Develpopers. Elsevier. ISBN 978-0-12-372507-3. Hozzáférés ideje: 2010. április 3.
- ↑ Groovy - the birth of a new dynamic language for the Java platform, 2003. augusztus 29. [2007. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
- ↑ Guillaume LaForge: What's New in Groovy 1.6, 2009. február 27. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
- ↑ Scala as the long term replacement for java/javac?, 2009. július 6. (Hozzáférés: 2009. december 29.)
- ↑ Guillaume LaForge: Groovy 1.7 release notes - Page History, 2009. július 31. [2012. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 30.)
- ↑ Q & A with Ed Povazan on Groovy, Dynamic Languages for Java, the State-of-the Eclipse Groovy Plugin and More (Part I)
- ↑ Groovy - Differences from Java. [2009. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 17.)
- ↑ König 2007, pg. 32
- ↑ König 2007, pp. 37-8
- ↑ König 2007, pp. 38-9
- ↑ König 2007, pp. 41-3
- ↑ https://web.archive.org/web/20100410044241/http://groovy.codehaus.org/TextMate
- ↑ update site: https://web.archive.org/web/20091126004845/http://dist.codehaus.org/groovy/distributions/update/
- ↑ IntelliJ IDEA :: Smart Groovy IDE with Groovy-Java compiler for Groovy scripts, Groovy Swingbuilder, Groovy server pages with ER diagram for productive Groovy programming, plus Groovy on Grails, available via Groovy plugin. jetbrains.com. [2008. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 29.)
Irodalom
[szerkesztés]- König, Dierk, Andrew Glover, Paul King, Guillaume Laforge and Jon Skeet. Groovy in Action. Manning (2006). ISBN 1-932394-84-2
- Barclay, Kenneth, John Savage. Groovy Programming: An Introduction for Java Developers. ISBN 978-0-12-372507-3. Hozzáférés ideje: 2010. április 3.
- Davis, Scott. Groovy Recipes: Greasing the Wheels of Java. ISBN 978-0978739294
- Subramaniam, Venkat. Programming Groovy: Dynamic Productivity for the Java Developer. ISBN 978-1934356098
További információk
[szerkesztés]- A nyelv hivatalos weboldala
- Groovy for the Office
- Groovy Zone - DZone Groovy news aggregator
- About Groovy - About Groovy & news
- Groovy articles directory
- Interview with Guillaume Laforge about Groovy, from QCon London 2007
- Interview with Guillaume Laforge and Graeme Rocher about Groovy and Grails, from SpringOne New Orleans 2009