Demjén István (lelkész)
| Demjén István | |
| Született | 1888. január 9. Budapest |
| Elhunyt | 1962. augusztus 6. Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | lelkész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Demjén István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Demjén István, teljes nevén: Demjén István Lajos Imre (Budapest, 1888. január 9.[1] – Budapest, 1962. augusztus 6.)[2] református lelkész.
Élete
[szerkesztés]Demjén Sándor postatiszt és Molnár Ilona fiaként született.[1] Három és fél éven keresztül szolgált a harctéren az első világháborúban, részint a fronton, részint pedig kórházakban. Később pedig a bánáti Kevevárán volt lelkész, innen a szerbek űzték el. Ekkor került Budafokra, 1922. július 16-án lett a budafoki református gyülekezet lelkipásztora. Ezt a tisztséget addig Murányi János töltötte be, aki 1921 februárjában Amerikába távozott.
Demjén István volt a budafoki református templom építésének kezdeményezője és fő szervezője. 1926-ra megduplázta a református hívek számát kb. 3000-re. A gyülekezet 1924 tavaszán indította el a gyűjtést a templomépítésre. Szerény lelkészi fizetéséből Demjén István egymillió koronás adományt tett, Madary Lajos főgondnok pedig ötszázezer koronát ajánlott fel. 1926. augusztus 14-én tették le a templom alapkövét, 1927. október 2-án került sor a Ravasz László általi ünnepélyes felszentelésre.[3]
Demjén István munkásságának köszönhetően a budafoki templom építésével egy időben Kelenvölgyben gyülekezeti ház, Nagytétényben és Albertfalván imaházak épültek.
Lelkészi feladatain túlmenően 1922-ben megalapította a 241. sz. Bethlen Gábor cserkészcsapatot, melyet a Rákosi-rendszer betiltott. Ez csak a rendszerváltás után indulhatott újra. Ebben a csapatban szerezte többek között Dávid Géza kajak-kenu mesteredző is az első vízi élményeket. Demjén István diakonissza állást szervezett a szegény családok támogatására, valamint balatoni telkeket vásárolt és nyaranta gyermekeket táboroztatott. Személyesen vállalta el a teljesen árva gyermekek gyámságát, megszervezte a magatehetetlen öregek napi ellátását is. A lelkész közreműködése és ajánlólevelei révén sokan jutottak álláshoz pl. a Csonka János Gépgyárban és a GAMMA üzemeiben.
1925-ben gyülekezeti lapot indított Egyházi Híradó címmel, ez később Református Híradó néven országos újsággá vált.[4] A kormány kényszernyugdíjazta 1952-ben, majd Örkénybe telepítették ki, ahol fia református lelkészként tevékenykedett. 1962-ben hunyt el Budapesten. Felesége Bod Irén volt, akivel Dálnokon házasodott 1912-ben.[2]
Emlékezete
[szerkesztés]- Budafokon utcát neveztek el róla.
- 2012. augusztus 31-én felvette a nevét a Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Budapest-Kálvin téri református egyházközség keresztelési anyakönyve 44/1888.
- ↑ a b Budapest VII. kerületi állami halotti anyakönyv 1416/1962.
- ↑ 80 éves a Budafoki Református templom. [2008. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 22.)
- ↑ Archivált másolat. [2009. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 22.)
Források
[szerkesztés]- http://bfokref.zsoltar.hu/TORTENET/demjen_eletrajz.html
- http://www.cylex-tudakozo.hu/ceg-info/budafoki-reform%C3%A1tus-egyh%C3%A1zk%C3%B6zs%C3%A9g-98227.html
- Magyar Életrajzi Index
- http://rozsakertiskola.hu/
Irodalom
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001.
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
