Kapushangya
|
Ez az ízeltlábúakról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Colobopsis saundersi minor dolgozó
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Típusfaj | ||||||||||||||||||||||||||||||
| közönséges kapushangya (Colobopsis truncata)'' Spinola, 1808 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||||||||||||||
|
szövegben | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kapushangya témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kapushangya témájú kategóriát. |
A kapushangya (Colobopsis) a vöröshangyaformák (Formicinae) alcsaládjában a lóhangyarokonúak (Camponotini) nemzetség egyik neme.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]Magyarországon egy faja él. Ez a típusfaj, a közönséges kapushangya (Colobopsis truncata).
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]Kis termetűek, a királynő se éri el az 1 cm-t.
Major dolgozói annyira különböznek a minoroktól, hogy sokáig külön faj képviselőinek gondolták őket. A major dolgozók feje henger alakú, elöl lapított (jóval hosszabb és szélesebb, mint minoroké), a színe pedig olyan, mint a boly lakhelyéül választott fa kérgéé — mi több, mintázata is hasonlít ahhoz. A királynő feje a major dolgozókéhoz hasonlít. A major dolgozók a királynővel összevethető méretűek.
Életmódja, élőhelye
[szerkesztés]Ragadozó (más rovarokat zsákmányol), de a mézet sem veti meg.[1]
Egykirálynős (monogyn) bolyai eleinte annyira kis létszámúak, hogy valamely keményfa elszáradt gallyacskájában vagy akár gubacsban is elférnek (Tartally). A fészket később is a leggyakrabban keményfába rágják. Fontos ismérvük, hogy a fészeknek egyetlen kijárata van. Ez a nyílás kör alakú és akkora, hogy a major dolgozó feje pontosan beleillik és védőszínének köszönhetően nemcsak elzárja, de el is rejti a bejáratot. Szabó-Patay József megfigyelései szerint az élő kapu csak akkor húzódik hátra, ha egy minor dolgozó csápjával megkopogtatja a kapus fejét. A belülről érkező hangyák a kapus potrohát kopogtatják meg.[2]
A királynő azért a major dolgozókhoz hasonlít, mert a boly alapítása utáni időszakban (amikor még nem fejlődtek ki az első dolgozók) ő maga zárja el fejével a bejáratot.
Fajai
[szerkesztés]A
[szerkesztés]- Colobopsis abdita
- Colobopsis anderseni
- Colobopsis annetteae
- Colobopsis aruensis
- Colobopsis aurata
- Colobopsis aurelianus
B
[szerkesztés]
C
[szerkesztés]- Colobopsis calva
- Colobopsis camelus
- Colobopsis cerberula
- Colobopsis ceylonica
- Colobopsis clerodendri
- Colobopsis conica
- Colobopsis conithorax
- Colobopsis corallina
- Colobopsis cotesii
- Colobopsis cristata
- Colobopsis culmicola
- Colobopsis custodula
- Colobopsis cylindrica
D
[szerkesztés]E
[szerkesztés]
F
[szerkesztés]G
[szerkesztés]H
[szerkesztés]
I
[szerkesztés]K
[szerkesztés]
L
[szerkesztés]- Colobopsis laminata
- Colobopsis laotsei
- Colobopsis lauensis
- Colobopsis leonardi
- Colobopsis levuana
- Colobopsis loa
- Colobopsis longi
M
[szerkesztés]- Colobopsis maafui
- Colobopsis macarangae
- Colobopsis macrocephala
- Colobopsis manni
- Colobopsis markli
- Colobopsis mathildeae
- Colobopsis mississippiensis
- Colobopsis mutilata
N
[szerkesztés]
O
[szerkesztés]
P
[szerkesztés]- Colobopsis papago
- Colobopsis perneser
- Colobopsis phragmaticola
- Colobopsis politae
- Colobopsis polynesica
- Colobopsis pylartes
- Colobopsis pylora
Q
[szerkesztés]
R
[szerkesztés]
S
[szerkesztés]- Colobopsis sadina
- Colobopsis saginata
- Colobopsis sanguinifrons
- Colobopsis saundersi
- Colobopsis schmeltzi
- Colobopsis schmitzi
- Colobopsis severini
- Colobopsis shohki
- Colobopsis smithiana
- Colobopsis sommeri
- Colobopsis stricta
T
[szerkesztés]
U
[szerkesztés]
V
[szerkesztés]
W
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ hangyafarm: Colobopsis truncata
- ↑ Brehm Alfréd: Az állatok világa I–XIX. Klebelsberg Kuno bevezetésével. Szerkesztette: Leidenfrost Gyula, Dr. Éhik Gyula, Steche Ottó, Dr. Gelei József. Fordította: Dr. Bartucz Lajos, Dr. Vasvári Miklós, Dr. Wagner János. Átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új kiadás. Christensen és Társa Gutenberg Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1929–1933. → reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1992–1998, ISBN 963-776-522-0
Források
[szerkesztés]- Csathó et al.: Csathó András István, Gallé László, Lőrinczi Gábor, Tartally András, Báthori Ferenc, Kovács Éva, Maák István, Markó Bálint, Módra Gábor, Nagy Csaba, Somogyi Anna Ágnes, Csősz Sándor: A hazánkban előforduló és az ismertebb külföldi hangyafajok magyar nevei (Hymenoptera: Formicidae). Állattani Közlemények 106. é. 1-2. szám, 1–56. old.
- Foitzik–Fritsche: Susanne Foitzik, Olaf Fritsche: Hangyák. Világbirodalom a lábunk alatt. Rohwolt, Hamburg, 2019. Magyarul: Park Kiadó, 2021. ISBN 978-963-355-717-4. 307 old.