[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

Nagy Sándor (hegymászó)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy Sándor
Született1950. július 30.
Budapest
Foglalkozásagépészmérnök, egyetemi docens
SablonWikidataSegítség

Nagy Sándor (Budapest, 1950. július 30.– ), magyar hegymászó, sportvezető, gépészmérnök, egyetemi oktató. Hegymászóként több olyan magashegységi expedíció tagja volt, amely magyar részről elsőként jutott fel a kiszemelt hegycsúcsra.

Élete

[szerkesztés]

Gépészmérnöki diplomát szerzett, majd a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Műszaki Tanszékének oktatója lett, ahol mezőgazdasági géptant és ahhoz kapcsolódó egyéb tantárgyakat tanít, korábban egyetemi adjunktusként, majd docensként.

Hegymászóként

[szerkesztés]

Fiatalon kezdett a hegymászás iránt érdeklődni, első komolyabb hegymászó tapasztalatait az 1970-es években a Szovjetunióban szerezte.

Első jelentősebbnek mondható hegymászó eredménye volt, hogy 1984-ben megmászta az Andokban található, 6962 méteres Aconcaguát.

1987 őszén tagja, sőt vezetője volt az első olyan magyar expedíciónak, amelynek célja nyolcezer méter feletti hegycsúcs, a Himalájában található, 8046 méteres Shisha Pangma meghódítása volt (ez volt egyben a harmadik magyar Himalája-expedíció). Ozsváth Attilával elsőként jutott fel a csúcsra, október 1-jén, őket egy héttel később még négy magyar hegymászó (Balaton Zoltán, Csíkos József, Várkonyi László és Vörös László) követte.

1988 nyarán ahhoz a hegymászó csapathoz csatlakozott, amely magyar részről elsőként vette célba az alaszkai Mount McKinley megmászását. A 6194 méter magas fő csúcsra június 11-én három másik magyar mászó ért el, ő szűk egy hónappal később, július 8-án jutott fel a hegy déli csúcsára, Hirt Károly, Szendrő Szabolcs és Tóth Csaba társaságában.

1990 őszén újabb magyar magashegységi expedíció szerveződött a részvételével és vezetésével, a 8201 méter magas himalájai Cso-Oju (Cho-Oyu) első magyar megmászására. A csúcsot október 4-én érte el az expedíció első három tagja, 7-én négy újabb magyar járt a hegyen, ő pedig másnap, október 8-án jutott fel, szintén Szendrő Szabolccsal és Decsi Istvánnal.

Következő magashegyi expedíciójának célja a Tien-sanban magasodó Győzelem-csúcs leküzdése volt, az ötfős magyar csapat (rajta kívül Erőss Zsolt, Hargitai Szabolcs, Hámori István és Hirt Károly) 1991. augusztus 12-én érte el a 7429 méteres magaslatot.

Másfél évvel később, 1993. január 5-én az afrikai Rwenzori-hegység második legmagasabb csúcsának számító, 5091 méteres Alexandra-csúcsot mászta meg Bradács Ágnessel és Straub Józseffel. Másnap a közelben található, az előbbinél 18 méterrel magasabb Margherita-csúcsot is megmászta az expedíció húsz magyar tagja, köztük ő maga is, ennek a hegynek ez volt az első magyar megmászása.

1993 nyarán a Pamírban emelkedő, 7134 méteres Ibn Szína-csúcs (korábbi nevén Lenin-csúcs) megmászására szerveződött expedíció, a csúcsra való feljutás vele együtt kilenc magyar mászónak sikerült.

1996-ban ő vezette az első magyar Mount Everest-expedíciót, amely sajnálatosan tragikus véget ért (az expedíció 16 tagja közül egy osztrák mászó a 8300 méteren lévő táborban életét vesztette), így csúcstámadás nélkül fejeződött be.

Több mint 50 évesen úgy készült, hogy ő lesz a legidősebb tagja a Magyar Millenniumi Mount Everest Expedíciónak, mely 2001-ben újból a Mount Everest megmászására szerveződött. A szervezésben még részt vett, de indulás előtt az aktív részvételt már lemondta. Az expedíció ezúttal is tragikus véget ért: az egyik tag, Gárdos Sándor a társaitól elszakadva eltévedt és szakadékba zuhant.[1]

Szervezeti tagságai

[szerkesztés]

Alapító elnöke volt a hivatalosan 1987. november 21-én megalakult Magyar Hegymászó Klubnak. A klub ebben a szervezeti formában 2000 novemberéig állt fent, amikor a magyar hegymászó egyesületek úgy döntöttek, hogy a jövőt szövetségben képzelik el; a 16 egyesület által 2000. december 7-én életre hívott Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke továbbra is dr. Nagy Sándor maradt, egyben tagja lett a Magyar Természetbarát Szövetség elnökségének is.

Elismerései

[szerkesztés]
  • 1987 novemberében, a Shisha Pangma megmászása után megkapta a Sport érdemérem arany fokozatát.

Források

[szerkesztés]
  1. Álomból rémálom. hetek.hu, 2001. október 26. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 19.)

További információk

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda a magyar sportéletben? Szekszárd, 1994.