[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

Szikipacsirta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szikipacsirta
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Pacsirtafélék (Alaudidae)
Nem: Calandrella
Faj: C. brachydactyla
Tudományos név
Calandrella brachydactyla
(Leisler, 1814)
Elterjedés
A szikipacsirta elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely
A szikipacsirta elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szikipacsirta témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szikipacsirta témájú médiaállományokat és Szikipacsirta témájú kategóriát.

A szikipacsirta (Calandrella brachydactyla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Johann Philipp Achilles Leisler német zoológus és ornitológus írta le 1814-ben, az Alauda nembe Alauda brachydactila néven.[3]

Alfajai

[szerkesztés]

Előfordulása

[szerkesztés]

Dél-Európában, Észak-Afrikában, Törökországban, Ázsia mérsékelt övi területein, valamint Oroszország déli részétől egészen Mongóliáig fészkel. Kelet-Európában ritka.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól szeptemberig tartózkodik itt. Becsült állománynagysága 6-20 párra tehető (2000-2012).[5] A hazai állomány külön alfajt alkot (Horváth 1956), amit egyes rendszerzők vitatnak.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossz 13-14 centiméter, szárnyfesztávolság 25-30 centiméter, testtömeg 20-26 gramm.[5] Éneke verébcsiripelés-szerű, de annál sokkal gyorsabb és magasabb hangokból áll.

Életmódja

[szerkesztés]

Rovarokkal, pókokkal és csigákkal táplálkozik, valamint főleg télen magvakat is fogyaszt.[5]

Szaporodása

[szerkesztés]

A talajra készíti el fészkét, fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 13 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje még 12-13 nap.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint forint.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  3. a b Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]