Popovits Zoltán
Popovits Zoltán | |
2006-ban | |
Született | 1940. március 17. (84 éves)[1][2] Eger |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar, finn, amerikai[3] |
Házastársa | Hibay Éva |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Popovits Zoltán aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Popovits Zoltán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Popovits Zoltán (Eger, 1940. március 17. –) magyar-finn-amerikai szobrászművész, ékszertervező, a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tiszteletbeli doktora (2007).
Az ő nevéhez fűződik az 1956-os forradalom egyik legkorábbi emlékművének megalkotása, amelyet 1968-ban állítottak fel Denver belvárosában, a ”Magyar Szabadság Parkban”[4][5]
Az 1940-es évek végén szüleivel kényszeremigrált Magyarországról. Németországban, Ausztráliában majd az Amerikai Egyesült Államokban élt, végül Finnországban lelt otthonra, ahol a Lapponia Jewelry ékszertervezőjeként világhírnévre tett szert. Az 1990-es évek közepén újra útnak indult és ezúttal szülővárosában, Egerben telepedett le. Élete összekapcsolódott a vándorlással, az újhoz, a gyorsan változóhoz való alkalmazkodással, a világ sokrétűségének befogadásával, a mindig aktív kíváncsi jelenlét állapotával. Popovits Zoltán munkáinak legfontosabb jellemzője, hogy nyelve egyetemes. Nem kötődik stílusokhoz, trendekhez, művészete egy külön öntörvényű világ, amelyet a természettel való kapcsolatából merít, új vizuális értékeket létrehozva.[6][7]
Életútja
[szerkesztés]Kisgyerekként családjával Budapestre költözött, ahol építészmérnök édesapja Popovits István az Oktatásügyi Minisztérium műemlékvédelemmel és a közoktatási intézmények épületeivel foglalkozó főtisztviselője lett. 1944-ben a család csatlakozott a nyugat felé tartó menekültáradathoz. Szentgotthárdnál még reménykedve vártak három hónapot, ám amikor a szovjet csapatok átkeltek a Dunán, elhagyták Magyarországot. Előbb Ausztriába mentek, majd Nyugat-Németországban, Murnauban telepedtek le. Az apa itt, az amerikai hadsereg alkalmazásában dolgozott mérnökként. Négy év múlva innen is továbbmentek, a Föld túlsó felére, Ausztráliába, ahol öt évet töltöttek. Popovits Zoltán 14 éves volt, amikor egy újabb kontinensre, Amerikába vándoroltak tovább. Itt az USA-ban végezte egyetemi tanulmányait. Repülőgéptervezést, majd építészetet tanult, végül szobrászként diplomázott a Kansas City Art Institute-ban 1965-ben.
Ezután két évre szóló Fullbright-ösztöndíjjal a Finn Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Ám az ösztöndíj lejárta után sem tért vissza Amerikába. Letelepedett Finnországban. A porkkalai félszigeten talált magának otthont és műtermet. Erdő közepén, tenger partján, mégis közel Helsinkihez, a kulturális hatásokhoz. A félreeső lakóhely csendje és nyugalma rendkívül jó keretet biztosított a nyugodt alkotáshoz.[8][9] Első önálló kiállítása Finnországban Nostalgia címmel 1966 decemberében nyílt meg. A következő majd 50 évben szobrászként és ékszertervezőként dolgozott. 1969-1971 között az Arabia Porcelángyár tervezője, 1975-től pedig a Lapponia Jewelry megbecsült ékszertervezője lett.[10] Sokáig úgy tekintettek rá, mint „idegen madárra”. Ám ez őt egyáltalán nem zavarta. Önnön belső indíttatására hallgatva munkálkodott. Érezte, jó úton halad. Csaknem két évtizede dolgozott már Finnországban, túl volt egy sor egyéni és csoportos kiállításon, amikor alkotói súlyának megfelelően kezdték értékelni őt, és a Finn Szobrászok Szövetsége tagjai közé választotta. Néhány éven belül a finn képzőművészet és iparművészet meghatározó egyéniségei közé emelkedett. Az 1980-as évek végén Finnország egyik legelismertebb szobrászművészének tekintették.[11][12]
Az 1990-es években öt esztendeig a szobrászszövetség alelnöki és a Finn Művészek Érdekvédelmi Szövetségének elnöki tisztjét töltötte be. 1990-ben visszakapta magyar állampolgárságát. Egy évtizeden át az esztendő egy részét Magyarországon, másik részét, Finnországban töltötte, míg végül 1995-ben feleségével, Hibay Éva fuvolaművésszel együtt hazatért szülővárosába, és Eger környékén Szarvaskőn telepedtek le. Még ebben az évben rendezte meg az első önálló magyarországi kiállítását, a győri RAS (Regionális Alternatív Stúdió) galériahajón. Tíz év után ismét költözött. Néhány évig Csopakon alkotott, majd visszatért második hazájába Finnországba. A világutazó világpolgár, aki mindig úgy érezte, hogy a Föld bármely pontján meg tudja teremteni alkotói tevékenysége feltételeit, 2013-ban ismét visszatért oda, ahonnan ötéves korában elindult.[11] Popovits Zoltán legszimbolikusabb alkotása az a kőből készült bőrönd, (Emigráció – 1992) amely leginkább jellemző életére. A Magyarországot gyermekkorában elhagyni kényszerült művész egész életútja vándorlás volt annak ellenére, hogy több mint négy évtizedet töltött Finnországban, ahol az egyik legismertebb szobrász és ékszertervező.[13] Élete összekapcsolódott a vándorlással, az újhoz, a gyorsan változóhoz való alkalmazkodással, a világ sokrétűségének befogadásával, értékként való értékelésével, a mindig aktív kíváncsi jelenlét állapotával, filozófiai mélységek megközelítésével.[14]
Popovits Zoltánt 2013. augusztus 20. alkalmából a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki, sajátos, sokoldalú művészeti munkássága elismeréseként, a formatervezés és képzőművészet terén Finnországban elért kiemelkedő teljesítményéért. Művészetét és sajátos formavilágát magyar származása, fiatalkori észak-amerikai benyomásai és a finnországi, skandináv hatások együtt alakították. Munkásságát nemzetközileg ismerik és nagyra becsülik. Az utóbbi évtizedekben kiállításai hangsúlyosan a magyar kulturális jelenlétet képviselték Finnországban.[5][15]
Művészete
[szerkesztés]Popovits Zoltán művészetében nyomon követhetők a különböző képző- és iparművészeti hatások, az építészeti és formatervezési momentumok, a műtárgy és a design fogalmi összekapcsolása, saját nyelvén való megjelenítése. Anyagválasztása és az anyagok ütköztetése elsőre bizarr, furcsa helyzetet teremt. Műveire jellemző a bipolaritás, a kétsarkúság. Kettősségüket az adja, hogy (akár egy műtárgyon belül) konfrontálódnak a szélsőségek: puhaság és keménység, monumentalitás és miniatürizálás, költőiség és hétköznapiság, organikus és architektonikus, női és férfi karakter, stb. Popovits egyrészről vizuálisan „átad” a nézőnek egy tárgy-szobrot, másrészről viszont szinte megköveteli, hogy asszociációink által bontsuk ki a művét és próbáljunk belépni annak erőterébe.
Plasztikai alkotásai anyagukat, formájukat és gondolatiságukat tekintve a közép-európai művészettől eltérőek, az északi tárgykultúra egyszerűsége és természet közelisége érződik bennük. Alkotásai gyakran bonyolult filozófiai tartalmú, áttételes jelentéssel bíró elegáns formájú tárgyak. Formagazdagság és tömör, jelszerű megjelenítés jellemzi őket. Popovits Zoltán szobrai különböző stílusirányzatok – a kezdeti kissé amerikaias Pop-artot a szürreális, a konceptuális és a posztmodern látásmód követi – vonzásában születtek. A fa és a kő szobrainak fő anyaga. E kétféle tapintású, textúrájú matéria asszociációkat keltő egyszerű, lecsupaszított formákban jelenik meg. Popovits Zoltán szobrászatát az ambivalencia jellemzi, mindennek többes értelme van, vonzza a látszólagos ellentétek szintézise: az egyszerű és a bonyolult, a vonzó és a félelmetes, a mindennapi és a csodálatos, a pillanatnyi és az örökkévaló. Paradoxonokat. ellentétes gondolati, formai elemeket ötvöz szobraiban. Szobrászi munkásságával párhuzamos ékszertervezői tevékenysége. Szobor-ékszerei az erdei sétáin gyűjtött tárgyakból, töredékeiből épülő, természetből kiinduló egyedi alkotások. Gyakran kapcsol össze különböző anyagokat: ezüstöt ébenfával, aranyat tűzopállal és onixszal. Különleges ékszerei a kövek amorf alakzatait és a természetben talált tárgyak organikus formáit ötvözik.[16]
Célja mindig is az volt, hogy a műtárgy ne legyen szokványos, mert nem az a dolga, hogy felismerhető, egyből „azonosítható”, dekódolható legyen, hanem az, hogy felfedezőútra vigyen. Nem emlékeztetni akar valamire, hanem inkább felidézni valami ősit. Nem kényelmet kínál, hanem feszültséget.
„Arra törekszem, hogy a szobor a nézőre egyszerre vonzón és taszítón hasson. A téma lehet félelmetes, de a forma és az anyag szépsége a megközelítésre csábít. Ugyanígy, ha a téma magával ragadó, az anyag a taszító. Íly módon a megoldhatatlan ellentétek fenntartják a mű belső feszültségét.”
– Popovits Zoltán[17]
Popovits számtalan anyaggal dolgozott: fenyőfa, tölgy, alma, kőris, nyír, éger, szil, juhar, nyárfa, ébenfa, papír, textil, homok, kagyló, gránit, márvány, vas, acél, ólom, bronz, ezüst, üveg, műanyag, terrakotta, kerámia stb.[14] Műveit vizsgálva azt is regisztrálhatjuk, hogy a változatos anyaghasználat, az anyagok ötvözése, a formateremtés gazdagsága, a korszakonkénti hangnemváltozás, a stílusmódosulások ellenére is egy egységes gondolatvilág által integrált szobrászattal szembesülhetünk, amelynek lényegi sajátossága a tömörség, az egyszerűség, az áttekinthető tömegalakítás, és ezzel szoros összefüggésben a jelszerű fogalmazás.[13] A ház, a kapu, a fal, a hajó, az asztal, a fal, a bábszerű emberalak, az emberi fejforma illetve arc visszatérő motívumai Popovits művészetének. Az általa újraformált fogalmi-tárgyi megtestesítés, a múltra visszautaló, a hagyományba ágyazódó, de a jelen jelenségeire és folyamataira is érvényes, szobrászi mondandó megfogalmazásának szűkszavú közege. Részletezéstől mentes, sallangjaitól megfosztott csaknem minden Popovits szobor, és ez mind formai, mind gondolati értelemben érvényes. A csupasz fogalmak nemesen egyszerű szobrászata ez.[18][17]
Munkássága
[szerkesztés]- Korai alkotószakaszában, az 1960-as években fontos szerepet játszott a totemisztikus megformálásmód, majd az ezt felváltó amerikai Pop-art, amikor harsány színekkel dekorált kerámiákat készített.[17]
- 1968-ban állították fel Denverben „Az 1956-os magyar felkelés emlékére” feliratú szobrát: halotti lepel alól kirajzolódó férfitestet ábrázoló domborművet, a legkorábbi ’56-os emlékművek egyikét.[4]
- 1969-1971 között az Arabia Porcelángyár tervezője, kerámiái megnemesednek, a hófehér máz, a fekete és bronzszínű eozincsíkok, foltok szürreális hatású "edényszobrokat" díszítenek.
- 1971-es szürrealista- dadaista, neoncső-hajú, hollywoodi Szex-Madonnájában és 1988-as hatalmas, tiszta színekkel festett, geometrikus táblaképeiben még érezni amerikai ízeket, de szobrászata egyre inkább egyfajta sejtelmes, elegáns, északi szürrealizmus felé halad, s egyre nagyobb hangsúlyt kapnak benne a természetes anyagok. Az álmodó és az álom címmel terrakottából, bronzból furcsa madarakat mintáz, ha megfordítjuk őket, lehunyt szemű arccá változnak, Popovits Zoltán egyik gyakran használt, többértelmű jelévé.
- 1973-tól születnek terrakotta "piramisdobozai": gúlafedelű, vörös cseréptartókban hunyt szemű arcok, a szemeket fehér madártoll fedi vagy finomrajzú kagylólenyomat, néhol a doboz – mint régészeti lelet – cserépkezet rejt, ujjai közt apró tengeri kagylóval: piramisformában rejtett utalások az örökkévalóságra, a különös álmokra, s egyfajta tünékeny, Magritte-i szürrealizmusra.
- 1976-os ezüst sakk-készletének ló figuráját egy rigókoponya öntvényéből alakítja ki, ezüstékszer-családját egy kopoltyúcsont formájából indítja. Ékszereit természetben talált tárgyak, gallyak, állatcsontok organikus formáiból építi fel.
- 1988-as Hajója egy helsinki középület hatalmas, világos terében lebeg a mennyezetre függesztve. A halvány farétegekből összecsiszolt, óriási kecses hajóforma alja könnyed hullámvonal: mintha a levegő írná bele a hullámokat, vitorlái fehér-fekete törzsű, karcsú nyírfa fehérre festett ágaik csipkehálójával. Gazdag asszociációs tartalma az élet hajójától a legendák, a különös álmok hajójáig terjed, érzékenyen mintázott, elegáns, filozofikus tartalmú mű.[6]
- 2006-ban felavatják Popovits Zoltán első magyarországi köztéri alkotását, „A Nagy Könyv” című márványból készült térplasztikáját. Az egri önkormányzat pályázatot hirdetett erre a szoborra, melyet végül ő nyert meg. A pályázat és a térplasztika előzményéhez hozzátartozik, hogy 2005-2006 folyamán a Magyar Televízió a BBC hasonló műsorfolyamának mintájára megrendezte A Nagy Könyv című vetélkedőt, ahol különféle fordulókon, szavazásokon azt kellett kideríteni, hogy a magyar olvasók számára melyik a legnépszerűbb, legközismertebb, legkedveltebb szépirodalmiolvasmány. Az adássorozat itthoni adaptációjának fő kezdeményezője, az ötlet magyarországi gazdája és szellemi megvalósítója az azóta tragikusan fiatalon elhunyt Békés Pál volt, aki hosszú éveken át a Magyar Televízió szerkesztője, kiváló író és meseíró. Ezt a rendhagyó televíziós vetélkedést végül Gárdonyi Géza műve, az Egri csillagok nyerte – ezért került sor a szoborpályázat meghirdetésére Egerben, és ezért jött létre ez a térplasztika éppen itt.[19]
- 2008-as ”Védett fa” című alkotásában a természeti környezet jelentette a tartalmi és vizuális kiindulópontot. A gyárkéményre emlékeztető fallal körbevett fiatal kőrisnek csak a lombja látszott: ahol a gyárkémények füstölnek, ott a védett fa lombja zöldült. Az alkotás természetvédelmi és társadalomkritikus olvasata meglehetősen direkt és kissé didaktikus: az ember mindent tönkretesz, ami a körülötte levő természet részét képezi, a védelemhez pedig már nem elég a tiltás, ennél többre van szükség: erős bástyára.[20]
Popovits munkásságában számos olyan alkotás van, amelyek a természetet, vagy az embernek a természethez való viszonyát ábrázolják. Autonóm szobrászata sokoldalú, leleményes és meghökkentő tartalmi mélységekkel felruházottak. Szobrai az anyagszerűség szépségeit érzékeltető, rendkívül precíz kivitelben megmunkált tárgyak.[17]
Művei
[szerkesztés]Köztéri alkotásai
[szerkesztés]- „Hungarian Freedom Monument” (Az 1956-os magyar forradalom emlékére) – 1968, Denver
- "Portti" (Kapu) – 1979, Lutheránus Kongresszus Irodaháza, Helsinki
- "Column" (Oszlop) – 1982, Kongresszusi Palota Bagdad
- "Suihkukaivo" (Forrás) – 1985, Länsi-Pasila tér Helsinki
- "Keidas" (Oázis) – 1985, Forum, Helsinki
- "Suihkukaivo" (Szökőkút) – 1987, Sanomatalo Ház, Helsinki
- "Pursi" (Hajó) – 1988, Uusimaa Önkormányzat, Helsinki
- "Ilma" (Levegő) – 1991, Itäkeskus, Helsinki)
- "Maa" (Föld) – 1991, Itäkeskus, Helsinki
- „A Nagy Könyv” – 2006, Eger
- „Védett fa” – 2008, Public Art, Eger
Szoborműveinek listája (válogatás)
[szerkesztés]
|
|
Művei közgyűjteményekben
[szerkesztés]- Arabian Kerámiamúzeum, Helsinki, 1971
- Ateneum, Helsinki – 1974
- Kerámiamúzeum, Faenza, 1978
- Lahden Művészeti Múzeum, Lahti, 1979
- Iparművészeti Múzeum, Helsinki, 1981, 1986
- Helsinki Városi Művészeti Múzeum, Helsinki, 1983, 1988, 1992
- Amos Anderson Művészeti Múzeum, Helsinki 1985
- Wäinö Aaltosen Múzeum, Turku, 1988
- Kortárs Művészeti Múzeum / Kiasma, Helsinki, 2004
- Rovaniemen-i Művészeti Múzeum, Rovaniemi, 2004
Kiállításai
[szerkesztés]
1960-as évek
1970-es évek
1980-as évek
|
1990-es évek
2000-es évek
2010-es évek
|
Díjak, ösztöndíjak
[szerkesztés]- Fulbright-ösztöndíj (1965-1967)[6]
- Finn állami ösztöndíj (1992-1997)[6]
- Emilia-Romagna Tartomány díja, Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Faenza; Nuutajärvi üvegtervező pályázat, I. díj (1978)
- Hyrylä tér szoborpályázat, I. díj (1987)
- II. Nemzetközi Portrészobrászati Triennálé, Gdańsk, aranyérem (1989)[6]
- A Nagy Könyv szoborpályázat győztese (2006)[21]
- A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2013)[15]
- Pro Agria-díj (2016)[22][23]
Irodalom
[szerkesztés]- Kalin, K.: Mint egy folyó a tájban (Art Aurea – 1987/4.)
- Sarajas-Korte, S.: A fa a finn szobrászatban (Helsinki – 1987)
- Vihanta, U.: Zoltan Popovits (Helsinki – 1987)
- Siltavuori, E.: Modern totemek (Form Function Finland – 1988/2.)
- Móser Z.: A szobor rejtette titok. Popovits Zoltán, a szobrász és ékszerész (Művészet – 1989/3.)
- Siltavuori, E.: Az új ékszer: fény, vágy, mítosz és magány (Form Function Finland – 1990/4.)
- Bell, M. L.: Zoltan Popovits (Helsinki – 1991)
- Ilvas, I.: Utazás Zoltan Popovits világába (Helsinki – 1991)
- Zoltan Popovits – Az első 25 év (Helsinki – 1991)
- Dr. Koós Judith – Ezer év finn ékszerei (Budapest – 1997)
- Napút 7. – Irodalom, művészet, környezet (Masszi Kiadó – 1999)
- Christina Rozsnyai – Popovits Zoltán (Budapest – 2006)
- Wehner Tibor – Furcsa, különös, fájdalmas szépségek – Popovits Zoltán szobrászatáról (Budapest – 2016)
Film
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Popovits Zoltán a Lapponia Jewelry honlapján Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az Amos Anderson Művészeti Múzeum honlapján
- Popovits Zoltán az Art Portálon Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Popovits Zoltán a Köztérképen
- Popovits ékszerek a Lapponia Jewelry honlapján (2003)
- Popovits ékszerek a Jens Richard Berlin online áruház honlapján
- Észrevételek Popovits Zoltán művészetéhez – Timo Valjakka írása
- Riport Popovics Zoltánnal egyik kiállításán (2006) – YouTube video
- Finn kenyérszobor a Néprajzi Múzeumban[halott link]
- Zoltán Popovits exhibition opening (amos – 2016) YouTube video
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Magántulajdonban.
- ↑ 25 különleges ékszer darab, amely kollekció Popovits Zoltán 25 éve tartó munkásságának alkalmából készült.Az onyx faragványokat Dieter Lorenz készítette.
- ↑ Magántulajdonban.
- ↑ A "Surf" mosószergyártónak készített alkotás.
- ↑ Szintén a "Surf" mosószergyártónak készített alkotás.
- ↑ Magántulajdonban.
- ↑ Valójában szerszám, nevezetesen egy üllő.
- ↑ Az Ebro torkolatától a Genuai-öbölig terjedő partvidéken fellépő szárazföldi szél
- ↑ Magántulajdonban.
- ↑ Finn találmányokkal kapcsolatos alkotásokról van szó: KP-31 géppisztoly, rozskenyér, Molotov-koktél, Nokia telefon
- ↑ Popovits Zoltán egyik legparányibb női alakot ábrázoló szobra.Teljes magassága:29 mm.
- ↑ Leginkább Káin átoknak és Káin pecsétjének emlegetik, melyet Istentől kapott azért, mert megölte testvérét és ezáltal elkövette a legnagyobb bűnt, a testvérgyilkosságot.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 076208A5-265F-43BA-A7D9-0353082DF749, 2017. október 9., Zoltan Popovits
- ↑ MEHI – Media Art Database
- ↑ Keidas / Oasis. HAM Helsinki.fi/en. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 7.)
- ↑ a b Colorado
- ↑ a b Balassi
- ↑ a b c d e Artportal
- ↑ Bp.aukció
- ↑ Valjakka
- ↑ a b Helsingin Sanomat
- ↑ Kortárs magyar művészeti lexikon I–III. (szerk. Fitz Péter, Budapest, Enciklopédia Kiadó, 1999–2001) ISBN 963-8477-44-X. Eger.hu. [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 19.)
- ↑ a b Kerékgyártó
- ↑ M-L Bell 1991
- ↑ a b Finland.hu
- ↑ a b Győr.hu
- ↑ a b Magyar Közlöny
- ↑ Rappai Zsuzsa művészettörténész jegyzete. Finn Nagykövetség honlapja. (Hozzáférés: 2014. február 20.)
- ↑ a b c d ZetArt 2016
- ↑ Wehner Tibor író, művészettörténész beszédének részlete, Popovits 1999-es egri kiállításának megnyitóján
- ↑ Köztérkép
- ↑ Városimázs
- ↑ Ami Eger
- ↑ Őket tüntették ki Pro Agria díjjal. Eger Hírek.hu 2016
- ↑ A Magyar Kultúra Napja Egerben. Eger.hu 2016
- ↑ MTV műsor 1989. július 31. hétfő. Blogspot.co.uk
Források
[szerkesztés]- ↑ Artportal: Popovits Zoltán. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.. Artportal.hu.. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Bp.aukció: Popovits Zoltán 1940. Magyar életrajzi lexikon. BudapestAukcio.hu
- ↑ Kerékgyártó: Kerékgyártó István: Odüsszeusz az ezredfordulón. Napkut.hu. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 20.)
- ↑ Győr.hu: Jövő héten nyílik Popovits Zoltán kiállítása. Győr Megyei Jogú Város Honlapja. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ Balassi: Magyar kitüntetések október 23-án. Helsinki Balassi Intézet honlapa[halott link]
- ↑ Magyar Közlöny: A köztársasági elnök 368/2013. (VIII. 21.) KE határozata kitüntetés adományozásáról - KEH ügyszám: VIII-1/04098/2013.. Magyar Közlöny 2013. évi 138. szám. (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
- ↑ Lapponia: Zoltan Popovits (angol nyelven). Lapponia Jewelry honlapja. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Colorado: Elsők közt Amerika közepén – A denveri 56-os emlékpark története (magyar nyelven). Coloradói Magyar Klub honlapja
- ↑ Finland.hu: Popovits Zoltán szobrász, ékszertervező kiállítása Szentendrén. A Finn Nagykövetség honlapja. (Hozzáférés: 2006. március 17.)
- ↑ Helsingin Sanomat: Timo Valjakka: Kuvanveistäjä Zoltán Popovits on materiaalitaikuri, jonka toivat Suomeen valokuvat luonnosta ja arkkitehtuurista (finn nyelven). Helsingin Sanomat.fi
- ↑ Városimázs: Városimáz – vároimázs / Főút térképpel és táblával. varosimaz.blogspot.co.uk. (Hozzáférés: 2008. december 29.)
- ↑ Köztérkép: A Nagy Könyv. Köztérkép.hu
- ↑ Ami Eger: A Nagy Könyv. Minden ami Eger.blogspot.co.uk
- ↑ Valjakka: Timo Valjakka. Részletek egy sokrétű egészből - Észrevételek Popovits Zoltán művészetéhez. Budapest: ZetArt, 5. o. (2006)
- ↑ Koós 1997: Dr. Koós Judith. Új anyagok, merész kísérletek: a kortárs finn ékszerekről. Budapest: Bíró family Nyomdaipari és Kereskedelmi Kft., 150. o. (1997). ISBN 963-8363-69-X
- ↑ M-L Bell 1991: Marja-Liisa Bell, Maija Tanninen -Mattila, Susanna Pettersson. Zoltan Popovits 25 ensimmäistä vuotta. Helsinki: Helsingin kaupungin taidemuseo, 28–36. o. (1991). ISBN 951-8965-09-9
- ↑ ZetArt 2016: Wehner Tibor. Popovits Zoltán válogatott munkái / 1966-2016. Budapest: ZetArt Művészeti és Idegenforgalmi Kft., 7–10. o. (2016). ISBN 978-963-12-6248-3
Érdekességek
[szerkesztés]- „(M)ilyenek a finnek? Archiválva 2016. november 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Zoltán 360! 3D-s szoborfotók az Amos weblapján (2016)
- A művész Lakatlan fészek című szobrának összerakása
- Dyconstructyng Symmetry Zoltan Popovits YouTube video