[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

Rogoz (Máramaros megye)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 A településen világörökségi helyszín található 
Rogoz (Rogoz)
Fatemplom
Fatemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
Rangfalu
KözségközpontMagyarlápos város
Irányítószám435611
SIRUTA-kód106933
Népesség
Népesség1209 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 28′ 05″, k. h. 23° 55′ 44″47.468073°N 23.928969°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 05″, k. h. 23° 55′ 44″47.468073°N 23.928969°E
SablonWikidataSegítség

Rogoz falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Máramaros megyében, Oláhlápos és Magyarlápos között, a Lápos és a Kupsa folyó torkolatánál fekvő település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevét szláv eredetűnek tartják, e szláv nevet a román és a magyar nyelv is átvette. Jelentése káka, sás - mely a Lápos folyó ingoványaiban egykor bőven termett.

Története

[szerkesztés]

A település nevét az oklevelek 1488-ban említették először Rogoz, majd 1594-ben Rhogoz néven.

Rogoz birtokosa kezdetektől fogva a losonci Bánffy család volt, azonban a Losonczyak egyik tagja Losonczy Albert elzálogosította Györgyfalvi Lászlónak.

1553-ban Csicsóvár tartozéka lett.

1584-ben Báthory Zsigmond e Magyarláposhoz tartozó falu lakóit felmentette az adózás alól; szűk, terméketlen területük miatt.

1594-ben már Báthory Zsigmond fejedelem birtokának írták, majd Rákóczi Zsigmondé lett, aki 1607-ben Allya Farkas Küküllő vármegyei főispánnak és nejének Bánffy Margitnak adományozta a cserébe átengedett több más falubeli birtokukért.

1618-ban fejedelmi birtok volt és Szamosújvárhoz tartozott.

A Rogozi Kozma család címere 1643-ból

1630-ban Brandenburgi Katalin e Szamosújvárhoz tartozó birtokot Cserényi Farkasnak adta zálogba, ezt 1631-ben Rákóczi György is megerősítette.

1634-ben Gyulafehérváron I. Rákóczi György Rogozi Kozma Mátyásnak nemességet adott.

1721-ben Rogozt Kollatovics György kapta Offenbányáért a kincstártól pótlásra.

1749-ben Szamosújvár vára volt Rogoz zálogbirtokosa, aki a falut báró Pongrácz Györgynek adta.

1750-ben Pongrácz György unokája Muszlay Gáborné Vay Anna itteni birtokrészét Vay Ádámnak adta el.

1768-ban a kincstár a birtokot a Pongrácz örökösöktől magához váltotta és 1772-ben gróf Mikes Antal özvegyének gróf Haller Zsuzsánnának adta cserébe Offenbányáért. 1772-től birtokosa a Mikes család volt, és még 1898-ban is az ő birtokuk volt.

Rogoznak 1886-ban 1069 lakosa volt, melyből görögkeleti és római katolikus 1062, helvét hitű 2, zsidó 5 személy volt.

1891-ben 1126 lakosából 2 római katolikus, 181 görögkatolikus, 925 görögkeleti, 6 református és 12 izraelita volt.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]