[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

Ritka fémlepke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ritka fémlepke
Ritka fémlepkék párzás közben
Ritka fémlepkék párzás közben
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 2 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Tineina
Altagozat: Sesiina
Öregcsalád: Csüngőlepkeszerűek (Zygaenoidea)
Család: Csüngőlepkefélék (Zygaenidae)
Alcsalád: Fémlepkeformák (Procridinae)
Nemzetség: Procridini
Nem: Adscita
Alnem: Adscita
Faj: A. geryon
Tudományos név
Adscita geryon
(Hübner, 1813)[2]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ritka fémlepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ritka fémlepke témájú kategóriát.

A ritka fémlepke (Adscita geryon) a csüngőlepkefélék (Zygaenidae) családjába tartozó Adscita nem egyik rovarfaja.

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]

A Fekete-tenger környékétől a Balkánon és Közép-Európán át az Ibériai-félszigetig és a Brit-szigetekig elterjedt. Lokális az Appennini-félszigeten. Expanzív pontomediterrán faj.

Magyarországi elterjedése: lokális és ritka a Dél-Dunántúlon, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben. Az alföldekről nincs bizonyítópéldány, ott további kutatásokra van szükség.

Száraz gyepek, mészkő és dolomit sziklagyepek, törmeléklejtő-erdők alkotják élőhelyeit.

Jellemzése

[szerkesztés]

Az elülső szárny hossza hímeknél 10–132 mm, nőstény példányoknál 8–11 mm. A hím csápjában az utolsó 6–8 íz tollaktól mentes, a csáptő első ízének tolla csak fele olyan hosszú, mint a következők. A fej, a tor, a potroh fénylő sárgászöld, aranyzöld vagy kékeszöld. Az elülső szárnyak alapszíne dominánsan zöldes, enyhe sárgás vagy aranyló fénnyel. Előfordulnak mattzöld és kékeszöld színű példányok is.

Életmódja

[szerkesztés]

Repülési idő; a magyar példányok többségét júliusban gyűjtötték. Európában a földrajzi magasságtól, az élőhelyek mikroklimatikus különbözőségeitől függően április végétől szeptember elejéig repül egy nemzedékben. Tápnövényei; Geranium robertianum, Geranium lucidum, Geranium sanguineum, Erodium cicutarium, Erodium ciconium, Helianthemum canum, Helianthemum nummularium. Hernyója zöld, sötétbarna hát- és oldalsávval, amelyben fehér pontok vannak. A fej csillogó fekete, sűrűn szőrözött. Májusig aknázik; az aknafoltok nagyok, ürülék nélküliek. Parazitája: Platymya antennata (Brauner & Bergenstamm) Tachinidae. A báb ritkás, sárgásbarna szövedékben van.

Védelme

[szerkesztés]

Magyarországon védett. Igen lokális és ritka, több lelőhelyéről eltűnt (pl. Budapest környéke, Mecsek stb.). Az élőhelyek fennmaradást leginkább az építkezések, az indokolatlan fenyőtelepítések, a turizmusból eredő erős taposás veszélyezteti.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 2. melléklet
  2. Sphinx geryon Hübner, [1813]; Samml. eur. Schmett. 2: Taf. 28, Fig. 130, 131. Locus typicus: [Európa], nincs meghatározva, valószínűleg Dél-Németország.