Vass Henrik
| Vass Henrik | |
| Született | Steiner Henrik 1915. június 1.[1][2] Pápa[2] |
| Elhunyt | 2004. augusztus 28. (89 évesen)[1][2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Székely (Schvarcz) Klára (h. 1941–2002)[3] |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vass Henrik (Steiner, Pápa, 1915. június 1. – Budapest, 2004. augusztus 28.) magyar történész, politikus.
Élete
[szerkesztés]Munkáscsaládban, Steiner Lajos sütősegéd és Krausz Mária (Mina) fiaként született.[4][5] Elemi iskolát és a polgári iskola négy osztályát végezte, majd 1932-től Pápán volt cipészsegéd. 1937-ben belépett az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjába. 1939-től katona volt, 1941-ben munkaszolgálatos lett. 1942 nyarán szovjet hadifogságba került, ahonnan 1945 októberében térhetett haza.[6] 1945 és 1948 között a Pápai Néplap felelős szerkesztőjeként dolgozott, majd 1948-tól 1949-ig a Magyar Kommunista Párt, illetve a Magyar Dolgozók Pártja Sajtóosztályának alosztályvezetője volt.[7]
1949 és 1951 között a Pártfőiskolán tanult, majd a Szikra Könyvkiadó osztályvezetője lett, 1957-ben pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lenin Intézetében szerzett marxizmus-leninizmus szakos középiskolai tanári diplomát és a Kossuth Könyvkiadó igazgatóhelyettese, majd igazgatója volt. Az 1956-os forradalom idején az V. kerületi pártház fegyveres védelmét irányította.[8] 1961 és 1980 között a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének igazgatójaként, illetve a Párttörténeti Közlemények és a Propagandista szerkesztőbizottságának elnökeként dolgozott.[7]
1972-től az MSZMP KB Kultúrpolitikai Munkaközösségének, majd 1975 és 1980 között az MSZMP KB tagja volt. 1980-ban a történelemtudományok kandidátusa, 1983-ban az ELTE BTK Új- és Legújabbkori Történeti Tanszékének címzetes egyetemi tanára, 1990-ben pedig a történelemtudományok doktora lett. Az MTA Történettudományi Bizottságának tagja, 1970-től a Magyar Történelmi Társulat alelnöke és az igazgatóválasztmány tagja, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum tudományos tanácsának és a második világháború történetével foglalkozó nemzetközi bizottság magyar tagozatának elnöke volt.[7]
Szakterülete volt a 20. századi magyar és egyetemes munkásmozgalom-történet, elsősorban az 1917–1919-es forradalmak, azok nemzetközi és magyarországi hatásai, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) története, a munkásmozgalom-, illetve a párttörténet módszertani kérdései is. Jelentős forráskiadói tevékenységet folytatott, melynek keretében az MSZMP határozatait, rendeleteit, egyéb dokumentumait adta közre. Számos népszerű történelmi mű szerzője és szerkesztője volt.[7]
2004-ben hunyt el Budapesten, a Fiumei Úti Sírkertben nyugszik.[7]
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Munka Érdemrend (1953; arany, 1965 és 1970)
- Partizán Emlékérem (1956)
- Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957)
- Szocialista Hazáért Érdemérem (1967)
- Szocialista Magyarországért Érdemérem (1978)
- a Munka Vörös Zászlórendje (1985)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b https://viaf.org/viaf/34470617/, 2018. december 7.
- ↑ a b c d Magyar Nemzeti Névtér, 2019. (Hozzáférés: 2020. július 21.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pápai polgári házassági akv. 88/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 29.)
- ↑ Születési bejegyzése a pápai polgári születési akv. 186/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 29.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pápai polgári házassági akv. 147/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 29.)
- ↑ Vass Henrik. www.tortenelmitar.hu. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
- ↑ a b c d e Vass Henrik - Névpont 2022 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
- ↑ Vass Henrik - Visszaemlékezések. www.visszaemlekezesek.hu. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
