Vita:Római katolikus egyház

A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ.
Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.

---

A szócikk megfelelő nyelvű párjai kiemeltek lettek az indonéz, latin, eszperantó és jávai Wikipédián,
az onnan származó információkkal érdemes lehet kibővíteni a magyar lapot.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény

Nagy hiba

Nevezik római katolikus egyháznak is. <--- Ez teljesen helytelen!!! A Katolikus Egyház egy gyüjtő fogalom, ide értjük a Római Katolikus Egyházat és a Görög Katolikus Egyházat.

Összevonás

Ilyen cikkünk már van valahol, össze kellen vonni. : Gubb   ✍ 2006. január 9., 17:33 (CET)

Tkp. római katolikus már van, de ez épp azt taglalja, hogy hivatalosan nem hívják magukat így. Beletenném abba a szócikkbe, ez meg lehetne egyértelműsítő, de ehhez előbb egy egyházszakértőnek el kellene dönteni az igazságtartalmát. Alensha 寫 词 2006. január 9., 18:19 (CET)

Szóval a római katolikus nem mindig azonos a katolikussal. Ez nyilvánvaló.

Így a katolikus egyházat sokszor összekeverik a római katolikus egyházzal. Pedig élnek még görögkatolikusok, örménykatolikusok Magyarországon. Ezért amikor általában beszélünk a katolikus egyházról ne beszéljünk római katolikusról(latinkatolikus). Ehhez nem kell szakértő. De a ha találtok pap szakértőt az meglátjátok ezt igazolni fogja. Az sem köztudott, hogy a magyarok Szent istván idejére kb. 80%-ban már bizánci kersztények voltak, ez a mai értelemben bizánci katolikust jelent, vagyis görögkatolikusok voltak. Politikai célból döntött István a nyugati kereszténység mellett...

Ezt tudjuk, és ebből egyértelműsítő lap lesz, ami a különféle katolikus egyházakra mutat, de tudni kellene pl., hogy mi a közös az egyes katolikus egyházakban (miért hívják mindet katolikusnak), és hogy a római katolikus akkor hivatalosan hívja magát így, vagy csak annyi a nevük, hogy katolikus. (mert a cikk ezt sugallja.) Arról hol találtál adatot, hogy a magyarok 80%-a bizánci keresztény volt? (Koppányról tudtam, de hogy a nép körében ennyire elterjedt volt, azt nem hallottam eddig.) Alensha 寫 词 2006. január 9., 18:37 (CET)

Kedves Alensha és Anonim, alapvető tájékozatlanság uralkodik ebben a kérdésben, ugyanis ha a katolikus egyházat mint intézményt nézzük, az bizony azonos a római katolikus egyházzal, mivel a keleti szertartású katolikusok is beletartoznak. Ők, mivel egységben vannak a pápával, és püspökeiket Róma nevezi ki, csak rítusukban, hagyományaikban és egyházi jogrendszerük egyes részeiben különböznek a római egyháztól. Fogalmilag pontosan tehát bizánci (örmény, etióp, stb.) szertartású római katolikusok, a "római" ugyanis itt Szent Péterre és az utódával való közösségre utal.
A liturgia terén már beszélhetünk latin (római), bizánci és egyéb rítusú katolikusról, de tudnunk kell, hogy ez csak a liturgia, nem az egész egyház megnevezéseként fedi teljesen a valóságot. Egyháznak persze sok mindent lehet nevezni, akár egy település plébániáját is, ahogyan régen a latin és a nyugati nyelvek hatására szokásban volt (ecclesia = egyház de templom is). Lehet görögkatolikus egyházról is beszélni, de nem lehet szembeállítani a római katolikus egyházzal, mivel annak része. A görögkatolikusokat a latin szertartású katolikusokkal kell összevetni.
A részegyház pedig nem ezeket a különböző rítusú katolikusokat jelenti, hanem az egyházmegyéket és a velük azonos elbírálás alá esőket (területi prelatúra és a területi apátság, az apostoli vikariátus és az apostoli prefektúra, valamint az állandó jelleggel létesített apostoli kormányzóság). Így tehát a magyar katolikusok tizenöt részegyházat alkotnak, ezen belül a magyar görögkatolikusok is kettőt, - bár jelenleg egyetlen személy, Keresztes Szilárd püspök kormányozza mind a hajdúdorogi bizánci szertartású egyházmegyét, mind a miskolci apostoli kormányzóságot. Így a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagja tizennégy megyéspüspök, tizenhárom latin és egy bizánci rítusú.
Az fejekben lévő mélyreható zavarosság az egyházakkal kapcsolatban voltaképp itt kezdődik: az sem világos, hogy miről beszélünk. --Blasius 2006. március 2., 15:46 (CET)

Kedves Blasius! Megpróbáltam az észrevételeidnek megfelelően javítani a szócikket. Vetnél majd rá egy pillantást?

Én is úgy tudom, hogy a római katolikus használat nem a görög katolikusoktól való megkülönböztetést szolgálja, hanem pl. a protestáns "angol katolikusoktól" és a pápa irányítását szintén nem elismerő ókatolikusoktól. Azzal is egyetértek, hogy a római jelző Szent Péterre és az utódával való közösségre utal. ezenkívül a Róma városából származó római liturgiára is. A protestánsok egyébként a katolikus szót az "egyetemes" jelentése miatt valószínűleg hagyományosan nem szívlelték, és szükségesnek látták mindig elétenni a római jelzőt is, mintegy kifejezve, hogy ez az egyház csak a "rómaiak" (pápisták) szerint egyetemes. Ez alapján is válhatott azután a kifejezés általános használatúvá, de a katolikus egyház ma sem használja önmagára. Érdekes megnézni, hogy a külföldi wikik közül az északi (protestáns hagyományú) országok mind a római katolikus egyház kifejezést használják, míg a latin, olasz, portugál szócikkekben kizárólag a "katolikus egyház" kifejezés szerepel. Szerintem itt nekünk sem a köznyelvi használatot, hanem a katolikus egyház saját használatát kell figyelembe vennünk. Üdv, Adapa 2006. március 2., 18:11 (CET)

Újabb helyesbítés

Amint a már törölt részben kifejtettem, a keleti katolikus részegyházak 'sui iuris' részegyházak, míg a nyugatiak, akár egyházmegyék, akár azok nagyobb társulásai nem. Tehát részegyházak a nyugati egyházmegyék, de nem 'sui iuris', azaz önálló joggal bíróak. Ezt akár az angol WiKi-ben megnézheted. A CIC (Corpus Iuris Canonici) szerint is Katolikus Egyház a hivatalos megnevezés, amely rítusok szerint önálló egyházakat alkot; a CIC 1. kánonja (paragrafusa) szerint ez csak a római, azaz latin részegyhára vonatkozik, amely Róma püspöke, mint a nyugat patriarchája alá tartozik. A keletieknek külön patriarchájuk van, és külön törvényküönyvük (CCEO). Egyházjogilag is elkülönülnek. Ráadásul nem minden latin katolikus római, hanem vannak ambrózián, mozarab latin katolikusok is. A görög szetrtartású római katolikus kifejezés heléytelen, és ugyanolyan sértő, mint egy orthodox számára a görög keleti kifejezés. Ezt a polgári hatóságok használták, s innen ment át a köztudatba. A Péterrel való egységet a 'katolikus' jelző fejezi ki.

Az ókatolikusok elismerik a pápát, nem ezért ókatolikusok. Ők az I. Vatikáni Zsinat (1869-1870) négy kánoni hitigazságát (dogma) nem fogadták el a pápa primátusának mibenlétéről (nem magát a primátust, hanem hogy ez mit takar!!!), és a tévedhetetlen tanítóhivataláról.

Az angol katolikus kifejezés megint csalóka. Igaz, abban az értelemben ill. akkor, amennyiben az Anglikán Egyház (Church of England; Catholic Chruch of England - láttam már így is leírva) hivatalosan így definiáltra magát. Ma ez már csak az ún. "high church"-re igaz. ezt azért tette, hogy kifejezze, a katolikusság (az anglikán definíció szerint) nem a Péterrel, Rómával való közösséget jelöli. Az angolszász területeken (néhai brit birodalom, Egyesült Államok) ezért terjedt el a "Roman Catholic Church" polgári meghatározása. Mondom, a Katolikus Egyház (keress rá a www.vatican.va oldalon) önmagát római jelző nélkül defíniálja, s annak csak (matematikai kifejezéssel) csak egy részhalmaza, szegmense a "római".

Anonymus, alias Szász Péter

ZŰRZAVAR ÉS HELYESBÍTÉS

Pár gondolat a szócikkhez:

Ha a címszó "katolikus egyház", akkor az nagy betűvel írandó, mivel egy jogi személyiségről van szó (az Apostoli Szentszék, mint nemzetközi szervezet, elismert valóság), ahogy a "Magyar Köztársaság" sem kis kezdőbetűvel irandó.

A Katolikus Egyház saját meghatározása szerint azon krisztushívők gyülekezete, amelyek a Jézus Krisztus rendelte hierarchikus apostolkollégium (Péter és a tizenegy), apostoli jogfolytonosságában (egyházi rend szentsége) a római pápa, és a véle egységben lévő püspökök köré, a Szentlélek által közösségbe szerveződik, mint az Eucharisztiában és Abból élő Krisztus Misztikus Teste.

A lényegi közösség a katolikusokban, ill. a katolikusságban, hogy az "egység a különbözőség" elve, avagy az ágostoni "a kis dolgokban kétség, a nagy dolgokban egység, és mindenekfölött a szeretet" maxima alapján a jogos különbözőségek melett kitartanak a péteri székhez való hűségben, mivel a katolikus hit szerint (minden ökumenizmus ellenére) a többi keresztény felekezet, egyház, ill. közösség a Jézus Krisztus akarta és általa alapított látható péteri alaptól, azaz a mindig egy és egységes akoltól elszakadt, akár csak szervezetileg, de súlyosabb esetben a tanítást is tekintve. Az előbbieket régebben skizmatikusoknak, az utóbbiakat heretikusoknak (eretnekek) hívták, de mivel ezekhez a jelzőkhöz érzelmi előítéletek is kapcsolódtak így a "különvált keresztény testvérek", ill. "a péteri Apostoli Széktől elkülönült testvérek" a ma használatos elnevezésük a katolikus terminológiában. Ők véleményük szerint tagjai a keresztény "ökumené"-nek, de nem tagjai a "katholiké"-nak, de a végső cél ez a katolikus tan szerint (a keresztények egységét tekintve), hogy újra egységben legyenek a Krisztus alapította péteri Székkel.

Kedves Anonim "195.56.231.161"! Köszönöm a megjegyzeseidet, de sajnos a Wikipedia szerkesztoivel annyira nehez dulore jutni, hogy en mar reg teljesen felegesnek tartok barminemu szakmai szerkesztest. Itt a dilettantizmus az ur. Ugyhogy maradjon minden ugy, ahogy az ateista szerkesztok megszavazzak. A többit meg ugyse ertik, mivel az magas nekik. --Dr. Steller 2006. február 26., 11:23 (CET)

Kedves Névtelen Szerkesztő! Köszönet a sok hasznos adatért. Innen a vitalapról átraktam őket a szócikkbe. De szerintem Te is nyugodtan javítsd a tudásod hozzáadásával. A katolikus egyház írásmódjával kapcsolatban: Érdekes módon a hivatalos helyesírása kisbetűs! Maga a Magyar Katolikus Egyház is így használja a katolikus egyház kifejezést a kiadványaiban. (Lásd pl. a Magyar Katolikus Lexikont!) Szerintem is furcsa, de ez van. Üdv, Adapa 2006. március 2., 16:49 (CET)

Kép

Sok gond van vele, de CsTom nyomán megpróbáltam úgy csinálni, hogy mellette legyen a tartalomjegyzéknek. De így se sokkal szebb, szerintem középre rendezve volt az igazi - bár Ízlések és pofonok ugye ... Vélemények? ♥♥♥: Gubb  ✍    2006. március 5., 11:13 (CET)

Azért raktam õket egymás mellé, mert mind a kép mellett, mind a TOC mellett baromi nagy "fehér folt" éktelenkedne, és emiatt a tulajdonképpeni cikk is nagyon lecsúszik - addíg meg csak az üres "foltok" látszódnak. Igazából azt szerettem volna, hogy a kép marad középen, de a TOC felkúszik balra mellé. Na ezt nem sikerült elérni :)

Játszogattam, de vagy a kép a jobb szélre került a TOC meg balszélre (nagy felbontásban rusnya a nagy középsõ üresség miatt), vagy a kép balra a TOC meg közvetlenül mellé (ez az, amit végül elmentettem). -- CsTom 2006. március 5., 11:43 (CET)

Megvan!

A római Szent Péter bazilika

vagy méginkább:

A római Szent Péter bazilika

Milyen egy ilyen? (persze nagy képpel) -- CsTom 2006. március 5., 11:49 (CET)

Ez a mondat mi célból van/volt a szócikkben?

Szent Ágoston szerint „értetek vagyok püspök és veletek vagyok keresztény”. --Neo 2006. október 4., 13:29 (CEST)

Eucharisztia?

Ki tudja mi az az "Eucharisztia"? Érthetőre kéne fogalmazni.--Neo 2006. október 4., 13:34 (CEST)

23 vagy 24?

A 24 hogy jön ki? 22 keleti katolikus + 1 nyugati latin (róm. kat.) = 23, nem?

érsekek és metropoliták

Az érsekek nem mint érsekek, hanem mint metropoliták gyakorolják jogaikat az egyháztartományokban. Érseki címet mint a főegyházmegye megyéspüpökei viselnek.

CIC. Can. 435. Provinciae ecclesiasticae praeest Metropolita, qui est Archiepiscopus dioecesis cui praeficitur; quod officium cum sede episcopali, a Romano Pontifice determinata aut probata, coniunctum est. (Az egyháztartomány élén a metropolita áll, aki érseke a saját egyházmegyéjének; a metropolitai hivatal hozzá van kötve egy a római pápa által kijelölt vagy jóváhagyott püspöki székhez.)

A hazai római és bizánci (görög) katolikus egyházak viszonya

A prímási cím a nyugati (latin) részegyházban többnyire tiszteletbeli cím, mely alól egyes régi székek képeznek kivételt így pl. a "Magyar Katolikus Egyház" prímási széke, amelyet az esztergom-budapesti főegyházmegye metropolita érseke tölt be hagyományosan. Hagyományosan alá tartozik az összes magyarországi latin egyházmegye (és a "nyugati" szórványmagyar egyházközségek is részben), és a "Magyar Görög Katolikus Egyház" két egyházrésze (hajdódorogi Egyházmegye, Miskolci Apostoli Exarchátus). Így a "Magyar Katolikus Egyház" nem egyenlő a "Magyar Római Katolikus Egyház" fogalmával, mely annak csak egy része. Viszont a "Magyar Katolikus Egyház" magában foglalja a "Magyar Görög Katolikus Egyház"-at, mint annak egy része.

Értem és köszönöm. Ennek megfelelően javítottam. Üdv, --Adapa 2007. április 12., 08:50 (CEST)

Átdolgozás - bővítés

Mivel az egész cikk szinte forrásjelölés nélküli, illetve több helyen homályos, pontatlan, és hiányos, szeretném az egész cikket átdolgozni. Ennek alapjául az angol szócikket veszem, amelyhez saját kutatásaimat (a magyar források végett) is hozzáteszem. Elkészültem az első résszel, de mivel elég nagy volumenű lesz, a többivel majd csak lassan tudok haladni. Mivel egy kicsit más lesz a szerkezet, és még nem akarom letörölni a már meglévő szakaszokat, ismétlések is előfordulnak a cikkben. Ezek idővel a helyükre fognak kerülni. deposi*^üzenetek 2008. november 10., 17:14 (CET)

Jézus Krisztus üzenete?

A bevezetőben ez áll: "A katolikus egyház küldetése Jézus Krisztus üzenetének hirdetése..." Ez mit jelent? Mi Jézus Krisztus "üzenete"? Esetleg úgy kell érteni, hogy "tanításai"? Ha igen, érdemes lenne átírni, mert én pl. nem teljesen értem, meg nem hallottam így. Ha így kell érteni, akkor nem ennél többről van szó? Úgy értem, nem csak a tanításait hirdeti, hanem azt is, amit pl. halálával és feltámadásával tett, természetfeletti módon. (Feltételezem, ezt is hirdeti.) – Szipucsu ^vita 2008. december 25., 03:04 (CET)

Szerintem ez a megfogalmazás helyes. Hiszen mi is Jézus üzenete? Az, amit az egyház Evangélium, azaz örömhír néven hirdet. Ez pedig a feltámadás és örök élet üzenete. (Guapo, 209.01.01. 19:49 CET)

Az MKPK válasza…

…levelemre, melyben arról érdeklődtem, hogy mit is jelent a „római katolikus” kifejezés. (MKPK = Magyar Katolikus Püspöki Konferencia)

Gregorius Pilosus:

Dicsértessék Jézus Krisztus!

A magyar Wikipédián nincs egyetértés abban, hogy mit is jelent a "római katolikus egyház" kifejezés. Egyesek szerint a katolikus egyház nem hivatalos elnevezése, mások szerint ezen belül a latin rítusú vagy nyugati katolikus egyház szinonimája a köznyelvben. Azt szeretném hát kérdezni, mire használják valójában a római katolikus jelzőt, s hogy ez elnevezés mennyire hivatalos.

Köszönettel:
Gregorius

MKPK:

Tisztelt Uram!

A hivatalos megnevezés: Katolikus Egyház, vagy itt Mo.-on: Magyar Katolikus Egyház.

Valóban több értelme van a római katolikus kifejezésnek, de ezek nem zárják ki egymást, hanem elmélyítik annak jelentését. A "római" nagyon egyszerűen fogalmazva azt jelzi, hogy az adott katolikus részegyház Péter utódával, a római pápával közösségben van, elfogadja Péter primátusát. A "római" katolikus jelzőt akkor is használjuk pl., ha a "görög" katolikussal együtt említjük, ezzel a rítusbeli különbségre utalunk.

A katolikus szó többet jelent, mint egyetemes és általános, jelenti azt is, hogy egyszerre egész. A Katolikus Egyház Katekizmusában (http://www.katolikus.hu/kek/tartalom.html) olvasható: KEK 835: "Óvakodnunk kell attól, hogy az Egyház egészét úgy fogjuk föl, mint lényegesen különböző részegyházak összességét (...) vagy többé-kevésbé laza együttesét. Az Úr akarata az, hogy a hivatása és küldetése szerint egyetemes Egyház verjen gyökeret a különböző kultúrákban, társadalmi és emberi rendszerekben; és a világ minden táján különféle formákban és kifejezési módokban jelenjék meg." A sokféle egyházfegyelmi, szertartásbeli, teológiai és lelkiségi örökség gazdag változatossága, mely a helyi egyházak sajátja, "különösen erős fényben mutatja meg az osztatlan Egyház katolicitását".

Tágabb körben pedig persze a keresztények közt meglévő különbségeket kell tudni, de a Szentlélektől indíttatva mindig imádkozni kell az Úr akarata szerint, hogy "mindnyájan egy legyenek" (Jn 17,21)

Üdvözlettel: Héray András
MKPK Titkárság, irodaig.

Gregorius P. ^vita 2009. január 6., 15:44 (CET)

„A "római" katolikus jelzőt akkor is használjuk pl., ha a "görög" katolikussal együtt említjük, ezzel a rítusbeli különbségre utalunk”

Ezzel a némileg felszínes mondattal az a baj, hogy elfedi a tényt, amely szerint a köznyelvben pontatlanul "görög katolikusok"-nak nevezettek valójában ugyanúgy római katolikusok, mint azok, akikre általában gondolni soktunk akkor, amikor a "római katolikus" jelzőt használjuk. Ténylegesen nem létezik olyan fogalom, hogy görög katolikus; ami létezik, az a "görög szertartású római katolikus", szemben a "latin szertartású római katolikus"-sal; mindketten alárendelve a római pápának. Feanor ^{Na mi...?} 2009. január 6., 18:24 (CET)

Nem egészen. Minden a szövegkörnyezettől függ. Egyházjogi szövegkörnyezetben van Katolikus Egyház, amely áll latin (v. nyugati) részegyházból, és keleti részegyházakból, de mindegyik teljesen egy, és a római pápa alatt áll, azaz "római" katolikusok (de ezt az egyházjogban nem szokták használni így); a latin részegyházban vannak a latin szertartású katolikusok, de ez egy csoport, amelyben vannak a római szertartású katolikusok, + az ambrózián, mozarab szertartású katolikusok. A keleti részegyházakhoz tartoznak a bizánci szertartású katolikusok. Ők az ún. görög katolikusok, de ezt ugyancsak nem használják az egyházjogban. (a "görög szertartású katolikusok" szintén köznyelvi kifejezés, mert nincs olyan, hogy "görög szertartás" vagy "görög liturgia", hanem csak olyan van, hogy "bizánci".)
Polgárjogi szövegkörnyezetben (világi bíróságok, hivatalok, stb.) már létezik a "görög katolikus" ill. "római katolikus" kifejezés, mert ez a magyar (viági) hivatalos nevük is: lásd pl. a görög katolikusok hivatalos honlapját vagy a népszámlálás adatait. Ez utóbbiból az is kiderül, hogy létezik a "római katolikus" kifejezés is, értve alatta a római szertartású katolikusokat (akik a Római Misekönyvet használják). De plébániák esetében is ez a hivatalos, pl. Nyíregyházi Római Katolikus Plébánia (vagy Egyházközség), vagy Nyíregyházi Görög Katolikus Lelkészség, stb.
Egyházi dokumentumokban legtöbbször a "római katolikus" az összes katolikust jelenti, aki a pápa fősége alatt áll. Pl. a tridenti zsinat dokumentumaiban, vagy XII. Piusz enciklikáiban, stb.
Mindennapi, köznyelvi használatban előfordulhat a "római" jelzőnek mindkét használata (összegyház, részegyház), itt külön meg kell nézni milyen szövegkörnyezetben beszélnek róluk.
Summa summarum teljesen meghonosodott, elfogadott, sőt népszerű mind a római, mind a görög katolikus jelző, csak tisztázni kell - ha ezt a kontextus nem teszi - ki mit ért alatta. deposi*^üzenetek 2009. január 7., 12:57 (CET)

azért különböznek ennyire, hogy megmutassák, mennyire osztatlan? ez az egyház még mindig képes találni valamit, amivel meglep... – Alensha ^sms 2009. január 7., 23:05 (CET)

Tatarozás

A lap tatarozását végző szerkesztő figyeljen, mert Ébner Vili éppen most ír bele mindenféle dolgokat, amik tartalmilag talán, de stilisztikailag nem állják meg a helyüket. – Perfectmiss ^vita 2009. február 11., 09:35 (CET)

Menetközben úgy látom, Vili szerkesztését visszavonták. – Perfectmiss ^vita 2009. február 11., 09:36 (CET)

Lektor sablon indokása

A cikk szerkezetét kellene átnézni: két helyen foglalkozik a hittételekkel, két helyen foglalkozik az ökumenizmussal (lehet, hogy más ilyen duplázás is akad) - mintha valaki elkezdte volna átírni és nem jutott volna a végére. – Hkoala 2010. január 2., 10:21 (CET)

Ismétlések, azonos részek

A szócikk vége felé ismétlések voltak. Összeolvasztottam, és begyűjtöttem a Az egyház hierarchikus felépítése szakasz alá, két azonos részt. Kérlek nézzetek rá, lehet, hogy van még csiszolni való ebben is. --Konstant ^vita 2012. január 10., 23:35 (CET)

Jelenleg három helyen van említve a 22 keleti rítus. (Na jó megyek aludni...) --Konstant ^vita 2012. január 11., 00:07 (CET)

Átdolgoztam, azaz összeolvasztottam azokat a részeket amelyeket valaki láthatólag beillesztett a végére úgy, hogy nem olvasta el az egész lapot és nem érdekelte, hogy így szétesett a szócikk. Mivel a szócikk hosszú, ezért van az hogy sokan nem olvassák el és gyűlnek az ismétlések főleg a bevezetőben. A Róma püspöke, keleti egyházak és talán még több minden még mindig a bevezetésben ismétlésnek hat, mert lent is meg van írva. A szerkezetében még mindig lehet gondolkozni azon, hogy a történetét nem kellene-e feljebb hozni például a statisztika rovására. Mert előbb volt a múlt és utána a jelen helyzet. --Konstant ^vita 2012. január 11., 08:51 (CET)

A szócikk kompozíciójával, szerkezeti összerendezésével végeztem. Arra szeretnék választ kapni tőletek, hogy

1. kell-e egy olyan hosszú bevezetés, amelynek bizonyos részei ismétlődnek a szócikkben?
2. Vagy legyen egy rövidebb bevezetés, amely most egy összefoglalás inkább, mint bevezető (szerintem)
3. Vagy mivel olyan hosszú ez a szócikk, hogy maradjon a bevezető ilyen, és vegyük le a sablont, mert kész a szócikk.

--Konstant ^vita 2012. január 20., 17:02 (CET)

Én támogatom a rövidebb bevezető gondolatát. --Kiszto^vita 2012. január 23., 10:49 (CET)

Főtisztelendő

A Pallas nagy lexikona szerint a főtisztelendő (reverendissimus) megszólítás csak az espereseket és a magasabb rangú egyházi személyeket illeti meg. Más helyen (mármint a neten) sem találtam semmilyen utalást arra, hogy az alacsonyabb rangú papokat főtisztelendőnek szólítsák. --Ronastudor ^{a sznob} 2012. március 8., 08:44 (CET)

Akkor nem a Pallast kell nézni, hanem korbenézni tobb helyen, ha meg nem egyértelmu, megkérdezni egy egyházi ugyekben illetékest. Bizony az áldozópapokat főtisztelendőnek szólítják! Az esperes is áldozópap, tehát ezzel nincs gond, őt is lehet így szólítani. – 37.76.123.225 ^üzenőlapja  2016. augusztus 3., 00:54‎ (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

Katolikus Lexikon: „Az Egyházban a megszólítás a megszólított klerikus voltától és hivatalától függ. A kispap és a diákonus megszólítása: Tisztelendő. A fölszentelt papok megszólítása: Főtisztelendő (Ft) plébános, esperes, kanonok. A megyéspüspök megszólítása: Excellenciás és Ft. A bíborosé: Eminenciás és Ft. A pápáé: Őszentsége. - Szerzetesnő megszólítása: Tisztelendő nővér, szerz. elöljárónőé: Tisztelendő Anya.” – Rlevente ^üzenet 2016. augusztus 3., 09:40 (CEST)

kiemelésre

Érdeklődni szeretnék, hogy szerintetek mi hiányzik még a cikkből, hogy kiemelt lehessen? Szajci ^pošta 2017. november 3., 19:10 (CET)

Nagybetű

Szerintem így kéne írni: Római Katolikus Egyház Bevi vok ^vita 2019. június 17., 10:56 (CEST)

Kritikus megállapítások

Sziasztok, hova lehetne írni kritikus megállapításokat? Pl ilyet: Feldúlják Spanyolországot a több százezer elrabolt csecsemőért