Péleusz
Péleusz (görög betűkkel Πηλεύς) görög mitológiai alak. Aiakosz és Endeisz fia, testvére Telamón és Polümélé. Phereküdész szerint Telamón nem a testvére, hanem a barátja volt. Thetisz férje és a hős Akhilleusz apja Homérosz Iliászában.
| Péleusz | |
 | |
| Phthia királya | |
| Πηλεύς | |
| Örököse | Akhilleusz |
| Elődje | Eurütión |
| Utódja | Neoptolemosz |
| Született | Éjina |
| Édesapja | Aiakosz |
| Édesanyja | Endéisz |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Péleusz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története
szerkesztésPéleusz története azzal kezdődik, hogy Telamónnal együtt véletlenül vagy szándékosan halálra sebezték diszkosszal mostohatestvérüket, Phókoszt. Péleusz Phthiába menekült nagybátyjához, Eurütión királyhoz, aki megtisztította bűnétől és feleségül adta hozzá Antigonét, a saját leányát, azaz Péleusz unokatestvérét. Egy leányuk, Polüdóra született. Ezután Telamónnal együtt részt vett az argonauták kalandjában. A kalüdóni vadkanvadászaton először a versenyeken birkózásban alulmaradt Atalantéval szemben, majd véletlenül megölte apósát, ezért ismét menekülnie kellett, ezúttal Iólkoszba, Akasztosz királyhoz.
Akasztosz régi barátja volt, azonban felesége, Asztüdameia – viszonzatlanul – beleszeretett Péleuszba. Az elutasított asszony először levelet írt Antigonénak, hogy Péleusz Akasztosz leányát, Szteropét készül feleségül venni, és e hír hatására Antigoné felakasztotta magát. Majd Asztüdameia azt hazudta férjének, hogy Péleusz kikezdett vele, ezért Péleusznak ismét menekülni kellett, később Akasztoszt és Asztüdameiát is megölte. Akasztosz ugyanis nem akarta saját kezűleg megölni azt az embert, akit az apósgyilkosság alól megtisztított, ehelyett galád módon állított csapdát neki egy vadászaton. Péleusz elaludt és kardját ellopták, hogy a kóbor kentaurok ellen ne védekezhessen. Végül Kheirón adta vissza a kardját és kísérte ki a veszélyes erdőből. Ekkor visszatért Phthiába, és mivel Antigoné meghalt, így az apósgyilkosságot már senki sem kérte számon és elfoglalhatta a trónt.
Második felesége Polüdóra, Periérész leánya, akitől egy fia, Meneszthiosz született.
Harmadik felesége Thetisz lett, akinek kérői kezdetben Zeusz és Poszeidón voltak, de mivel Prométheusz elárulta nekik a jóslatot, hogy gyermekük hatalmasabb lesz majd apjánál, ezért a két isten is inkább a Péleusszal történő házasságot pártolta. A menyegzőt Kheirón kentaur barlangja előtt tartották. Ekkor történt, hogy Erisz aranyalmát dobott Héra, Aphrodité és Athéné közé, „a legszebbnek” felirattal. Ez az ajándék lett végül a trójai háború okozója.
Thetisz nem akarta ezt a házasságot, és ősi tengeristenségek összes átváltozási furfangját bevetette álcázásként, mielőtt megtermékenyítették. Sorra átváltozott tűzzé, vízzé, oroszlánná és kígyóvá, majd mindenféle tengeri szörny alakját is felvette. Egyesülése férjével egyfajta birkózás volt, igaz hangtalanul. A tengerpart lakói azt mesélték, hogy végül tintahal formájában tette őt Péleusz a magáévá. Ez a motívum Kadmosz és Harmonia, vagy Aiakosz és Pszamathé mítoszára hasonlít, amely utóbbi Phókosz nevének jelentését abból vezeti le, hogy Aiakosz elől Pszamathé fóka formájában próbált menekülni. A házasság gyümölcsét, Akhilleuszt, anyja a Sztüx vizébe mártva akarta sebezhetetlenné tenni úgy, hogy a sarkánál fogva a vízbe merítette. A sarkánál azonban nem érte a víz, így ott sebezhető maradt. Akhilleuszt Kheirón nevelte fel, később tanítója a Péleuszhoz menekülő Phoiniksz lett. Néhány változatban Phoinikszot apja, Amüntór meg is vakította és a látását Péleusz kérésére Kheirón adta vissza.
Más változatban Thetisz összesen hét fiút szült férjének, akik közül hatot a tűzbe vetett, hogy halandó burkuk elpusztítása révén az Olümposz istenei közé kerülhessenek. A hetediket, Akhilleuszt, sikerült Péleusznak megmentenie, mielőtt Thetisz a tűzbe vetette volna, de kezét a sarkára tette, így az ott halandó, tehát sebezhető maradt. Mindkét változat szerint a félébemaradt művelet miatt Thetisz elhagyta férjét és gyermekeit, visszatért a néreiszekhez.
Időskorában egy alkalommal egy gyilkossági tervet akadályozott meg, amelyben Hermioné Andromakhé és gyermeke életére tört. Halála előtt átadta trónját a Trója alól hazatérő unokájának, Neoptolemosznak, mivel szüntelen háborúban állt Akasztosz fiaival.
Péleuszt Aktór ölte meg véletlenül egy vadászat közben. Halálát Thetisz bosszulta meg azzal, hogy farkasokat küldött Aktór birkanyájaira és marhacsordáira. Ez a motívum ismét hasonlít egy másik Péleusszal kapcsolatos hagyományra, miszerint Pszamathé néreisz úgy állt bosszút Phókosz haláláért, hogy Péleusz nyájait egy hatalmas farkas tizedelte.
Rokonsága, családja
szerkesztésForrások
szerkesztés- Mitológia - Thetisz tenger, mítoszok. mitologia.szeretni.hu. [2009. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 7.)
- Mitológiai enciklopédia I–II. Főszerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadást szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6
- Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban
- Apollodórosz: Mitológia