Nem elhatározás kérdése, hosszabb ideje egyre ritkábban jött rám a kényszer, hogy itt bármit csináljak. Ebben nagy része volt annak, hogy bizonyos események konkrétan egyre jobban elvették a kedvem tőle. Néha azért még idenézek, ezt-azt esetleg javítok is. De hogy olyan lendülettel érezzek kedvet az ismeretterjesztésre, mint sok éven át, az egyelőre kizártnak tűnik.
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
a más szócikkekről vagy felhasználókról szóló vitát vidd át azok vitalapjára;
a Wikipédia működésével kapcsolatos általános kérdéseket valamelyik kocsmafalon fejtsd ki;
a szerkesztéssel kapcsolatos szakkérdésekkel az illetékes műhelyt érdemes felkeresni.
Ha a szócikk tárgyáról szeretnél vitatkozni, vagy elmondani, hogy véleményed szerint melyik nézőpont a helyes, azt egy fórumon vagy blogon tedd – a Wikipédia nem vitafórum.
A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz.Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.
𒁹𒆷𒀸𒇻𒉿𒊭𒆠𒀭𒁕𒊏𒀀𒀸
Ha a fenti karakterek nem jelennének meg, akkor itt olvasható az odaírt szövegEbből az egyik én vagyok pár évvel ezelőtt. De nem árulom el, hogy balról az elsőSzkubi, a „nagy sárga kutya” ma 18:55-kor, hosszú betegség és sok szenvedés árán hosszú álomba merült. Legyen könnyű neki a föld. 2011. december 30., 20:12 (CET)
Kiváló ókori (és miegyéb - azokat nem is bírom követni ;) cikkeid írásáért, plusz példaadó forrásolásaidért, plusz az itt rendkívül fontos és szintén mértékadó, sőt, kifejezetten tisztelendő vitakultúrádért (= hogy még mindig nem tudtunk összeveszni ;) kapod ezt a q nagy követ.
Egyáltalán nem szeretettel és nagyon főleg nem barátsággal, de nem ám! eLVekedvesS(z)avak 2009. november 11., 13:20 (CET)
Egy díj neked
Komolyan mondom, amit a hettiták cikkeinek létrehozásával adsz a wikihez, lenyűgöz. Minden egyes cikk új információkat ad nekem is, s azt hiszem, lassan mi leszünk a magyar net legjobb, legalaposabb forrása, ami a hettitákat illeti. Csak így tovább :) Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2010. április 27., 22:54 (CEST)
Történelmi barnstar
A hettitákkal kapcsolatos szerkesztéseidért. Gratulálok! – Einstein2Góóól! 2010. augusztus 17., 16:22 (CEST)
Bölcs filológus
Fantasztikusan precíz ókori nyelvi hozzájárulásaidért, különös tekintettel a perzsa nagykirályokra és a hettitákra.Paulus Pontius Crassusvita 2011. április 20., 23:05 (CEST)
A 2011-es Az év szócikke versenyen az Ékírás című szócikked a nyelv és irodalom kategóriában az első helyezést érte el! Gratulálunk! - RepliCarterHagyj üzenetet 2012. február 28., 10:59 (CET)
Az év szócikke 2011
A 2011-es Az év szócikke versenyen a Héraklész című szócikked az egyéb művészetek, művelődéstörténet kategóriában az első helyezést érte el! Gratulálunk! - RepliCarterHagyj üzenetet 2012. február 28., 11:02 (CET)
A 2012-es Az év szócikke versenyen az Urartu című szócikked a történelem kategóriában a második helyezést érte el! Gratulálunk! – RepliCarterHagyj üzenetet 2013. március 8., 10:22 (CET)
1968-ban, Szentendrén születtem, egyik részről dalmát-palóc-székely, másik részről felvidéki-cseh-lengyel-palóc eredetű családban. Lokálpatrióta vagyok.
Amiben előfordulok: geológia, földmérés, történelem (főleg ókor, de mindenhol máshol is).
Hobbim az egyiptológia (általában az ókori kelet), a második világháború története, őslénytan és ősföldrajz, evolúcióelmélet, etológia, földtörténet, csillagászat. Szabadidőmben modellezek, barlangászom és rock-blues zenekarokban dobolok. Szakterületem Mezopotámia és Anatólia korai története.
Nézeteimre vonatkozóan Richard Dawkins gyakorlatilag az egyetlen olyan tudós, akivel majdnem mindenben egyet tudok érteni! Lételemem a vitatkozás, úgy tartom, csak így alakulhatnak ki koherens nézőpontok.
„A nyelvtudomány vizsgálatának tárgya a nyelv, és a diakrónikus nyelvtudomány célja a nyelv – és nem a nyelvet beszélő nép – történetének vizsgálata. Hogy a nyelvtörténet adatai felhasználhatók-e történelmi szempontból, annak eldöntését a hivatásos történészekre kell bízni. Ugyanis saját erejéből a nyelvész nem képes eredményeit a történelem szempontjából értékelni. Egy magyar–török megfelelést szívesen magyarázunk úgy, hogy a magyar szót jövevénynek tekintjük, de már egy, mondjuk, magyar-bantu „szóegyezést” jogosan nevezünk délibábosnak. Így ítéletünket nem tisztán nyelvi, hanem elsősorban történelmi kritériumra alapozzuk: merthogy hogyan is jutott volna a magyarba bantu jövevényszó? Azaz vakon – és ebben az esetben helyesen – bízzunk a történész tanításában, aki szerint a két nép között a múltban nem lévén kapcsolat – ezt már megint a nyelvész teszi hozzá –, nyelvi kapcsolat se létezhet.”
„Mint minden tudomány, a történetírás is autonóm. A történésznek joga és kötelessége, hogy maga döntsön saját tudományának módszerei szerint arról, mit tart a tudomány művelése közben felmerülő minden probléma helyes megoldásának. Semmi sem kötelezheti rá, és joga sincs ahhoz, hogy bárkinek átengedje a döntést. Ha akárki más (…) tálcán nyújtja a választ a kérdésre, nem tehet mást, mint visszautasítja… a válasz elfogadásával a történészi autonómiáját adja fel, és valaki másnak engedi át azt a munkát, amelyet – ha tudományos gondolkodó – csak maga végezhet el… Ha egy történész elfogadja és történeti igazságként kezeli egy tekintély tanubizonyságát, nyilván eljátsza a történész nevet… Skatulyázó tevékenységükről többen úgy nyilatkoztak, hogy ezzel »a történetírást a tudomány rangjára emelik«… nincs benne semmi autonóm, semmi kreatív; csak kész értesülések átrakodása egyik fejből a másikba…”
A hit betegség. Gyógymód: Richard Dawkins nagy adagokban.
tünetegyüttes
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
a más szócikkekről vagy felhasználókról szóló vitát vidd át azok vitalapjára;
a Wikipédia működésével kapcsolatos általános kérdéseket valamelyik kocsmafalon fejtsd ki;
a szerkesztéssel kapcsolatos szakkérdésekkel az illetékes műhelyt érdemes felkeresni.
Ha a szócikk tárgyáról szeretnél vitatkozni, vagy elmondani, hogy véleményed szerint melyik nézőpont a helyes, azt egy fórumon vagy blogon tedd – a Wikipédia nem vitafórum.
A beteget gyakran készteti valami mély, benső meggyőződés arra, hogy egyes dolgokat igaznak, helyesnek, erkölcsösnek tartson. E meggyőződésének láthatóan semmi köze nincs a tényekhez és az ésszerűséghez, mégis kényszerítő erejű. Mi, orvosok ezt a jelenséget „vallásos hitnek” nevezzük.
A hit erejét és megingathatatlanságát a betegek általában pozitív tényként állítják be, annak ellenére, hogy az nem a tényeken alapszik. Sőt, gyakran úgy érzik, hogy minél kevesebb tényre támaszkodnak, annál értékesebb a hitük. E paradox elképzelésnek, amely szerint a hit esetében a tények hiánya egyenesen erénynek számít, hasonlít egy önmagára hivatkozó, ezért önfenntartó számítógépes programhoz. Ha egy hittételt elfogadunk, automatikusan aláássa tagadásának lehetőségét. A „tények hiánya mint érték” elv csodálatosan egészíti ki mindezt, ahogy a hittel szövetkezve egymást kölcsönösen támogató vírusprogramokká állnak össze.
Ide tartozik a hitben szenvedők egy másik, gyakori tünete is: az a meggyőződés, hogy a rejtély önmagában is jó dolog. A rejtélyeket megfejteni így aztán már nem is érdem.
Lehet, hogy a fertőzött ember intoleráns a rivális vallások vírushordozóival szemben, extrém esetben meg is ölheti őket vagy a halálukat követeli. Hasonlóan erőszakos módon viszonyulhat a gyógyultakhoz és egészségesekhez, valamint az eretneknek nevezett mutáns vírusokkal fertőzöttekhez. Gyűlöletet érezhet olyan gondolkodásmód iránt, amely betegségére kedvezőtlen (gyógyító) hatással lehetne, mint amilyenek a tudományos módszerek.
A beteg észreveheti, hogy hitének semmi köze a tényekhez, annál több a járványtanhoz. Vajon miért hiszek éppen ebben, és nem valami másban - kérdezheti magától? Azért, mert megvizsgáltam a világ vallásait, és azt választottam, amelyik számomra a legmeggyőzőbb? Szinte biztos, hogy nem. A hit, amiben ma olyan szenvedélyesen hiszünk, teljesen más lenne, és nagyban ellentmondana a mostaninak, ha épp egy másik helyen születtünk volna meg. Járványtan, és nem tanúbizonyság.
Ha a beteg szüleitől eltérő vallást követ, továbbra is járványtani esettel állunk szemben: egy különösen potens és fertőző ágensnek volt kitéve, egy John Wesley-nek, egy Jim Jonesnak vagy egy Szent Pálnak.
A beteg benső érzései nagyban hasonlítanak a szexuális szerelem érzéseihez. Ez nagyon hatékony erő az agyban, így nem meglepő, hogy egyes vírusok úgy formálódnak, hogy kihasználják ezt. Avilai Szent Teréz híres orgazmikus látomása közismert.
Ezeket meg inkább csak magamnak gyűjtögetem, hogy könnyebben odanavigálhassak
Idézet
„Nem valószínű, hogy a tettesen kívül bárki más elkövethette volna a gyilkosságot.” (Zone Reality, Hullámsír)
„A 60 km/h-s sebességet egy 1500 LE-s motor biztosítja, amiből kettőt is beépítettek.” (Discovery, Fegyvertények)
1
mit is csinálok/csináltam???
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
a más szócikkekről vagy felhasználókról szóló vitát vidd át azok vitalapjára;
a Wikipédia működésével kapcsolatos általános kérdéseket valamelyik kocsmafalon fejtsd ki;
a szerkesztéssel kapcsolatos szakkérdésekkel az illetékes műhelyt érdemes felkeresni.
Ha a szócikk tárgyáról szeretnél vitatkozni, vagy elmondani, hogy véleményed szerint melyik nézőpont a helyes, azt egy fórumon vagy blogon tedd – a Wikipédia nem vitafórum.
Amit esetleg zárójelbe tettem, azzal már nem vállalom a közösséget, mert valaki úgy szerkesztett bele, ami nem egyezik az én véleményemmel, de a szerkesztési háború elkerülése végett nem piszkáltam tovább a dolgot.
Általam megkezdett, vagy jelentősen átalakított témák
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
a más szócikkekről vagy felhasználókról szóló vitát vidd át azok vitalapjára;
a Wikipédia működésével kapcsolatos általános kérdéseket valamelyik kocsmafalon fejtsd ki;
a szerkesztéssel kapcsolatos szakkérdésekkel az illetékes műhelyt érdemes felkeresni.
Ha a szócikk tárgyáról szeretnél vitatkozni, vagy elmondani, hogy véleményed szerint melyik nézőpont a helyes, azt egy fórumon vagy blogon tedd – a Wikipédia nem vitafórum.
Ez a Wikipédia egyik szerkesztőjének bemutatkozó lapja, nem Wikipédia-cikk.
Ha ezt a lapot nem a Wikipédián olvasod, akkor egy tükrözést látsz. Légy tudatában annak, hogy a lap elavult lehet, és hogy ezen szerkesztőnek valószínűleg nincs kapcsolata a Wikipédián kívül semmilyen más, ezt a lapot tartalmazó weboldallal. Az eredeti szerkesztői lapot a https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Laszlovszky_Andr%C3%A1s címen találod meg.
– Istvánka 
posta 2009. július 25., 16:16 (CEST)
