Aarhus

	Århus; Aarhus
	Csatorna Århusban
	; Århus címere
	; Århus címere
	Közigazgatás
Ország	Dánia
Régió	Midtjylland
Község	Århus község
Alapítás éve	8. század
Irányítószám	8000; 8100; 8200; 8210; 8220; 8229; 8230; 8240; 8245; 8250; 8260; 8270;
Testvérvárosok	Lista Bergen; Göteborg község (1946–); Turku; Újvidék; Harbin; Rostock (1964–); Qaqortoq; Kiel (2019. május 29. – );
	Népesség
Teljes népesség	290 598 fő (2023. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	6,0; 105; m
Összesen	91 km²
Időzóna	UTC+01:00
	Elhelyezkedése
	é. sz. 56° 09′ 23″, k. h. 10° 12′ 35″56.156389°N 10.209722°EKoordináták: é. sz. 56° 09′ 23″, k. h. 10° 12′ 35″56.156389°N 10.209722°E
	Århus weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Århus témájú médiaállományokat.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2009. február 11.) ezen a változaton alapul.

Århus (régi helyesírás szerint, de közhasználatban gyakran ma is Aarhus) Dánia második legnépesebb városa. Forgalmas kikötőváros Kelet-Jyllandon. 2006-ig Århus megye székhelye volt. Egyetemi város.

Földrajz

A város nagyjából Dánia közepén, a viszonylag ritkán lakott Jylland félszigeten fekszik. Nagyrészt a Kattegat partján fekvő kikötő köré épült. A partszakasz jellemzően homokos, néhol köves. Déli irányból erdők határolják a települést.

Århus az ország legjelentősebb kikötője és fontos vasúti csomópont.

Történelem

A város története a viking korra nyúlik vissza: püspöksége 951-ben már létezett, de a település feltehetőleg 770 előtt jött létre. Kedvező fekvése miatt a kereskedelem volt meghatározó. Ebben az időszakban földsánc és sáncárok védte a támadásoktól.

1201-ben rakták le a székesegyház alapkövét, és ekkor kezdett a város az eredeti falakon kívül is terjeszkedni.^[1]

A 17. század háborúi során előbb német hadjáratok, majd svéd hadisarc és megszállás sújtották, nem beszélve a pestisről és a tűzvészekről. Mindezek ellenére kereskedelmi jelentőségét megőrizte.

A 19. század folyamán népessége jelentősen megnőtt, ezáltal Jylland legnépesebb és Dánia második legnépesebb települése lett, megelőzve Aalborgot és Randerst. 1849. május 31-én itt győzték le a poroszok a dánokat. 1861-ben készült el a kikötő bővítése, egy évre rá pedig az első vasútvonal.^[2] 1890-ben 33 300, 1955-ben 118 800, 1976-ban 246 400 lakosa volt.

Gazdaság

Århus kikötője Észak-Európa legnagyobbjai közé tartozik. Korszerű létesítményekkel rendelkezik. Évente 8000 hajó köt ki itt, és mintegy 11 millió tonna árut kezelnek.^[3] A fő exportcikkek a mezőgazdasági termékek, az import terén a szén és a vas a legjelentősebb.

A környék mezőgazdasági jellegű. A nehézipar és a számítástechnikai ipar a városi területekre koncentrálódik, míg a városközpontban számos informatikai és szolgáltató kis- és középvállalat működik. A Ceres sörfőzde termékeit főként Németországba, Lengyelországba és az Egyesült Királyságba exportálják.

Turizmus

Århus főbb nevezetességei^[4]:

Székesegyház: alapkövét 1201-ben rakták le, végleges formáját a 16. században nyerte el.
Miasszonyunk templom és rendház, az altemplomban Skandinávia legrégebbi kőkriptájával.
Marselisborg kastély: a királyi család nyaralója.