Dobri

	Dobri
	; Dobri címere
	; Dobri címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Kistérség	Lenti
Jogállás	község
Polgármester	Horváth Albin Sándor
Irányítószám	8874
Körzethívószám	92
	Népesség
Teljes népesség	138 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	21,42 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	7,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 30′ 58″, k. h. 16° 34′ 52″46.516239°N 16.580989°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 58″, k. h. 16° 34′ 52″46.516239°N 16.580989°E
	Dobri Pozíció Zala vármegye térképén
	Dobri weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dobri témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2011. december 17.) ezen a változaton alapul.

Dobri község Zala megyében, a Lenti kistérségben.

Fekvése

Dobri Zala megye délnyugati részében a szlovén határhoz közel fekszik, a Tornyiszentmiklós és Letenye közötti út mentén.
Dobri a Kerka völgyének jellegzetes települése, a Kerka vízgyűjtőjéhez tartozik. Árvizei a területen élőknek régen (de néha napjainkban is) sok gondot okoztak.
A dél-zalai dombvidék általában gyenge minőségű rossz vízgazdálkodású terület, mindez az egyik oka a táj sokat emlegetett szegénységének. A térség éghajlata nedvesebb és hűvösebb, mint az országos átlag.
A magasabb területek az erdőgazdálkodásra, a völgyek és a lankás területek a nem túl hőigényes növénykultúrák termesztésére alkalmasak. A termelőhelyi adottságok kedvezőek a gombák számára.
A falunak szőlőkultúrája fejlett, főleg rizlinget, saszlát, hárslevelűt termelnek.

Története

Első említése 1307-ből, valószínűleg a szláv "jó" szóból származik. Más források szerint az első említés 1408-as. A község közepén állt valószínűleg "Dobra vára", e területet ma is így nevezik. A középkori forrásokból keveset lehet megtudni a faluról. Egy 1578-ból származó forrás szerint a törökök elfoglalták és elpusztították a falut. Vannak feljegyzések arról, hogy a falunak nincs önálló plébániája, Tornyiszentmiklós filiája.

Az 1930-as évekig a lakosság nagy szegénységben élt. Főként szőlővel, állattenyésztéssel foglalkoznak. A közeli olajmezők feltárása következtében sok férfinak sikerült elhelyezkednie az olajiparban. Sok az építő- és vízügyi munkás is. Fiatal férfi alig van mezőgazdaságban. Azonban szőlőhegye csaknem minden gazdának van, borona- vagy fatalpas sövényfalú pincével. A település lélekszáma folyamatosan csökken, jelenleg 210 lakosa van Dobrinak. Az elvándorlás fő oka a munkahelyek alacsony száma, de nem alakultak ki az emberek kényelmét szolgáló intézmények, szolgáltatások sem.

Dobri Tornyiszentmiklós együtt tart fenn körjegyzőséget.

Nevezetességei

A település egyetlen nevezetessége a műemlék jellegű római katolikus kápolna és az előtte álló kőkereszt. Az 1837-ben épült kápolna szentélyének szélessége a hajóval egyező, félköríves záródású. Különleges alakú az első- és második világháborúban elesett hősök emlékműve.