„Hertelendyfalva” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzés folyamatban] |
Taz (vitalap | szerkesztései) a →Kultúra: jav |
a →Nevének eredete: link korr. (typo) AWB |
||
| (11 közbenső módosítás, amit 10 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
| rang = [[Pancsova]] városrésze |
| rang = [[Pancsova]] városrésze |
||
| polgármester = |
| polgármester = |
||
| irányítószám = |
| irányítószám = 26101 |
||
| körzethívószám = +381 |
| körzethívószám = +381 13 |
||
| testvértelepülései = |
| testvértelepülései = |
||
| terület = |
| terület = |
||
| 28. sor: | 28. sor: | ||
== Nevének eredete == |
== Nevének eredete == |
||
A falu nevét [[Hertelendy József]]ről, [[Torontál vármegye]] [[főispán]]járól kapta, aki egyben a falu gondnoka is volt.A szerb nevét a település [[1922]]-ben kapta, amely a közelben levő [[görögkeleti]] [[kolostor]] nevéből ered, melynek erdejét a kincstár kisajátította a falu számára. |
A falu nevét [[József Hertelendy (1833–1891)|Hertelendy József]]ről, [[Torontál vármegye]] [[főispán (1526–1950)|főispán]]járól kapta, aki egyben a falu gondnoka is volt.A szerb nevét a település [[1922]]-ben kapta, amely a közelben levő [[görögkeleti]] [[kolostor]] nevéből ered, melynek erdejét a kincstár kisajátította a falu számára. |
||
== Történet == |
== Történet == |
||
Hertelendyfalva őslakosai (Nagy György kormánybiztos emlékirataiban 500 németet és 566 szlovákot említ) az [[árvíz]]károsult [[Marienfeld]] lakói voltak, ezért tekintik Marienfeldet Hertelendyfalva előtelepének. A község [[1868]]-ban telepített az [[Al-Duna|al-dunai]] kincstári birtokra 1060 német és szlovák lakost,1883-ban ide telepítették a [[Bukovina|Bukovinából]] beköltöztetett [[székelyek]] egy részét. Az első csapat [[1883]]. [[április 4]]-én érkezett, mintegy 382 lélek, kiket az újonnan telepített Hertelendyfalva községbe osztottak be. Ekkor kapta a település a magyar nevét. A magyarok idetelepítésében nagy szerepe volt Thomka Károly [[református]] lelkésznek. |
Hertelendyfalva őslakosai (Nagy György kormánybiztos emlékirataiban 500 németet és 566 szlovákot említ) az [[árvíz]]károsult [[Marienfeld]] lakói voltak, ezért tekintik Marienfeldet Hertelendyfalva előtelepének. A község [[1868]]-ban telepített az [[Al-Duna|al-dunai]] kincstári birtokra 1060 német és szlovák lakost,1883-ban ide telepítették a [[Bukovina (régió)|Bukovinából]] beköltöztetett [[székelyek]] egy részét. Az első csapat [[1883]]. [[április 4.|április 4]]-én érkezett, mintegy 382 lélek, kiket az újonnan telepített Hertelendyfalva községbe osztottak be. Ekkor kapta a település a magyar nevét. A magyarok idetelepítésében nagy szerepe volt Thomka Károly [[református]] lelkésznek. |
||
A községnek van egy [[református]] és egy [[evangélikus]] temploma. A református templom [[1902]]-ben épült. Posta és telefonállomással rendelkezik. |
A községnek van egy [[református]] és egy [[evangélikus]] temploma. A református templom [[1902]]-ben épült. Posta és telefonállomással rendelkezik. |
||
[[1910]]-ben |
[[1910]]-ben 2916 lakosából 1226 fő [[Magyarok|magyar]], 684 fő [[Németek|német]], 992 fő [[Szlovákok|szlovák]], 2 fő [[Románok|román]], 1 fő [[Horvátok|horvát]], 15 fő [[Szerbek|szerb]] anyanyelvű volt. Ebből 278 fő [[Római katolikus egyház|római katolikus]], 2 fő [[Görögkatolikusok|görögkatolikus]], 1004 fő református, 1617 fő [[Evangélikus kereszténység|ág. hitv. evangélikus]], 15 fő [[Ortodox kereszténység|görögkeleti ortodox]], 1 fő [[Unitárius vallás|unitárius]], 3 fő [[Zsidó vallás|izraelita]] vallású volt. A lakosok közül 1844 fő tudott írni és olvasni, 2099 lakos tudott magyarul. |
||
A [[Trianoni békeszerződés| |
A [[Trianoni békeszerződés|trianoni békediktátumig]] [[Torontál vármegye]] [[Pancsovai járás]]ához tartozott. |
||
== Kultúra == |
== Kultúra == |
||
| 46. sor: | 46. sor: | ||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://www.mzvojlovica.com/ Hertelendyfalva története] |
* [https://web.archive.org/web/20090730010934/http://www.mzvojlovica.com/ Hertelendyfalva története] |
||
{{Commons category|Vojlovica}} |
|||
{{Dél-bánsági körzet települései}} |
{{Dél-bánsági körzet települései}} |
||
{{Torontál}} |
|||
{{portál|Vajdaság| |
{{portál|Vajdaság||Szerbia|-}} |
||
[[Kategória:A Vajdaság települései]] |
[[Kategória:A Vajdaság települései]] |
||
[[Kategória:Torontál vármegye települései]] |
|||
A lap jelenlegi, 2023. november 30., 23:37-kori változata
| Hertelendyfalva (Vojlovica) | |
 | |
| A református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Dél-bánsági |
| Község | Pancsova |
| Rang | Pancsova városrésze |
| Irányítószám | 26101 |
| Körzethívószám | +381 13 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 50′ 31″, k. h. 20° 43′ 38″44.842000°N 20.727100°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 31″, k. h. 20° 43′ 38″44.842000°N 20.727100°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hertelendyfalva témájú médiaállományokat. | |
Hertelendyfalva (szerbül Војловица / Vojlovica, németül Wojlovitz) egykor önálló község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Pancsova községben. Ma Pancsova külvárosa.
Nevének eredete
[szerkesztés]A falu nevét Hertelendy Józsefről, Torontál vármegye főispánjáról kapta, aki egyben a falu gondnoka is volt.A szerb nevét a település 1922-ben kapta, amely a közelben levő görögkeleti kolostor nevéből ered, melynek erdejét a kincstár kisajátította a falu számára.
Történet
[szerkesztés]Hertelendyfalva őslakosai (Nagy György kormánybiztos emlékirataiban 500 németet és 566 szlovákot említ) az árvízkárosult Marienfeld lakói voltak, ezért tekintik Marienfeldet Hertelendyfalva előtelepének. A község 1868-ban telepített az al-dunai kincstári birtokra 1060 német és szlovák lakost,1883-ban ide telepítették a Bukovinából beköltöztetett székelyek egy részét. Az első csapat 1883. április 4-én érkezett, mintegy 382 lélek, kiket az újonnan telepített Hertelendyfalva községbe osztottak be. Ekkor kapta a település a magyar nevét. A magyarok idetelepítésében nagy szerepe volt Thomka Károly református lelkésznek.
A községnek van egy református és egy evangélikus temploma. A református templom 1902-ben épült. Posta és telefonállomással rendelkezik.
1910-ben 2916 lakosából 1226 fő magyar, 684 fő német, 992 fő szlovák, 2 fő román, 1 fő horvát, 15 fő szerb anyanyelvű volt. Ebből 278 fő római katolikus, 2 fő görögkatolikus, 1004 fő református, 1617 fő ág. hitv. evangélikus, 15 fő görögkeleti ortodox, 1 fő unitárius, 3 fő izraelita vallású volt. A lakosok közül 1844 fő tudott írni és olvasni, 2099 lakos tudott magyarul.
A trianoni békediktátumig Torontál vármegye Pancsovai járásához tartozott.
Kultúra
[szerkesztés]A községben található a Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület, amelynek tagsága a 126 éve idetelepített bukovinai Székelyek nyelvjárását, hagyományait, szokásait ápolja és őrzi. Az egyesület szervezetten 1961 óta létezik, a neves székely író nevét pedig 1969 óta viseli.
A vegyes népdalkórus székely népdalcsokrokkal lép fel minden dél-bánáti és vajdasági fesztiválon, de volt fellépésük Magyarországon is. A népművészeti csoport tagjai főként a székely hímzést ápolják, nemzetközi kiállításokon többségük nagymesteri díjban részesült, ám kiállításaikon más munkák is szerepelnek.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
