Kevi
| Kevi | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Észak-bánsági |
| Község | Zenta |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 24407 |
| Körzethívószám | +381 24 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 887 fő (2002)[1] +/- |
| Népsűrűség | 7,4 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 113 m |
| Terület | 119,5 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 01″, k. h. 19° 52′ 29″45.850278°N 19.874722°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 01″, k. h. 19° 52′ 29″45.850278°N 19.874722°E | |
Kevi település a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Zenta község területén, Zentától 25 km-re Dél-nyugatra.
Kevihez tartozik még Buránysor is, amely tulajdonképpen önálló település, de túl kicsi ahhoz, hogy külön adminisztratív egységet képezzen.
Története
Kevi települést a 14. században említik először a Csík patak mentén Kevi, illetve Kavia néven. Az első pontos adat a faluról 1522-ből származik, ekkoriban azonban Kevi még aligha lehetett több, mint a kiterjedt Dél-alföldi tanyavilág egyik központja.
A 16. századi iratokban Kevi Csongrád megyéhez tartozó településként szerepel, amely közel fekszik a Tiszához és Zentához. A török defterekben nem találkozunk Kevi nevével, ami arra utal, hogy a török időkre teljesen kipusztult a falu.
A vidék fokozatos urbanizálódásával (az elektromos áramot 1953-ban, a vízvezetéket 1967–68-tól kezdték építeni) a környék lakosai fokozatosan a Tornyos–Törökfalu műút mellé telepedtek.
Lakosság
A falut szinte teljes egészében magyarok lakják (96,96%). Az 1991-es népszámlálás adatai szerint még 1057-en, 2002-ben már csak 832-en laknak a településen. Az utóbbi években az elvándorlás valamelyest mérséklődni látszik.
Kevi lakosai szinte kivétel nélkül katolikus vallásúnak vallják magukat.
Oktatás
A Keviben működő óvodába és általános iskolába évente körülbelül 9-10 gyermek iratkozik be. 2006-ban a helyi iskolának 29 tanulója volt. A középiskolai tanulmányaikat a fiatalok többnyire a környező településeken, Zentán, Adán, Topolyán, illetve Szabadkán végzik.
Munkalehetőség
A lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik, ezen belül többnyire marhatenyésztéssel, tejtermeléssel, sertéshizlalással, illetve kukorica- és búzatermesztéssel. Néhány család dohánytermesztéssel tesz szert jövedelemre. Van egy mezőgazdasági társszövetkezet is a környéken, ahol szintén többen dolgoznak a faluból. Jelentős a környező mezővárosokba ingázók száma.
Kultúra
A kulturális élet megszervezését főleg a Móra István Művelődési Egyesület vállalja fel, amelynek jelenleg mintegy 70 tagja van.
A falu egyik legnagyobb ünnepének a kenyérszentelő számít. A tavaszi ünnepségeket főleg Húsvét táján rendezik. Újabban megrendezik a Napsugaras ősz című műsor is, amely mára már szintén hagyománnyá vált, és amelyet főleg az idősebb korosztály számára szerveznek. A gyerekeket szem előtt tartva, újabban a Mikulás várás vált az egész faluközösséget megmozgató eseménnyé. Kézimunka klub is működik a faluban, és az asszonykórus tagjai is rendszeresen összejárnak a népdalok gyakorlására, illetve előadására.
Sablon:Észak-bánáti körzet települései
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9