[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

„Kevi” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
He.henrik (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
(26 közbenső módosítás, amit 16 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Szerb település infobox
{{Szerb település infobox
| név = Kevi
| név = Kevi
| helyi név = Кеви / Kevi
| kép =
| kép =
| képméret =
| képméret =
| képaláírás =
| képaláírás =
| címer =
| címer =
| tartomány = Vajdaság
| tartomány = Vajdaság
| körzet = Észak-bánsági
| körzet = Észak-bánsági
| község = Zenta
| község = Zenta
| rang = falu
| rang = falu
| polgármester =
| polgármester =
| irányítószám = 24407
| irányítószám = 24407
| körzethívószám = +381 24
| körzethívószám = +381 24
| testvértelepülései =
| testvértelepülései =
| népsűrűség = 7,4
| népsűrűség =
| népsűrűség forrás =
| népsűrűség forrás =
| tengerszint feletti magasság = 113
| tengerszint feletti magasság = 113
| terület = 119,5
| terület =
| szélességi fok = 45
| szélességi fok = 45
| szélességi ívperc = 51
| szélességi ívperc = 51
24. sor: 25. sor:
| hosszúsági ívmásodperc = 29
| hosszúsági ívmásodperc = 29
| weboldal =
| weboldal =
| körzet = Észak-bánsági
}}
}}
'''Kevi''' település a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaságban]], az [[Észak-bánsági körzet]]ben, [[Zenta]] község területén, Zentától 25 km-re Dél-nyugatra.
'''Kevi''' ([[Szerb nyelv|szerbül]] ''Кеви / Kevi'') település a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaságban]], az [[Észak-bánsági körzet]]ben, [[Zenta község]] területén, [[Zenta|Zentától]] 25 km-re délnyugatra.

Kevihez tartozik még ''Buránysor'' is, amely tulajdonképpen önálló település, de túl kicsi ahhoz, hogy külön adminisztratív egységet képezzen.


== Története ==
== Története ==
'''Kevi''' települést a [[14. század]]ban említik először a Csík-patak mentén ''Kevi'', illetve ''Kavia'' néven. Az első pontos adat a faluról [[1522]]-ből származik, ekkoriban azonban Kevi még aligha lehetett több, mint a kiterjedt Dél-alföldi tanyavilág egyik központja.


A [[16. század]]i iratokban Kevi [[Csongrád megye|Csongrád megyéhez]] tartozó településként szerepel, amely közel fekszik a [[Tisza|Tiszához]] és [[Zenta|Zentához]]. A török defterekben nem találkozunk Kevi nevével, ami arra utal, hogy a török időkre teljesen kipusztult a falu.
Kevi települést a [[14. század]]ban említik először a [[Csík patak]] mentén ''Kevi'', illetve ''Kavia'' néven. Az első pontos adat a faluról [[1522]]-ből származik, ekkoriban azonban Kevi még aligha lehetett több, mint a kiterjedt Dél-alföldi tanyavilág egyik központja.


A 18.század végén már újra benépesült és a kis iparosoknak köszönhetően gyors fejlödésnek indult.
A 16. századi iratokban Kevi [[Csongrád megye|Csongrád megyéhez]] tartozó településként szerepel, amely közel fekszik a [[Tisza|Tiszához]] és Zentához. A török defterekben nem találkozunk Kevi nevével, ami arra utal, hogy a török időkre teljesen kipusztult a falu.


A település mellett I. Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos királyok korából származó pénzek kerültek elő. Nyugatabbra pedig honfoglalás kori sírok is feltárásra kerültek.
A vidék fokozatos urbanizálódásával (az elektromos áramot 1953-ban, a vízvezetéket 1967–68-tól kezdték építeni) a környék lakosai fokozatosan a [[Tornyos (Szerbia)|Tornyos]]–[[Törökfalu (Szerbia)|Törökfalu]] műút mellé telepedtek.


A vidék fokozatos urbanizálódásával (az elektromos áramot [[1953]]-ban, a vízvezetéket [[1967]]–[[1968|68]]-tól kezdték építeni) a környék lakosai fokozatosan a [[Tornyos (Szerbia)|Tornyos]]–[[Törökfalu (Szerbia)|Törökfalu]] műút mellé telepedtek.
== Lakosság ==


== Népesség ==
A falut szinte teljes egészében magyarok lakják (96,96%). Az [[1991]]-es népszámlálás adatai szerint még 1057-en, [[2002]]-ben már csak 832-en laknak a településen. Az utóbbi években az elvándorlás valamelyest mérséklődni látszik.
=== Demográfiai változások ===
{{dem|
1948=1840|
1953=1697|
1961=1438|
1971=1447|
1981=1414|
1991=1055|
2002=887<ref name="stats9"> {{SK9}} </ref>||2011=726}}


=== Etnikai összetétel ===
Kevi lakosai szinte kivétel nélkül [[katolikus]] vallásúnak vallják magukat.
{| border=1 cellpadding=4 cellspacing=0 class="toccolours" style="align: left; margin: 0.5em 0 0 0; border-style: solid; border: 1px solid #999; border-right-width: 2px; border-bottom-width: 2px; border-collapse: collapse; font-size: 100%;"
|-
| style="background:#ddffdd;" | '''Nemzetiség'''
| colspan=1 style="background:#ddffdd;" align="center" | '''Szám'''
| colspan=1 style="background:#ddffdd;" align="center" | '''%'''
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Magyarok]]
| align="right" | 860
| align="right" | 96,95
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Szerbek]]
| align="right" | 10
| align="right" | 1,12
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Horvátok]]
| align="right" | 2
| align="right" | 0,22
|-
| style="background:#f3fff3;" | [[Németek]]
| align="right" | 1
| align="right" | 0,11<ref name="stats1"> {{SK1}} </ref>
|}


== Oktatás ==
== Oktatás ==
A Keviben működő óvodába és általános iskolába évente körülbelül 9-10 gyermek iratkozik be. A helyi iskola a [[Tornyos (Szerbia)|tornyosi]] Tömörkény István Általános Iskola kihelyezett tagozata. [[2006]]-ban 29 tanulója volt. A középiskolai tanulmányaikat a fiatalok többnyire a környező településeken, [[Zenta|Zentán]], [[Ada (Szerbia)|Adán]], [[Topolya|Topolyán]], illetve [[Szabadka|Szabadkán]] végzik.

A Keviben működő óvodába és általános iskolába évente körülbelül 9-10 gyermek iratkozik be. 2006-ban a helyi iskolának 29 tanulója volt. A középiskolai tanulmányaikat a fiatalok többnyire a környező településeken, Zentán, Adán, Topolyán, illetve Szabadkán végzik.


== Munkalehetőség ==
== Munkalehetőség ==
A lakosság nagy része [[mezőgazdaság]]gal foglalkozik, ezen belül többnyire marhatenyésztéssel, tejtermeléssel, sertéshizlalással, illetve kukorica- és búzatermesztéssel. Néhány család dohánytermesztéssel tesz szert jövedelemre. Van egy mezőgazdasági társszövetkezet is a környéken, ahol szintén többen dolgoznak a faluból. Jelentős a környező mezővárosokba ingázók száma.

A lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik, ezen belül többnyire marhatenyésztéssel, tejtermeléssel, sertéshizlalással, illetve kukorica- és búzatermesztéssel. Néhány család dohánytermesztéssel tesz szert jövedelemre. Van egy mezőgazdasági társszövetkezet is a környéken, ahol szintén többen dolgoznak a faluból. Jelentős a környező mezővárosokba ingázók száma.


== Kultúra ==
== Kultúra ==
A kulturális élet megszervezését főleg a Móra István Művelődési Egyesület vállalja fel, amelynek jelenleg mintegy 70 tagja van.


A falu egyik legnagyobb ünnepének a ''kenyérszentelő'' számít. A tavaszi ünnepségeket főleg [[Húsvét]] táján rendezik. Újabban megrendezik a ''Napsugaras ősz'' című műsort is, amely mára már szintén hagyománnyá vált, és amelyet főleg az idősebb korosztály számára szerveznek. A gyerekeket szem előtt tartva, újabban a ''Mikulásvárás'' vált az egész faluközösséget megmozgató eseménnyé. Kézimunka klub is működik a faluban, és az asszonykórus tagjai is rendszeresen összejárnak a népdalok gyakorlására, illetve előadására.
A kulturális élet megszervezését főleg a [[Móra István Művelődési Egyesület]] vállalja fel, amelynek jelenleg mintegy 70 tagja van.


[[2011]]. szeptember 1-jén megalakult a Gyöngyvirág Magyar Néptáncoport a Móra István Művelődési Egyesület keretén belül. Az egyesületnek jelenleg 164 tagja van.
A falu egyik legnagyobb ünnepének a ''kenyérszentelő'' számít. A tavaszi ünnepségeket főleg Húsvét táján rendezik. Újabban megrendezik a ''Napsugaras ősz'' című műsor is, amely mára már szintén hagyománnyá vált, és amelyet főleg az idősebb korosztály számára szerveznek. A gyerekeket szem előtt tartva, újabban a ''Mikulás várás'' vált az egész faluközösséget megmozgató eseménnyé. Kézimunka klub is működik a faluban, és az asszonykórus tagjai is rendszeresen összejárnak a népdalok gyakorlására, illetve előadására.


==Jegyzetek==
{{Észak-bánáti körzet települései}}
{{jegyzetek}}


== Források ==
* [https://web.archive.org/web/20121219135851/http://delvidekiutazas.com/kevi/ Kevi és térképe]
* [http://vajdasag.rs/Kevi Kevi - A Vajdaság települései és címerei] {{Wayback|url=http://vajdasag.rs/Kevi |date=20120309123443 }}

{{Észak-bánsági körzet települései}}
{{portál|Vajdaság|-}}
{{portál|Vajdaság|-}}
[[Kategória:Az Észak-bánsági körzet települései]]

[[Kategória:A Vajdaság települései]]

[[en:Kevi]]
[[eo:Kevi]]
[[fr:Kevi]]
[[ro:Kevi, Banatul de Nord]]
[[ru:Кеви]]
[[sr:Кеви]]

A lap jelenlegi, 2024. január 5., 23:00-kori változata

Kevi (Кеви / Kevi)
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségZenta
Rangfalu
Irányítószám24407
Körzethívószám+381 24
Népesség
Teljes népesség887 fő (2002)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 51′ 01″, k. h. 19° 52′ 29″45.850278°N 19.874722°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 01″, k. h. 19° 52′ 29″45.850278°N 19.874722°E

Kevi (szerbül Кеви / Kevi) település a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Zenta község területén, Zentától 25 km-re délnyugatra.

Története

[szerkesztés]

Kevi települést a 14. században említik először a Csík-patak mentén Kevi, illetve Kavia néven. Az első pontos adat a faluról 1522-ből származik, ekkoriban azonban Kevi még aligha lehetett több, mint a kiterjedt Dél-alföldi tanyavilág egyik központja.

A 16. századi iratokban Kevi Csongrád megyéhez tartozó településként szerepel, amely közel fekszik a Tiszához és Zentához. A török defterekben nem találkozunk Kevi nevével, ami arra utal, hogy a török időkre teljesen kipusztult a falu.

A 18.század végén már újra benépesült és a kis iparosoknak köszönhetően gyors fejlödésnek indult.

A település mellett I. Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos királyok korából származó pénzek kerültek elő. Nyugatabbra pedig honfoglalás kori sírok is feltárásra kerültek.

A vidék fokozatos urbanizálódásával (az elektromos áramot 1953-ban, a vízvezetéket 196768-tól kezdték építeni) a környék lakosai fokozatosan a TornyosTörökfalu műút mellé telepedtek.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1840 1697 1438 1447 1414 1055 887[2] 726

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Magyarok 860 96,95
Szerbek 10 1,12
Horvátok 2 0,22
Németek 1 0,11[3]

Oktatás

[szerkesztés]

A Keviben működő óvodába és általános iskolába évente körülbelül 9-10 gyermek iratkozik be. A helyi iskola a tornyosi Tömörkény István Általános Iskola kihelyezett tagozata. 2006-ban 29 tanulója volt. A középiskolai tanulmányaikat a fiatalok többnyire a környező településeken, Zentán, Adán, Topolyán, illetve Szabadkán végzik.

Munkalehetőség

[szerkesztés]

A lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik, ezen belül többnyire marhatenyésztéssel, tejtermeléssel, sertéshizlalással, illetve kukorica- és búzatermesztéssel. Néhány család dohánytermesztéssel tesz szert jövedelemre. Van egy mezőgazdasági társszövetkezet is a környéken, ahol szintén többen dolgoznak a faluból. Jelentős a környező mezővárosokba ingázók száma.

Kultúra

[szerkesztés]

A kulturális élet megszervezését főleg a Móra István Művelődési Egyesület vállalja fel, amelynek jelenleg mintegy 70 tagja van.

A falu egyik legnagyobb ünnepének a kenyérszentelő számít. A tavaszi ünnepségeket főleg Húsvét táján rendezik. Újabban megrendezik a Napsugaras ősz című műsort is, amely mára már szintén hagyománnyá vált, és amelyet főleg az idősebb korosztály számára szerveznek. A gyerekeket szem előtt tartva, újabban a Mikulásvárás vált az egész faluközösséget megmozgató eseménnyé. Kézimunka klub is működik a faluban, és az asszonykórus tagjai is rendszeresen összejárnak a népdalok gyakorlására, illetve előadására.

2011. szeptember 1-jén megalakult a Gyöngyvirág Magyar Néptáncoport a Móra István Művelődési Egyesület keretén belül. Az egyesületnek jelenleg 164 tagja van.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]