[go: nahoru, domu]
Ugrás a tartalomhoz

„Pancsova” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzés folyamatban]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Laslovarga (vitalap | szerkesztései)
1 158 szerkesztés
Kép
TomcsyBot (vitalap | szerkesztései)
botok
321 912 szerkesztés
a →‎Itt születtek, itt éltek: Bot: az adott lapra hivatkozó wikilink
 
(129 közbenső módosítás, amit 80 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Szerb település infobox
[[Kép:Pancevo-church of assumption-1.jpg|thumb|150px|Pancsovai právoszláv templom]]
| név = Pancsova
'''Pancsova''' ([[szerb nyelv|szerbül]] ''Панчево / Pancsevo / Pančevo'', [[német nyelv|németül]] ''Pantschowa'', vagy ''Banstadt'', [[román nyelv|románul]] ''Panciova'') város a mai [[Szerbia|Szerbiában]] a [[Vajdaság]]ban a [[Dél-bánsági körzet]]ben.
| helyi név = Панчево / Pančevo
| kép = Znamenitosti_Pančeva.jpg
| képméret = 250px
| képaláírás =
| címer =COA_Pancevo.png
| tartomány = Vajdaság
| körzet = Dél-bánsági
| község = Pancsova
| rang = város
| polgármester = Saša Pavlov
| irányítószám = 26000
| körzethívószám = +381 13
| terület = 148,8
| népsűrűség = 518
| tengerszint feletti magasság = 77
| szélességi fok = 44
| szélességi ívperc = 52
| szélességi ívmásodperc = 21
| hosszúsági fok = 20
| hosszúsági ívperc = 39
| hosszúsági ívmásodperc = 50
| weboldal = www.pancevo.rs
}}
'''Pancsova''' ([[Szerb nyelv|szerbül]] ''Панчево / Pančevo'', [[Német nyelv|németül]] ''Pantschowa'' vagy ''Banstadt'', [[Román nyelv|románul]] ''Panciova'') város [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaságban]]. A [[Dél-bánsági körzet]] és a [[Pancsova község|pancsovai község]] központja.


==Fekvése==
== Fekvése ==
[[Belgrád]]tól 16 km-re északkeletre a [[Duna]] bal partján fekszik.
[[Belgrád]]tól 16 km-re északkeletre, a [[Temes (folyó)|Temes]] és a [[Duna]] találkozásánál, mindkét folyó bal partján fekszik.
[[Beresztóc]], [[Dolova]], [[Ferenchalom]], [[Galagonyás]], [[Omlód]], [[Révaújfalu]], [[Sándoregyháza]], [[Tárcsó]] és [[Torontálalmás]] települések tartoznak hozzá.
({{coor dms|44|52|15|N|20|38|25|E|}})


==Nevének eredete==
== Nevének eredete ==
Neve a közeli Ponyavica patak nevéből származik, az pedig a szerb ''ponjavica'' (= gyűszűvirág) főnévből. Ezt a betelepülő szlávok Pancsevora alakították és ebből lett a mai magyar neve.
Neve a közeli Ponyavica patak nevéből származik, az pedig a szerb ''ponjavica'' ''(= [[Sárga gyűszűvirág|gyűszűvirág]])'' főnévből. Ezt a betelepülő szlávok ''Pancsevó''ra alakították és ebből lett a ma használatos magyar neve. Valószínűleg az eredeti magyar elnevezést is innen nyerte a város, amit néhányan a „pancsol” szóból véltek eredeztetni.


Középkori magyar neve az ószláv eredetű ''Pancsaly''.<ref>{{Csánki}}</ref>
[[Kép:Coa pancevo.jpg|thumb|90px|right|A város címere]]
==Története==
[[1430]]-ban ''Panczal'' néven említik. Vidékén állott a honfoglalás idején ''Kövivár''. [[1660]]-ban fa erődítménye volt. Itt győzte le [[1739]]. [[július 30]]-án [[Oliver Wallis]] császári tábornok a törököt. [[1848]]. [[március 22]]-én magyar lakossága a forradalom mellé állt, [[július 15]]-én Rajacsics metropolita szerb sereggel bevonult, majd [[július 23]]-án lefegyverezte a magyar és német lakosságot. [[1848]]. [[december 27]]-én itt halt meg Suplikácz szerb vajda. [[1849]]. [[január 2]]-án itt ütközött meg [[Kiss Ernő]] tábornok Mayerhoffer császári tábornok seregével.
[[1849]]. [[április 10]]-én itt aratott győzelmet [[Perczel Mór]] a szerbek felett. A [[19. század]] végén szabad katonai város, a német bánsági ezred főtiszti központja. [[1910]]-ben 20&nbsp;808 lakosából 8719 szerb, 7467 német, 3364 magyar, 769 román, 244 szlovák, 135 horvát volt. Ekkor mint törvényhatósági joggal felruházott város [[Torontál vármegye|Torontál vármegyéhez]] tartozott. [[2002]]-ben 77&nbsp;090 lakosából 60&nbsp;963 szerb, 3279 magyar, 1816 jugoszláv, 1407 szlovák, 1196 macedón, 946 cigány, 800 montenegrói volt.


== Története ==
[[Kategória:Szerbia települései]]
[[1430]]-ban ''Panczal'' néven említik. Vidékén állott a [[honfoglalás]] idején ''Kövivár''. [[1660]]-ban fa erődítménye volt. Itt győzte le [[1739]]. július 30-án [[Oliver Wallis]] császári tábornok a törököt. [[1848]]. március 22-én magyar lakossága a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|forradalom]] mellé állt, július 15-én Rajacsics metropolita szerb sereggel bevonult, majd július 23-án lefegyverezte a magyar és német lakosságot. [[1848]]. december 27-én itt halt meg [[Stevan Šupljikac]] szerb vajda. [[1849]]. január 2-án itt ütközött meg [[Kiss Ernő (altábornagy)|Kiss Ernő]] tábornok [[Ferdinand von Mayerhofer]] császári tábornok seregével.
[[Kategória:A Vajdaság települései]]


[[1849]]. április 10-én itt aratott győzelmet [[Perczel Mór]] a szerbek felett. [[1774]]-től a [[németbánsági ezred]] székhelye, 1872-től a [[Trianoni békeszerződés|trianoni békediktátumig]] [[Torontál vármegye|Torontál vármegyéhez]] tartozott, a [[Pancsovai járás]] székhelye volt, [[1910]]-től [[törvényhatósági jogú város]].
[[en:Pančevo]] [[de:Pančevo]] [[fi:Pančevo]] [[hr:Pančevo]] [[ro:Panciova, Banatul de Sud]] [[sh:Pančevo]] [[sl:Pančevo]] [[sr:Панчево]] [[sv:Pančevo]]

A város manapság jelentős [[vegyipar]]i központ, ahol [[kőolajfinomító]] üzem található.

==Itt születtek, itt éltek==
* [[Requinyi Géza]] - vegyészmérnök, borász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952). 1881. július 14-én itt született.
* [[Manno Miltiades]] - magyar sportember, művész-polihisztor. A [[Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)|magyar labdarúgó bajnokság]] első gólkirálya, válogatott evezős, atléta és korcsolyázó sportpolihisztor, grafikus, festő- és szobrászművész, a [[Ferencvárosi TC (labdarúgás)|Ferencvárosi Torna Club]] labdarúgó-címerének tervezője. Itt született [[1879]]. [[Március 3.|március 3-án.]]
* [[Csalog József]] (1937-ig Csalogovits József) őskoros régész, néprajzkutató; a szekszárdi múzeum (1934-45), a keszthelyi Helikon Múzeum (1949-51), a Jászberényi Múzeum (1951-54) illetve a szentesi Koszta József Múzeum (1954-64) igazgatója. Pancsován született 1908. március 13-án.
* [[Stevan Šupljikac]] (1786-1848) katonatiszt, 1848-tól vezérőrnagyi rangban a császári hadsereg tábornoka, az 1848–1849 között fennálló Szerb Vajdaság első vajdája.
* '''Lambrecht Kálmán''' (Pancsova, [[1889]]. [[május 1.]] – [[Pécs]], [[1936]]. [[január 7.]]) paleontológus, ornitológus, etnográfus, a pécsi [[Erzsébet Tudományegyetem]] magántanára.
* '''Jeanplong József''' (Pancsova, [[Torontál vármegye]], [[1919]]. [[április 2.]] – [[Budapest]], [[2006]]. [[október 20.]]) egyetemi tanár, biológus, botanikus. [[Botanika]]i szakmunkákban [[Botanikusok listája rövid nevük alapján|nevének rövidítése]]: ''„Jeanpl.”''.

==Népessége==
[[1910]]-ben 20808 lakosából 3364 fő [[Magyarok|magyar]], 7467 fő [[Németek|német]], 244 fő [[Szlovákok|szlovák]], 769 fő [[Románok|román]], 1 fő [[Rutének|rutén]], 135 fő [[Horvátok|horvát]], 8714 fő [[Szerbek|szerb]], 114 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 7510 fő [[Római katolikus egyház|római katolikus]], 225 fő [[Görögkatolikusok|görögkatolikus]], 993 fő [[Református vallás|református]], 1979 fő [[Evangélikus kereszténység|ág. hitv. evangélikus]], 9361 fő [[Ortodox kereszténység|görögkeleti ortodox]], 7 fő [[Unitárius vallás|unitárius]], 706 fő [[Zsidó vallás|izraelita]], 27 fő egyéb vallású volt. A lakosok közül 13719 fő tudott írni és olvasni, 9185 lakos tudott magyarul.

== Helyi közösségek ==
[[Fájl:Mesne zajednice Pančeva.png|bélyegkép|balra|160px|Pancsova helyi közösségei]]
* Gornji Grad
* [[Hertelendyfalva]] ''(Vojlovica)''
* Kotež
* Központ ''(Centar)''
* Mladost
* Stari Tamiš
* Strelište
* Tesla

== A népesség etnikai megoszlása ==
=== Községi adatok ===
{| {{széptáblázat}} cellpadding="4"
|-
|align="center"|Év
|align="center"|Teljes<br>népesség
|[[szerbek|Szerb]] ||[[németek|Német]] ||[[románok|Román]] ||[[magyarok|Magyar]] ||[[szlovákok|Szlovák]] ||[[macedónok|Macedón]] ||[[Jugoszlávok|Jugoszláv]] ||[[horvátok|Horvát]] ||[[Cigányok|Cigány]] ||Egyéb
|-
|[[1910]] ||62 491 ||31,0% ||36,72% ||15,77% ||10,30% ||2,05% ||0,00% ||0,00% ||2,2% ||0,53% ||1,43%
|-
|[[1931]] ||63 158 ||36,15% ||38,50% ||0,0% ||7,37% ||0,0% ||0,0% ||0,0% ||N. A. ||N. A. ||17,96%
|-
|[[1961]] ||93 744 ||64,40% ||0,0% ||7,71% ||8,17% ||2,30 ||N. A. ||N. A. ||2,99% ||0,22% ||14,21%
|-
|[[1991]] ||125 261 ||68,92% ||0,24% ||4,03% ||4,02% ||1,39% ||N. A. ||N. A. ||1,35% ||0,79% ||19,26%
|-
|[[2002]] ||127 162 ||76,38% ||0,18% ||3,19% ||3,17% ||1,24% ||4,14% ||2,35% ||0,92% ||1,09% ||7,34%
|}

=== Városi adatok ===
{| {{széptáblázat}} cellpadding="5"
|-
|align="center"|Év
|align="center"|Teljes<br>népesség
|[[szerbek|Szerb]] ||[[németek|Német]] ||[[Jugoszlávok|Jugoszláv]] ||[[magyarok|Magyar]] ||[[szlovákok|Szlovák]] ||[[macedónok|Macedón]] ||[[Montenegróiak|Montenegrói]] ||[[horvátok|Horvát]] || Egyéb
|-
|[[1910]] ||20 808 ||41,88% ||35,89% ||0,00% ||16,17% ||1,17% ||0,00% ||0,00% ||0,65% ||4,24%
|-
|[[1991]] ||72 793 ||72,57% ||0,31% ||8,75% ||5,56% ||2,20% || 2,40% ||1,88% ||1,35% ||4,98%
|-
|[[2002]] ||77 087 ||79,08% ||0,24% ||2,35% ||4,25% ||1,82% ||1,55% ||1,03% ||0,92% ||9,00%
|}

== Galéria ==
<gallery class="center">
Fájl:Зграда Магистрата у Панчеву 001.JPG|Városháza
Fájl:Pancevo-church of assumption-3.jpg|Az ortodox templom
Fájl:Pancevo-roman catholic church.jpg|A római katolikus templom
Fájl:Pančevo, Evangelical church.jpg|Az evangélikus templom
Fájl:Museum Pancevo-1.jpg|A nemzeti múzeum
Fájl:Pančevo, old town.jpg|A pancsovai óváros
Fájl:Pancevo-postoffice.jpg|Posta
Fájl:Pancevo Tamis003.JPG|A [[Temes (folyó)|Temes]] Pancsovánál
Fájl:042 Pancevo refinery, Serbia.jpg|NIS olajfinomító
Fájl:Banat Josephinische Landaufnahme pg151.jpg|Pancsova környéke 1769-72 között
</gallery>

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Külső hivatkozások ==
* [http://www.k-013.com Pancsova K-013 radio]
* [http://www.pancevo.rs/ Pancsova város hivatalos honlapja] {{hivnyelv|szerbül és angolul}}
* [https://web.archive.org/web/20090228211121/http://pancevo.org/ Pancsova város nem hivatalos honlapja] {{sr}}
* [http://vajdasag.rs/Pancsova Pancsova története] {{Wayback|url=http://vajdasag.rs/Pancsova |date=20090628161748 }}

{{Dél-bánsági körzet települései}}
{{Duna menti városok}}
{{Torontál}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Vajdaság|-|Szerbia|-}}

[[Kategória:A Dél-bánsági körzet települései]]
[[Kategória:Duna menti települések]]
[[Kategória:Torontál vármegye települései]]

A lap jelenlegi, 2024. július 13., 15:24-kori változata

Pancsova (Панчево / Pančevo)
Pancsova címere
Pancsova címere		 Pancsova zászlaja
Pancsova zászlaja
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bánsági
KözségPancsova
Rangváros
PolgármesterSaša Pavlov
Irányítószám26000
Körzethívószám+381 13
RendszámPA
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség73 401 fő (2022)
Népsűrűség518 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság77 m
Terület148,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 52′ 26″, k. h. 20° 39′ 07″44.873889°N 20.651944°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 26″, k. h. 20° 39′ 07″44.873889°N 20.651944°E
Pancsova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pancsova témájú médiaállományokat.

Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban. A Dél-bánsági körzet és a pancsovai község központja.

Fekvése

[szerkesztés]

Belgrádtól 16 km-re északkeletre, a Temes és a Duna találkozásánál, mindkét folyó bal partján fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a közeli Ponyavica patak nevéből származik, az pedig a szerb ponjavica (= gyűszűvirág) főnévből. Ezt a betelepülő szlávok Pancsevóra alakították és ebből lett a ma használatos magyar neve. Valószínűleg az eredeti magyar elnevezést is innen nyerte a város, amit néhányan a „pancsol” szóból véltek eredeztetni.

Középkori magyar neve az ószláv eredetű Pancsaly.[1]

Története

[szerkesztés]

1430-ban Panczal néven említik. Vidékén állott a honfoglalás idején Kövivár. 1660-ban fa erődítménye volt. Itt győzte le 1739. július 30-án Oliver Wallis császári tábornok a törököt. 1848. március 22-én magyar lakossága a forradalom mellé állt, július 15-én Rajacsics metropolita szerb sereggel bevonult, majd július 23-án lefegyverezte a magyar és német lakosságot. 1848. december 27-én itt halt meg Stevan Šupljikac szerb vajda. 1849. január 2-án itt ütközött meg Kiss Ernő tábornok Ferdinand von Mayerhofer császári tábornok seregével.

1849. április 10-én itt aratott győzelmet Perczel Mór a szerbek felett. 1774-től a németbánsági ezred székhelye, 1872-től a trianoni békediktátumig Torontál vármegyéhez tartozott, a Pancsovai járás székhelye volt, 1910-től törvényhatósági jogú város.

A város manapság jelentős vegyipari központ, ahol kőolajfinomító üzem található.

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 20808 lakosából 3364 fő magyar, 7467 fő német, 244 fő szlovák, 769 fő román, 1 fő rutén, 135 fő horvát, 8714 fő szerb, 114 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 7510 fő római katolikus, 225 fő görögkatolikus, 993 fő református, 1979 fő ág. hitv. evangélikus, 9361 fő görögkeleti ortodox, 7 fő unitárius, 706 fő izraelita, 27 fő egyéb vallású volt. A lakosok közül 13719 fő tudott írni és olvasni, 9185 lakos tudott magyarul.

Helyi közösségek

[szerkesztés]
Pancsova helyi közösségei
  • Gornji Grad
  • Hertelendyfalva (Vojlovica)
  • Kotež
  • Központ (Centar)
  • Mladost
  • Stari Tamiš
  • Strelište
  • Tesla

A népesség etnikai megoszlása

[szerkesztés]

Községi adatok

[szerkesztés]
Év Teljes
népesség 		Szerb Német Román Magyar Szlovák Macedón Jugoszláv Horvát Cigány Egyéb
1910 62 491 31,0% 36,72% 15,77% 10,30% 2,05% 0,00% 0,00% 2,2% 0,53% 1,43%
1931 63 158 36,15% 38,50% 0,0% 7,37% 0,0% 0,0% 0,0% N. A. N. A. 17,96%
1961 93 744 64,40% 0,0% 7,71% 8,17% 2,30 N. A. N. A. 2,99% 0,22% 14,21%
1991 125 261 68,92% 0,24% 4,03% 4,02% 1,39% N. A. N. A. 1,35% 0,79% 19,26%
2002 127 162 76,38% 0,18% 3,19% 3,17% 1,24% 4,14% 2,35% 0,92% 1,09% 7,34%

Városi adatok

[szerkesztés]
Év Teljes
népesség 		Szerb Német Jugoszláv Magyar Szlovák Macedón Montenegrói Horvát Egyéb
1910 20 808 41,88% 35,89% 0,00% 16,17% 1,17% 0,00% 0,00% 0,65% 4,24%
1991 72 793 72,57% 0,31% 8,75% 5,56% 2,20% 2,40% 1,88% 1,35% 4,98%
2002 77 087 79,08% 0,24% 2,35% 4,25% 1,82% 1,55% 1,03% 0,92% 9,00%

Galéria

[szerkesztés]
  • Városháza
    Városháza
  • Az ortodox templom
    Az ortodox templom
  • A római katolikus templom
    A római katolikus templom
  • Az evangélikus templom
    Az evangélikus templom
  • A nemzeti múzeum
    A nemzeti múzeum
  • A pancsovai óváros
    A pancsovai óváros
  • Posta
    Posta
  • A Temes Pancsovánál
    A Temes Pancsovánál
  • NIS olajfinomító
    NIS olajfinomító
  • Pancsova környéke 1769-72 között
    Pancsova környéke 1769-72 között

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pancsova&oldid=27287299”