[go: nahoru, domu]

Ugrás a tartalomhoz

Zsákfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsákfalva (Jac)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségKarika
Rangfalu
KözségközpontKarika
Irányítószám457096
SIRUTA-kód140734
Népesség
Népesség772 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság240 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 02″, k. h. 23° 11′ 54″47.167133°N 23.198246°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 02″, k. h. 23° 11′ 54″47.167133°N 23.198246°E
SablonWikidataSegítség

Zsákfalva település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsibótól délre, az Egregy-patak mellett, a Meszesi kapu bejáratánál, Beréd és Somróújfalu közt, Porolissum közelében fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Zsákfalva nevét 1499-ben említették először az oklevelek Sakfalva néven, a Kusalyi Jakcsok és a Dobaiak közt folyó per kapcsán.

1499-ben a Kusalyi Jakcsok birtoka, 1543-ban Hadad tartozéka volt.

1577-ben Kusalyi Jakcs Boldizsár elcserélte a falut egy hadadi birtokért és kastélyért Ippi Valkai Miklóssal és leányával Zsuzsannával.

1607-ben Wesselényi István is részbirtokos volt Zsákfalván, amit Dobai Jánosnak adott el.

1657-ben a Magyarzsombori család birtoka.

1697-ben Keresztúri Turdai Zsigmond gyermekei osztozkodtak rajta.

1797-ben végzett összeíráskor Zsákfalva főbb birtokosai voltak: báró Wesselényi Miklós, Tartsa László.

1847-ben 376 görögkatolikus lakosa volt, 1890-ben 674 lakosából 13 magyar, 652 román, 9 egyéb nyelvű. Ebből 7 római katolikus, 33 görögkatolikus, 618 görögkeleti, 2 református, 14 izraelita. A házak száma: 135.

A Pallas Nagy Lexikona 1891-ben írta a településről:

Zsák, kisközség Szilágy vármegye zsibói járásában, 674 oláh lakossal; itt Mithra-barlang van, melyet a nép Piatra látá-nak nevez.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

1910-ben 858 lakosából 10 magyar, 848 román volt. Ebből 102 görögkatolikus, 746 görögkeleti ortodox, 10 izraelita volt.


Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görög keleti fatemploma.

Hivatkozások

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 832–836. o. Online elérés